Óvják-e a rendet az iskolaőrök?
A Belügyminisztérium szerint az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása. A szakmai szervezet másként látja az ügyet.
Az MTI szerdán számolt be a kormányzati honlapra felkerült tervezetről, amely szerint iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézmények a Belügyminisztérium tervei szerint. Az őrök megakadályozhatnák, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt – igazolatlanul – elhagyják az iskolát, jogosultak lennének betartatni a házirendet, elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, továbbá meggátolhatnák az intézmény területére való jogosulatlan belépést. Mindennek érdekében módosítanák a tavaly elfogadott, új köznevelési törvényt, hasonlóan a rendőrségről szóló jogszabályhoz, amelyben kimondanák: azt a tanköteles korú diákot, aki nem tudja igazolni, hogy a tanítási óráról vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozásról engedéllyel hiányzik, a rendőrök az igazgatóhoz kísérhetik, vagy a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetés után oda útba indíthatják
A Népszabadság arról számolt be, hogy a BM a „feleslegessé vált” rendőröket – akiket állományba rendelt vissza a BM – foglalkoztatná iskolaőrökként.
A tárca szóvivője, Nagy Linda szerint utalva szó nincs erőszakosságról, rendészeti szervezetről, kényszerítő eszközök alkalmazásáról. A kormány célja, hogy gondoskodjon az iskolákban a biztonságról – a gyerekekéről és a pedagógusokéról egyaránt. Az iskolaőr feladata, hogy megóvja és fenntartsa ezt a biztonságot, ne mászkálhassanak idegenek ki-be az intézményekben, mint ahogy ez sok esetben megtörtént. A tervekről szólva a szóvivő elmondta: az iskolaőrök speciális képzést kapnának, hogy értsenek a rendfenntartáshoz és a gyerekek nyelvén egyaránt.
„Az iskolaőr azzal egyenértékűen fog fellépni, amit tapasztal. Példaként említette, ha például lopáson érnek valakit az iskolában, a tettest ugyanúgy visszatarthatják, mintha ez az utcán történik bárki mással. Az iskolaőrök az iskola falain belül betartatják a házirendet és megakadályozzák, hogy bűncselekmények történhessenek” – mutatott rá. A szóvivő arra a kérdésre, hogy becsléseik szerint hány iskolaőrre van szükség, azt mondta: ez egy lehetőség, az intézmények dönthetik el, hogy szükségesnek tartják-e és hány iskolaőr tudja garantálni a biztonságot.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint nem szerencsés a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kérdéseket rendészeti ügyként kezelni, ezért elfogadhatatlan, hogy a köznevelésről szóló törvényt egy rendészeti kérdéseket szabályozó törvénnyel párhuzamosan módosítják.
A szakszervezet közlése szerint az iskolából való távolmaradásnak számos oka lehet, ezek közül kiemelkednek a társadalmi problémák, például az, ha a tanulónak nincs megfelelő ruhája, vagy ha a kisebb testvéreire kell vigyáznia. Kifogásolják azt a passzust, hogy a rendőrnek minden utcán lévő, 6-16 éves gyereket, fiatalt igazoltatnia kellene. Mint írták, a rendőrnek mindenekelőtt azt kellene megállapítania, hogy a 6 év körüli gyerek óvodába jár vagy iskolába. Másrészről minden fiatalnál meg kell becsülnie, hogy az betöltötte-e a 16. életévét.
„Ez a rendelkezés azért is felesleges – tette hozzá a PSZ – , mert az iskolába járással, illetve annak elősegítésével összefüggésben elsődleges feladata a szülőnek, az iskolának, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemnek van. A védelembe vétel és az ehhez kapcsolódó intézkedések, különösen az iskolába járási támogatás megvonása alkalmas eszköznek bizonyult az iskolából való kimaradás csökkentésére.”
Problémát jelenthet továbbá a PSZ szerint, hogy az intézkedő rendőrnek minden egyes alkalommal vizsgálnia kell azt is, az adott napon, az adott iskolában meddig tart a kötelező foglalkozás, vagyis lényegében minden, a településen működő iskola órarendjét ismernie kellene. Továbbá a nevelési-oktatási intézmények nem látnak el rendészeti feladatokat, ennek alapján az iskolaőr mint feladat vagy munkakör rendészeti tevékenységként való értelmezése és bevezetése elfogadhatatlan. Az iskola nem része az államhatalmi szervezetnek, a közigazgatásnak, az iskolában nincs helye állami kényszer alkalmazásának.
(MTI)
