Csak tízezer támogatott hallgató?
Kiverte a biztosítékot a kormány legújabb felsőoktatást érintő tervezete a hallgatói érdekképviseletnél. Tízezerre csökkene az államilag támogatott helyek száma.
Az MTI birtokába került, december 3-i, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel, valamint a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. A kormány várhatóan szerdán tárgyal az előterjesztésről.
Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a HÖOK elnöke kedden az MTI-nek azt mondta: a két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott 10 ezres tervezetre „nem talál szavakat".
A hallgatói vezető, aki egyelőre nem látta az előterjesztést, úgy fogalmazott: ha ez igaz, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat, becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét. Hozzátette: a nemzet jövőjét sodorják veszélybe, és erre sem gazdasági megfontolás, sem kényszer nem hatalmazza fel az aktuális kormányzatot.
Nagy Dávid reményét fejezte ki, hogy az anyag csak az előterjesztés szintjén marad.
- Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon - mondta a hallgatói szervezet elnöke.
A felsőoktatási intézmények szabályozási kereteinek átgondolását, a szakok képzési és kimeneti követelményeinek felülvizsgálatát javasolja a felsőoktatás területén 2014-ig végrehajtandó legfontosabb feladatok között egy másik, a kormány számára készült jelentés. Az MTI birtokába került, 68 oldalas dokumentum szerint a szabályozás egyik központi eleme a képzési költségek finanszírozásának adott szakhoz kötése, jelenleg ugyanis az intézmények a költségvetésükön belül szabadon átcsoportosíthatnak, így a gyakorlatban a például műszaki vagy természettudományi képzési költségekre kapott támogatás akár a jogászképzésre is fordítható intézményen belül.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának anyaga rögzíti: a 2013. évi jelentkezések alapján oly módon kellene elosztani a kormány által elfogadott - és a Széll Kálmán Tervnek megfelelően módosított - magyar állami ösztöndíjas keretszámot, hogy a gyenge teljesítményt nyújtó képzési területekre az egyes intézmények ne kapjanak keretszámot. Ily módon az egyes intézményekben a gyenge képzési területeken a képzés megszűnik, azok kapacitásainak leépítése megkezdődik és 2014/2015-ben le is zárul, az erősségek ugyanakkor fennmaradnak és fejlődhetnek. A „profiltisztítás" rendező elve, hogy a főbb fejlesztési profilokat a kiválóság alapján határozzák meg, egyes felsőoktatási térségeken belül ne legyenek párhuzamosságok.
Az elmúlt három évre visszatekintve csak három intézmény - Semmelweis Egyetem, Óbudai Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - tudta nominálisan is növelni hallgatói létszámát, további öt pedig relatíve növelte részarányát a teljes hallgatói létszámon belül. Jelentős veszteséget szenvedett az egyetemek közül a Pécsi Tudományegyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a főiskolák közül a Szolnoki Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola.
A dokumentumban kitértek arra is, hogy a 2012-es keretszámok (teljes állami támogatású alapképzés és osztatlan képzés) 97,9 százalékát töltötték fel. Ezen belül a legkisebb arányban a természettudományi (91,5 százalék), az informatikai (93,6 százalék), az orvos- és egészségtudományi (93,6 százalék) képzési terület szakjai lettek feltöltve. Ez azt is mutatja - olvasható az anyagban -, hogy elsősorban a természettudományi és informatikai területen indokolt a magyar állami ösztöndíjas keretszámok relatív csökkentése, hiszen jelentkezők hiányában ezeket nem lehet feltölteni, ráadásul a képzés minőségének is kifejezetten árt, ha a minimális pontszámmal kerülnek be a hallgatók a magyar állami ösztöndíjas helyekre.
(MTI)
