Zalabai Gábor-díj a kőbányai Stroke Betegszervezetnek
A Főpolgármesteri Hivatalban ünnepélyesen átadták a Közgyűlés által adományozott Zalabai Gábor-díjat a kőbányai Érbetegek Rehabilitációja Alapítvány Stroke Betegszervezete részére. Esélyegyenlőség Napja alkalmából odaítélt elismerést Kőbánya polgármestere, D. Kovács Róbert kezdeményezte. A kőbányai elismerés mellett másik két díjat is átadtak a május 6-ai ünnepségen.
Igazság szerint, a hírt, hogy elismerésben részesül majd a Stroke Betegszervezet, Kiss Judit hétpecsétes titokként csak néhány embernek mondta el, de ezen a rövid mondaton túl semmi mást nem osztott meg. A nyilvánosság számára csak egy hete tette közzé a legfontosabb információkat: a Zalabai Gábor-díjat a Főpolgármesteri Hivatalban adják át május 6-án délelőtt 10 órakor. Az indokolás sem maradhatott el, e szerint
„Budapest Főváros Közgyűlése a Stroke Betegszervezete részére az érbetegségük okán hátrányos helyzetű emberek társadalmi esélyegyenlőségének megteremtéséért, rehabilitációjáért, közösséggé formálásáért, valamint a betegség megelőzése érdekében végzett tevékenységéért Zalabai Gábor-díjat adományozott.”
Az elismerések átadása előtt elhangzott, hogy ki és miért kaphatja meg a neves elismerést. Simon András a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója (képünk) bevezetőjében elmondta, hogy „ezen a napon egy olyan szakma képviselői előtt tisztelgünk és hajtunk fejet, akik hivatásszerűen végeznek másokat segítő munkát, hivatásszerűen gondoskodnak másokról. Zalabai Gábor-díj adományozható Budapesten a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásban, a foglalkoztatáspolitika területén vagy a szociálisan rászorulók támogatásában kiemelkedő, az esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységet végző személy vagy szervezet munkájának elismerésére.” – szólt a hivatalos indoklás, azzal a kiegészítéssel, hogy egy évben három természetes személy vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részesülhet.
A díjakat dr. Bősz Anett (képünk) a humán területekért, köztük a szociális ellátások, az idősügy, a fogyatékosügy területért felelős főpolgármester-helyettes adta át. Köszöntőjében elmondta, hogy szerinte ma Magyarországon annál jobban senkinek semmire nincs szüksége, mint az esélyegyenlőségre.
„Arra, hogy mind a jogainkban, mind a méltóságunkban egyenlők legyünk. Ne az legyen fontos, hogy honnan jövünk és hová tartunk, hanem az, hogy ráálhassunk az utunkra és mehessünk rajta. Ugyanis ez ma, a magyar társadalom többségének nem adatott meg. A magyar társadalom többsége az esélyegyenlőségtől elesve él.” – mondta, majd jelezte, hogy szerinte „ez a díjátadó az év legfontosabb díjátadói közé tartozik.”
A továbbiakban arról szólt a főpolgármester-helyettes asszony, hogy napjainkban egy másmilyen Magyarországról álmodunk; – egy olyan Magyarországról, ami már Budapesten el is kezdődött. Úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a budapesti polgárok ezt így látják. Azok, akik mozgásukban korlátozottak, akik sérült gyereket nevelnek, vagy akik igyekeznek nőként visszatérni a munkaerő piacra egy vagy akár több szülés után. Úgy véli, hogy a város életében nagyok sok fontos közfeladat van, de talán a legfontosabb az, hogy mi, emberek hogyan viszonyulunk egymáshoz, és hogy a városvezetés miként viszonyul az emberekhez. Fontos, hogy tudjuk-e azt mondani, hogy kezet nyújtunk mindenkinek, aki nyúlna felénk, akit egyébként hátrányos megkülönböztetés ér vagy ért…
Köszöntőjét azzal fejezte be dr. Bősz Anett, hogy felidézte Zalabai Gábor esetét, aki egy baleset miatt megbénulva is az elesettekért dolgozott.
A Zalabai Gábor-díjat a Stroke Betegszervezet nevében Kiss Judit pszichológus, az Érrehab Alapítvány elnöke (képünk) vette át. A díjátadó ünnepségre elkísérték Galuska Andrea, Kassai Éva, Kassai Irén és Körmendi Anikó a stroke-osok képviseletében, és a felterjesztő D. Kovács Róbert Antal.
Kiss Judit élt a köszönetnyilvánítás lehetőségével. Elmondta, hogy aki arra vállalkozik, hogy tesz valamit az esélyegyenlőség érdekében, annak nagyon meg kell küzdeni az értetlenséggel, a munkája hátráltatásával. De a betegnek is sok mindennel meg kell küzdenie, alapjában a betegségével. De azzal is, hogyan jut át a zebrán a túloldalra, vagy bármilyen közlekedési eszközzel A-ból B-be. Kassai Évát hozta példának, hogy anyukája támogatásával gyakorlatilag minden rendezvényre elmegy, dacolva minden nehézséggel, bizonyítva, hogy ő egyenértékű másokkal, hogy ugyanolyan joga van színházba menni vagy egy kiállítást megtekinteni, mint bárki másnak. A díjhoz tartozó virággal köszönte meg a jelen lévő stroke-osoknak a kitartást, s nekik ajánlotta a díjat. „A díj és a legnagyobb köszönet a betegségükkel élőket illeti meg!" – hangsúlyozta Kiss Judit.
Zalabai Gábor-díj elismerésben részesült dr. Olasz József István háziorvos, az Oltalom Kórház volt intézményvezetője, és Tóth Éva, a VII. kerületi Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány intézményvezetője.
A díjátadón jelen voltak még Kerpel-Fronius Gábor és Tüttő Kata főpolgármester-helyettesek, Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere.
Az ünnepség záró aktusa, mi sem természetesebb, egy csoportkép elkészítése volt.
A cikkhez képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY
Zalabai Gábor (1962. február 11. – 2005. április 16.) szociális munkás, önkormányzati képviselő, fogyatékosügyi aktivista. A középiskolát a Radnóti Gimnáziumban végezte. 1981-ben baleset következtében lebénult. Az 1980-as évek közepén bekapcsolódott a kibontakozó mozgássérült egyesületi életbe, külföldi konferenciákra is eljutott. A rendszerváltáskor bekerült a Fővárosi Önkormányzat képviselőtestületébe, Magyarország első fogyatékos politikusaként. 1996-ban szociális munkás végzettséget később szociálpolitikusi másoddiplomát szerzett. Az 1994-es választásokon sikeres listás bejutása ellenére inkább köztisztviselői feladatok ellátását, mint rokkantpolitikai referens a cselekvési program kidolgozását és megvalósításában való részvételt választotta.
