„Nem erről volt szó 2010-ben!"

Működött a törvénygyár: a mai napon rengeteg, meghatározó jelentőségű jogszabályokat fogadott el – egypárti jóváhagyással – a Parlament. Közben emiatt ellenzéki politikusokból és civilekből összeverődő tömeg a kormány ellen tüntetett a Kossuth téren.

Péntek reggel LMP-s képviselők és civil aktivisták láncolták magukat a Parlamenthez vezető autóbejáratok egy-egy oszlopához, így az Országgyűlés ülésére érkezők nem tudtak autóval behajtani a területre. Az „Elég volt!” feliratú táblát tartó politikusok a Házban pénteken szavazásra váró jogszabályok, elsősorban a pénzügyi stabilitási és a választójogi törvény ellen tüntettek. A rendőrség dél körülre a Parlament északi és déli kapujánál is feloszlatta a demonstrációt.

Előálltva!

A BRFK összesen 43 embert - köztük 15 országgyűlési képviselőt - állított elő pénteken a Parlament elől személyi szabadság megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A BRFK közleménye szerint az előállított személyekkel önként utazott 11 országgyűlési képviselő a Gyorskocsi utcai fogdáig, ahol megpróbálták megakadályozni az előállított személyek rendőrségi gépjárműből való kiszállítását. Így a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértésének elkövetése miatt őket is előállították. Az országgyűlési képviselők a szabálysértési eljárás megindítását követően elhagyták a rendőrség épületét.
A személyi szabadság megsértése bűntettével alaposan gyanúsított 15 fő országgyűlési képviselő: Dorosz Dávid, Ertsey Katalin, Gyurcsány Ferenc, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Kaufer Virág, Kolber István, Kukorelly Endre, Molnár Csaba, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka, Szilágyi László, Szilágyi Péter, Vadai Ágnes és Vágó Gábor. A rendőrségi intézkedést pedig Gőgös Zoltán, Harangozó Gábor István, Harangozó Tamás Attila, Horváth András Tibor, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Nemény András, Nyakó István, Pál Béla és Ujhelyi István szocialista képviselők próbálták megakadályozni. A délután folyamán mindannyian elhagyták a Gyorskocsi utcai épületet.

A döntések

Az Országgyűlés pénteki ülésnapján csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik képviselői vettek részt, a másik két ellenzéki párt és a DK tagjai nem voltak jelen ülésteremben a szavazáskor. Vázlatosan a meghozott legfontosabb törvényekről.
- Elfogadták az új választójogi törvényt. A következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés. A vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a nemzetiségek kedvezményesen juthatnak mandátumhoz, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak. A választókerületek határai nem lépik a megyehatárokat, és összefüggő területet alkotnak. Az indoklás szerint az új beosztás célja, hogy a választásra jogosultak száma megközelítőleg azonos – nagyjából 75 ezer – legyen minden körzetben. Az ellenzék viszont mindvégig bírálta a választókerületek kialakítását, mondván, hogy az a kormányoldalnak kedvez.
Az egyfordulós választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától. A területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, s azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához. Listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni, vagyis ötszázzal kevesebbet, mint a kormánypártok eredetileg kezdeményeztek. A parlamenti küszöb öt százalék maradt.
- Az Országgyűlés kormánypárti többsége név szerinti szavazáson támogatta azt az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé illesztett módosító javaslatot, amely alkotmányos alapot teremt arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre. Az összevonásról sarkalatos törvény – az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény – rendelkezhetne.
- Az Országgyűlés sarkalatos törvényben rögzítette az állami és a helyi önkormányzatok vagyonáról rendelkező szabályokat. A helyi önkormányzatok törzsvagyona a jogszabályban meghatározott, a kötelező önkormányzati feladatkörök ellátását vagy hatáskörök gyakorlását szolgálja. A helyi önkormányzatoknak közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteniük. Az önkormányzatoknak a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül rendeletben kell megjelölniük a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonelemeket.
- A parlament sarkalatos törvényben rögzítette, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsos. Az ország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell alkalmazni, addig a 2011. tavaszi konvergencia-programban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a büdzsét.
A jogszabály rögzíti az államadósság-csökkentés szabályait, az Államadósság-kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács szervezeti és eljárási rendjét, a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, valamint a hitelintézeteknek nyújtható állami kölcsön szabályait.

