Átalakított önkormányzatok
Az Országgyűlés hétfőn késő este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat-, és hatáskörmegosztást.
A parlament 259 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében hagyta jóvá a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg további részét 257 igen és 89 nem mellett szavazta meg.
Iskola, kórház: viszi az állam
A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának.
A jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi. Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges. A javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalan-ellátás. A változások közé tartozik az is, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére.
Kiüresített megyék
A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat-, és a hatáskör elkerül a jelenlegi „szintről”, így például a hajléktalan-ellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.
A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.
Polgármester marad a helyén
Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után. A közélet tisztasága érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, ami a házas-, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a bizottságok külsős – nem képviselő – tagjaira is vonatkoznak majd. A törvény „megerősíti" a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például (meghatározott esetekre) vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fővárosi/megyei kormányhivatal indítványára is. A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli. Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.
(MTI)
