Üdvözítő született ma nektek…
Az orgona-vesperás 12. hetében, november 12-e után immár másodjára ült Varnus Xaver az Ihász utcai református templomban a hangszerek királynőjéhez. Az általa megálmodott orgona-vesperásnak ezúttal a karácsony vigíliája adott különleges hangulatot.
Megtelt a templom, annak ellenére, hogy december 24-ét mutatott a naptár. S ennek nemcsak Varnus Xavér, a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti- és Középkeresztjével kitüntetett, elismert nemzetközi hírű orgonaművész volt az oka. Az érdeklődést részben az advent negyedik vasárnapja, a számvetés, a megtett lelki út értékelése, a hibák kijavításának napja, az öröm jelképe, másfelől a karácsonyi ünnep előestéje váltotta ki.
Az ünnepi orgonamuzsika megszólaló darabjai ennek figyelembevételével lett megszerkesztve, az alkalmat vezető dr. Szilágyi-Sándor Gabriella lelkipásztor (képünk) is ehhez illő bibliai idézetet választott, s igehirdetésében is a karácsonyt, a szeretetet állította a középpontba.
Elsőként Lukács evangéliumából olvasta fel a karácsonyra vonatkozó igét, mely kiragadott rész Jézus születéséről szól. Egészen onnan, hogy „Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet” és „felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.” Az idézet további versei pedig arról szólnak, hogyan találnak rá Jézusra három pásztorok (Lk 2, 1-14).
Az orgonamuzsika után Szilágyi-Sándor Gabriella azt kérdezte a hívektől, vajon elgondolkodtak-e már azon, miért van karácsony, miért kellett Isten fiának emberré lenni? És, hogy miért is vannak itt ma este oly sokan együtt? A kérdés nem egészen volt költői, válaszolt is rá.
– Azért, mert egybe gyűjtött minket a szeretet, a testélet szeretet, a megmentés szeretet – mondta. A részleteket egy történettel illusztrálta, mely „kitűnően példázza a karácsony értelmét, lényegét.” Ez a történet egy olyan emberről szólt, aki nem hitt Istenben, így a karácsonyban sem és nem is titkolta véleményét. A felesége viszont hívő volt, s a gyermekeit is istenhitre nevelte. Az egyik karácsonyi miére, bár hívták, nem ment el, s ismét nézeteit hangoztatta. Otthon maradt, s a benti melegből szemlélte a kialakuló hóvihart, mígnem hangos puffanásokat hallott. Kiment, megnézte, s az erős havazásban eltévedt, céltalanul verdeső vadludakat látott; ezek csapódhattak az ablaknak. Az ember megsajnálta őket, kinyitotta az istálló ajtaját, hogy segítsen a ludaknak. De a madarak sehogy sem értették meg, hogy segíteni akar nekik. Ezen aztán elgondolkodott. A végén a saját libáját használta arra, hogy kövessék az istállóba a ludakat. Ekkor döbbent rá arra, amit közben mondott: ha én is lúd lennék, meg tudnám menteni őket.
Eszébe jutott a felesége, a neki mondott szavak. Hirtelen világos lett neki minden. Nem az Istennek kell emberré válni, hanem utat kell mutasson az embereknek, hogy haza vezesse őket, hogy megmentse őket. Amikor rádöbbent a helyes viselkedésre, elmondta az első imát, s azután ő is hívő lett. Így jött rá arra, miről szól a karácsony.
– A világmindenség teremtője annyira szeretett bennünket, hogy emberi alakban lejött a földre megmutatni nekünk, hogyan menekülhetünk meg. És, ha Jézus nem született volna meg, soha nem tudjuk meg, milyen is a karácsony – zárta az igehirdetést.
Varnus Xaver – mi sem természetesebb – Bach művekkel foglalta keretbe a műsorát. A Fantázia, korál és ária című opussal nyitott, a záró számnak pedig Bach talán legismertebb és leggyakrabban játszott művét, a D-molltoccata és fúga című kompozícióját választotta. A két sláger között Richard Wagnertől a Dal az Esthajnalcsillaghoz című opus, majd koral-improvizációk hangzottak el.
A programot indító műsorszámnak több érdekessége is volt. Xaver olyan effekteket használt a darab középső, lassú részében, amely egyértelműen apró csengettyűk csilingelését idézte, miközben háromszoros pianissimo hangerővel játszott, idézve a karácsonyi hangulatot. A végén pedig – bár tudjuk, van egy pont, ahol néhány ütem akármelyik zeneműben azonos lehet és szó sincs plagizálásról – a Procol Harum rock zenekar egy csodájára, a Whiter Sade of Peal (A fehérnél is haloványabb árnyék) számra emlékeztetett néhány pillanat. (A teljesség kedvéért megnéztem a zenekar youtube-on elérhető zeneszámát, s a nagyon bő komment második mondata – „And could you please stop commenting about it being 'originally written by' Johann Sebastian Bach?” – kb. így szól: És lennének oly kedvesek leállni az olyan kommentekkel, melyek úgy kezdődnek, hogy >>eredetileg ez Johann Sebastian Bach szerzeménye?<< A továbbiakban egyértelmű cáfolat hangzik el, sok-sok példával. Persze, ettől még mindkettő lehet gyönyörű. Mi több, az ária ráadásul nagyon is alkalomhoz illő volt Xaver előadásában – kiemelés tőlem, O.Gy.)
Wagnert a legtöbben talán az erőteljes, szinte már „kiabálósan” hangos zeneműveiről, a rézfúvósok dominanciájáról, a kromatikus hangzásokról ismerik. A vesperason elhangzott dal egy lírai fimomságú, romantikus dallamvezetésű zenemű volt.
A korál improvizációban pedig Varnus Xaver maximálisan figyelembe vette az ünnepet: témának a közismert Csendes éj, szentséges éj című karácsonyi dalt választotta. Az indítás szinte folytatása a wagneri-lírának; vízcsobogás, pacsirták trillázása hangzik, majd a főtéma egy fokozatos szuper-crescendo után bontakozik ki: tobzódó érzelmi hullámok kavarognak az itt nem is oly csendes éjben. A végén visszatér a lágy harmónia, megnyugtató szelídséget árasztva önti el a szívet.
Ezt az improvizációt így, ebben a formában, ezzel a szerkezettel, s dinamikával talán soha nem fogja senki sem hallani. Még ha játssza is Xaver valahol a világban, hiányozni fog a kőbányai, Ihász utcai református templom légköre, környezete, közönsége…
Cikkünkhöz szerény képgaléria tartozik – ITT
Fotó: 10kerkult.hu/OGY
A 10kerkult.hu portálon nincs fizetős tartalom, de a cikkeink pénzbe kerülnek. Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőséget, hogy fejlődhessen! És, hogy miért is tegye? A válaszok a képre kattintva olvashatók.