Politikai paródia

Az nap elején tartott demonstrációval kapcsolatban Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke azt mondta, hogy politikai paródia zajlott – ami várhatóan nem ér véget péntek délután – tartalmi üzenet nélkül. „Politikai ösztöneim azt súgják, hogy lesz ebből még minden, ami lehet, emberi jogok, Strasbourg stb." Megjegyezte, amikor „valóban rendőri brutalitás volt" Budapest utcáin, akkor persze „nem volt a demokrácia veszélyben, hanem akkor minden rendben volt az országban".

Összefogást!

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke úgy nyilatkozott, hogy most már világosan látszik, hogy az ellenzéki pártoknak, kivéve a Jobbiknak, össze kell fogniuk, hogy megállítsák Orbán Viktort. Hozzátette azt is, hogy a rendőrségen mindannyian lemondtak mentelmi jogukról, vállalva a szabálysértés következményeit.
A Magyar Helsinki Bizottság felszólította a rendőrséget és az ügyészséget, hogy vizsgálják felül a tüntetők cselekményének „nyilvánvalóan abszurd minősítését", és szüntesse meg a büntetőeljárást. Mint hozzátették, ezzel együtt ki kell vizsgálni a parlamenti képviselők és aktivisták elleni rendőri intézkedések jogszerűségét, ideértve a testi kényszer alkalmazásának módját is, és azt, hogy az mindenben megfelelt-e a szükségesség és arányosság feltételének. A szervezet közleményében kifejtette: a büntető törvénykönyv értelmében a rendőrség hivatkozásában szereplő és három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt az követi el, „aki mást személyi szabadságától megfoszt". Álláspontjuk szerint az élőláncban részt vevők senkit nem gátoltak meg abban, hogy a Parlament épületébe bejusson, vagy onnan kijöjjön, hiszen ezt gyalogosan bárki bármikor megtehette, ezért fel sem vetődhet, hogy a tüntetők akárkit megfosztottak volna a szabad helyváltoztatás jogától.

Diktátor!

Közben délután spontán tömegtüntetés alakult ki a Kossuth téren, ahol a kormány távozását követelték.
„A demokrácia védelmében ma eljött a nap, hogy felébredt a megalázott és ellehetetlenített ellenzék, és mertek olyat tenni, amivel megmutatták az orbáni terror valódi arcát" – kezdte szónoklatát Árok Kornél, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társelnöke. – „Ma megmutatta arcát a politikai önkény, az arrogancia, a diktatúra maga. Amit a Fidesz-KDNP folytat, semmi másra nem jó, mint hogy csődbe vigye az országot, és annak minden polgárát. Eddig tett intézkedései nem tükrözték az ország többségének akaratát.”

 Székely Tamás, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társelnöke az összegyűltek előtt kijelentette: összehívják az ellenzéki kerekasztalt, hogy a jelenlegi rendszert leváltsák.

„Elvették a magyar emberektől a jogot, hogy független intézményeknél keressenek menedéket.(...) Nyomorba, öngyilkosságba kergetnek, állampolgárokat. Senkinek a vagyona nem lehet biztonságban, a nemzeti cinizmus rendszere kész arra, hogy bárkinek a javaira rátegye a kezét. Romokban van a jogbiztonság, a bizalom, és a biztonságérzet. Ez a kormány háromszorosan is a kiszolgáltatottság kormánya. (...) Orbán Viktor ma Magyarország szuveneritását veszélyezteti. Nem hagyjuk, hogy a narancsos oligarchák elvegyék a népszuveneritást! (..) Nem erről volt szó 2010 tavaszán!" – mondta Schiffer András LMP-s képviselő.
Kivonultak a rendőrük is a tüntetők elé. A tüntetők „Diktátor! Diktátor!" rigmust kezdték skandálni, illetve „Bóvlik vagytok, gyertek ki!" kiáltásokkal üzentek a kormánypárti képviselőknek.

A NolTV összefoglalója a tüntetésről itt megtekinthető.

(forrás: 10kerkult.hu/MTI/hir24.hu)

(fotók: MTI)