TB helyett biztosítók jönnek?

A Népszabadság arról ír, hogy egy kis törvénymódosítással lényegében alapjaiban reformálják meg az egészségügyi finanszírozást. Mi több, jelzésértékű, hogy a hamarosan életbe lépő Alaptörvényben szó sincs társadalombiztosításról.

Ahogy a lap fogalmaz, „számos szakértő úgy értékeli, hogy néhány nappal ezelőtt egy apró törvénymódosítással lényegében megtörtént a biztosítói modellváltás: a Fidesz vezette kormánytöbbség korlátlanul adó- és járulékmentessé tette ugyanis a cégek számára a dolgozóikra kötött egészségbiztosítást.
Hogy mindez pontosan mivel jár, és milyen hatással lehet az ellátórendszer egészére, arra Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is egyelőre „csak” keresi a választ. Azt viszont már sietett kijelenteni, hogy a helyzetet nem kívánja „visszacsinálni”, tehát nem kéri a sebtében elfogadott törvénymódosítás visszavonását, inkább annak nézne utána, hogy ha már megtörtént, akkor milyen előnyöket lehet kicsiholni belőle. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár ugyanakkor azt állítja, hogy vele erről a módosítóról senki nem egyeztetett, és továbbra is kiáll a szolidáris, kockázatközösségen alapuló egészségügy mellett.
Egyelőre eldönthetetlen, hogy valóban a hivatalos egészségpolitika megváltozása rejlik-e a történtek hátterében, vagy mindössze rögtönzésről van szó. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a Hír Televízióban mindenesetre cáfolni igyekezett, hogy magánkézbe kerülne a társadalombiztosítási rendszer. Szerinte mindössze annyi történt, hogy az adómentesen adható juttatások körét bővítették – emögött egyéb szándék nincs.

Kincses Gyula egykori egészségügyi államtitkár egyetért azokkal, akik szerint megvan az esélye annak, hogy a magánbiztosítók támogatása az egészségügy kettészakadását idézze elő. Az, hogy az új rendszer mekkora károkat okoz a gyakorlatban, majd attól függ, hogy a magánbiztosítók hol költik el a pénzüket. (…)
Gilly Gyula orvos-közgazdász ennél kicsit tovább is gondolta a várható következményeket. Szerinte az adókedvezmény okán a költségvetésbe be nem folyt összeget a kormány kénytelen lesz más módon beszedni. Így aztán könnyen előállhat az a helyzet, hogy a gazdagok ellátását végül valamennyi adófizető állja – köztük a minimálbéren tartott takarítónő is. (…)

Akár így, akár úgy, egészen bizonyos, hogy a háttérben zajlik valamiféle modellváltás. És erre már korábban is voltak figyelmeztető jelek. Az utóbbi hónapokban több olyan változás is történt, amit nem az egészségügyért felelős államtitkárság kezdeményezett, de alapvetően átírta a társadalombiztosításra épülő modellt. Így az alkotmány helyébe lépő alaptörvényben például már szó sincs társadalombiztosításról. S bár Orbán Viktor miniszterelnök néhány hete még azt ígérte, hogy saját lábra állítja az egészségügyi és nyugdíj-biztosítási alapot, Rogán Antal törvénymódosítása után, amely adóvá változtatta a munkaadókra jutó társadalombiztosítási járulékot, azonban már csak a döntéshozók jóindulatán múlik, mennyi jut az „állami” bevételekből nyugdíjra, illetve gyógyító ellátásokra. Ezt követte az az államháztartási törvényhez benyújtott módosítás, amely egyetlen tollvonással megszüntette az alapok költségvetésének önállóságát. Erre jött a magánbiztosítók piacra lépésének támogatása. (…)

„Elvesznek a megszerzett jogok, ha nincs járulék, járadék sem jár. Tehát Orbán Viktor azon ígérete, hogy ami bejön nyugdíjra, azt fogják kifizetni, egy lufi, mert nyugdíjkassza se lesz. Hasonló történik az egészségbiztosítással is, mert az egészségbiztosítási járulék után sem jár majd semmi” – véli Csehák Judit korábbi szakminiszter.”

A Népszabadság elemzése itt olvasható.

(forrás: Népszabadság)