Képek, versek és a zene összefonódása a Költészet napján

A Kőbányai Képző és Iparművészek Egyesülete április 10-én a Költészet napja tiszteletére egy különleges kiállítást rendezett, melynek az Összművészeti Trialógus – beszélgetés képzőművészetről, irodalomról, zenéről címet adta. A képzőművészek képei, grafikái, fotói, textil alkotásai, kisplasztikái, az írott és elmondott versek egy nagyon sokszínű kiállítást eredményeztek.

Még gimnazista koromban hallottam egy bökverset, a szerzőre nem emlékszem, a vers ez volt:

                                           A költő

                                                                         van, aki verset,

                                                                         a tyúk tojást,

                                                                         én pénzt.

   Szerencsére, ez csak egy kabaréban elhangzott poén volt. A kiállítás a Költészet napjára emlékezik. A két művészeti ág egymásra hatása óriási szellemi energiákat szabadít fel. A költőket megihleti egy kép, és erre a motivációra írnak egy verset. Legyen erre egy példa Kanizsa József : A zsámbéki templomromnál c. verse melyet az elhunyt Koós László: Zsámbék c. térpalsztikája ihletett. De fordítva is igaz a kölcsönhatás. Adott egy vers, jelen esetben Kelebi Kiss István: Utak c. verse, mely a textilművész Csák Gyöngyi 4 tagú sorozatát eredményezte. De van olyan megoldás is, hogy a költő saját verséhez lehetett párosítani saját festményét. (ld. Vercsek Györgyi: Szállnék című verséhez a Sasok).

     Hadd emeljem ki, hogy miért is értelmezhetjük ezt a kiállítást kvázi „költészetnek „ – hogyan érvényesül a líra hatása a Költészet napján! A Kőbányai Képző és Iparművészek alkotóinak a képei alatt nemcsak a kép címe szerepel. Mindegyiket egy-egy költő verse ihletett. Edgar Allan Poe, Vadady Attila, Radnóti Miklós, Petőfi Sándor, Mile Zsigmond, Kelebi Kiss István, József Attila, Tóth Árpád, Pilinszky János, François Villon, Tristan Tzara, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, továbbá Kanizsa József, Vercsek Györgyi, Pánti Anna (képünk), Sárközi Imre, Kemény János, Keczely Gabriella, Krausz Gitta, T.V. Kátya, Preszl Éva. A változatosságot éppen az itt szereplő költők jelentik, mind a versre, mind a képre, szoborra érvényes a megállapítás.

   A kiállítás irodalmi oldalát, egyben különlegességét egy haiku versíró verseny – melyen hét önként jelentkező vállalta, hogy 10 perc alatt megírja a verset – teljesítette ki. A zsűri (Keczely Gabriella, Kemény János) nehezen döntött: az egyébként már sok-sok haikut papírra vető költők tudását próbára tették a nagyszerű versek. Végül a nyertes verset Richter Anikó írta meg. Íme:

                                     csalogány madár

                                     zöld ágról zöld ágra száll

                                     szíve halovány

  balról: Oszvald György műsorvezető, Keczely Gabriella zsűri tag, Richter Anikó, a nyertes

   A trialógus harmadik eleme a zene, melyet a Kroó György Zeneiskola csellós növendékei – Szűk Dorka, Fejér Réka, Fekete Nóra és Gere Júlia művésztanár – biztosítottak. Műsorukban a négy csellóra komponált Dán ének című opus hangzott el, majd Fejér Réka – Fekete Nóra duója Yiruma: River flows in You. (cca: A folyó benned) darabját játszotta el.

   A kvartett magas színvonalú előadása jól illeszkedtek a „kép-vers hangulathoz” és jóval többet jelentett, mint egy szimpla zenei közreműködés: így valósult meg három alapművészet egybeolvadása!

   Pánti Anna operaénekes nem csak a festménye ihlette versét mondta el, de az imára rímelő zsoltár eléneklésével teljesítette ki.

  A verseket, részben saját verseiket is, képzőművészek (Gál Magdolna - képünk balra -, Krausz Margit, Héder Mária) mondták el.

   A Kőbányai Írók, Költők Egyesülete tagjai (Pánti Anna, Vercsek Györgyi, Keczely Gabriella, Kemény János) is saját képeiket, fotójukat saját verseikkel közvetítették. A szokatlan „művészeti ölelkezés” sikerrel zárult.

   A kiállítást Weeber Tibor alpolgármester méltatta, a műsorvezető Oszvald György újságíró volt.

   A kiállítás 2024. április 29-ig tekinthető meg.

   A cikkhez képgaléria tartozik – ITT

   Fotók: 10kerkult.hu/OGY; OVM; Basa-Szabó Ernő

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.

           Az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve tartottak ilyen ünnepet. Érdekesség, hogy 1998-ban a költészet napját tizennégy magyar költő közösen írt egy szonettet Weöres Sándor egy művére. 2010 óta tartanak versmaratont, ahol száz szerző olvassa fel verseit. Hasonló versmaratont néhány éve – ha jól emlékszem – Kőbányán is tartottak.