A gyárak éber őre

Néhány régi sziréna még szolgálatban marad, de a többi helyet immár új eszközök álltak „munkába” a lakosság védelmében. Persze az lenne a legjobb, ha a veszélyes üzemek megfigyelésére kitalált Molari-rendszer kürtjei soha nem szólalnának meg.

Ha figyelmesebben körbe tekintünk a kerületben, egyes házak tetején fura szerkezetek tűnnek fel. Régi csodák ezek: az évtizedek óta használt lakossági riasztó szirénák, amelyek egy esetleges veszélyhelyzetkor lépnek működésbe. Finoman fogalmazva is a rendszer megérett egy alapos frissítésre.
Ilyen elavult szerkezetek nem csak Kőbányán lelhetőek fel, hanem azokon a településeken is, ahol veszélyes ipari üzemek működnek. A korszerűsítés és az úgynevezett SEVESO II. EU-s irányelv – amely a fokozottan veszélyes ipari üzemek fokozott megfigyelését írja elő – hazai átültetése jegyében kezdte még meg 2006-ban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a szirénákat felváltó Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer (Molari) kiépítését.

A rendszer kiépítése az országban 2013-ig tart, Budapesten és még nyolc megyében összesen 565 lakossági riasztó-tájékozató-, illetve 360 monitoring végpontot helyeznek el. Fontos hangsúlyozni, hogy ezt nem az üzemek megnövekedett veszélyessége indokolja!
Szó volt róla, hogy Budapesten már 2009-ben is elkezdik telepíteni, de csak idén tavasszal-kora nyáron indult be a munka. A meteorológiai és vegyi monitoring végpontokat az érintett üzemekhez illetve környékükre telepítik, és ehhez kapcsolódnak a – lakóövezetekbe szánt – riasztó-tájékoztató pontok. Utóbbiból Budapesten összesen 200-at helyeznek el. Kőbánya a két gyógyszergyár, a Richter Gedeon és az Egis miatt érintett a Molari-ban.

A „figyelő” elemek budapesti telepítését Kőbányán kezdték el néhány hónapja a Richter környékén, majd 2012 vége felé az Egis gyógyszergyárnál fejezik be. A lakossági riasztók építése pedig ezzel párhuzamosan zajlik.
- A régi szirénák úgy húsz-harminc évesek, a kerületben harmincöt darab ilyen van. Valóban, ezek egy részét felváltja a Molari, de azért néhány még „szolgálatban” marad – jegyezte meg Csepregi Péter pv. százados, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság X. kerületi Kirendeltségének vezetője. – Az új rendszer lényege, hogy a veszélyes üzemek körébe telepített érzékelők az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központi ügyeletére küldik a mért adatokat, és ha azok a megállapított határértékeket jelentősen túllépik, akkor az ügyelet, a katasztrófavédelem helyi szerveivel és az érintett vállalat tájékoztatása és bevonása után, kiadja a lakossági riasztást. Ezek a mérőegységek komplex szerkezetek, tehát riasztásra és lakossági tájékoztatásra is alkalmasak, így a szükséges védelmi intézkedéseket rajtuk keresztül közvetlenül is ki lehet adni és az esemény bekövetkezésével azonos időben aktivizálni lehet a védelmi terveket.
A mondás szerint az ördög nem alszik, de azért bízunk benne, hogy az üzembe helyezés után az új elemek jó sokáig csendben maradnak.

Morgatás
A lakossági riasztó-tájékoztató alrendszer működőképességének csökkentett üzemű ellenőrzésére – a szakzsargon szerint morgatópróbára – havi rendszerességgel kerül sor, illetve évente kétszer, általában márciusban és szeptemberben, a végpontokat teljes tesztnek vetik alá.