AD-blacklist1

2019
okt.
27

Csapdahelyezet? Csapdahelyzet.

Írta: Oszvald György

vagyon 012 leadAz október 13-ai helyhatósági választások eredményét három egyéni választókerület (1., 5., 6,) vesztes képviselői kifogásolták, fellebbezést nyújtottak be a Fővárosi Választási Bizottsághoz. Mindhármuk fellebbezését a bizottság elutasította. A következő lépés a jogorvoslati kérelem...

  

 

A Fővárosi Választási Bizottság az elsőfokú, a Helyi Választási Bizottság döntését ugyan helyben hagyta, de biztosította a jogorvoslati lehetőséget. Két képviselőről – 5. sz. evk.: Gerstenbrein György és a 6. sz. evk.: Szilágyi-Sándor András – biztosan tudjuk, hiszen jelenleg győztes ellenfeleik maguk tették közzé a facebook oldalukon, hogy ellenfeleik a törvényben előírt határidő betartásával éltek is a lehetőséggel. Az 1. sz. evk.: Gál Judit esetében nincs információnk, de feltételezhető, hogy ő sem vetette el a jogorvoslati lehetőséget.

 

   Ma már tudjuk, s erről az országos sajtó is hírt adott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla befogadta a jogorvoslati kérelmeket, s október 29-én, délelőtt 10 órára elrendelte a szavazatok újra számlálását. Az erről szóló határozatot Huszti András Norbert közzé is tette.

 

Idáig a tények, lássuk az elmélkedést!

 

   Először Stemler Diána bejegyzésével találkoztam.

 

   Mégsem lesz Kőbányán ellenzéki többség a képviselő-testületben? – kérdezhetik mindazok, akik olvasták a Momentum kerületi elnöke, Stemler Diana facebook bejegyzését… - vetettem ekkor papírra, annál is inkább, mert a kőbányai Momentum a Mércének azt írta:

 

   „Valószínűleg azért támadták a választási eredményeket, mert az ellenzék csupán nagyon kicsi fölénnyel nyerte a választókerületeket. Huszti András Norbert (Momentum) 5. EVK 1 szavazattal, Stemler Diána (Momentum) 6. EVK 9 szavazattal és Papp Zoltán (DK) 1. EVK 21 szavazattal.”

 

   A Mérce teljes cikke IDE KATTINTVA olvasható.

 

   Majd két nap múlva Huszti András oldalán olvastam a kommenteket Gerstenbrein György (FIDESZ-KDNP) jogorvoslati kérelme kapcsán. Ezekből idézem az ide vágó véleményeket:

 

   „Csarmasz Máté: Szerintem ilyen kis szavazat-különbség esetén automatikusan újra kellene számolni.

   Semsei Ferenc: Szerintem meg nem. Azért vannak ott akárhányan, hogy megszámolják. Többször, többen, ráadásul ellenérdekelt felek is közöttük átszámolják ezeket a szavazatokat.

   Huszti András Norbert – Momentum: A törvény kimondja, hogy kisarányú szavazatkülönbség miatt nem számolhatnak újra.

   Csarmasz Máté: Hat szavazókör volt, egyetlen egyben kellett egyetlen kis hibát elkövetni. Ilyen pontossággal ennyi ember még akkor sem dolgozik, ha egyébként mindenki, minden körben alaposan és jó módszerrel csinálja. Én mindhárom választáson részt vettem, mint számláló az elmúlt évben, és merem azt állítani, hogy mi sehol sem tévedtünk egyet sem, de nagyon alaposak voltunk, mindig utoljára végeztünk és nagyon profi volt a csapat. Azt, hogy minden körben ennyire pontos lett volna a munka, nem hiszem. Ha az összesítés után ekkora különbséget látnék, még akkor is újraszámolnám, ha én csináltam előtte személyesen mind a hat kört. Az SZSZB-ben egyébként nincsenek ellenérdekelt felek. Van ott 8-10 ember, akik ugyanazt a munkát végzik.”

 

   Hát, elgondolkodtam a fideszesek buzgóságán. Függetlenül attól, hogy egyet értek vagy sem az idézett véleményekkel, segítettek abban, hogy egy másik szempontból közelítsem a jogorvoslati kérelmeket.

Itt szeretnék hivatkozni a fellebbezésekről írt cikkemre, annak is arra részére, hogy milyen indokkal utasította el a FVB a három fideszes képviselő indoklását. Ennek a vonatkozó részét újfent idézem. 

kiemeles3a

 

,,A Fellebbező általánosságban említi meg, hogy az SZSZB nem kezelte törvény szerint az érvényes és érvénytelen szavazatokat az említett szavazókörökben. Nem jelöl meg – még példálózó jelleggel sem – olyan konkrét eseteket, amelyek alapján látható lenne, hogy az SZSZB milyen érvénytelenségi ok miatt állapította meg egy-egy szavazat érvénytelenségét, vagy mely érvénytelenségi ok fennállása ellenére tekintett egyes szavazatokat érvényesnek. A bizonyítékként csatolt nyilatkozatok sem jelölnek meg konkrét eseteket, valamennyi nyilatkozat az „úgy emlékszem”, „valószínűleg tévedésből” megszövegezést alkalmazza, tehát feltételezésen alapul.”

 

   Kérdezem. Ha a képviselők nem tudtak érdemi bizonyítékot előterjeszteni, sőt, a szavazatszámlálók „bizonyítékként” szolgáló nyilatkozatai is semmitmondók, akkor mit várnak a vesztesek? Hiszen, ha ugyanazt az anyagot terjesztik elő, értelemszerűen nincs mit vizsgálni. Azt pedig, hogy a szavazatok mennyiségi különbözete miatt legyen újraszámlálás, maga a törvény zárja ki. És ez fontos tényező, hiszen a képviselők eredendően – bár tudjuk jól, nem a feltételezett választási csalás a fő indok, hanem az elvesztett vagy meg nem szerzett hatalom – törvényességi hiányosságokra hivatkoztak a fellebbezésükben. Ilyen okot viszont a FVB nem talált.

   Ha pedig a jogorvoslati kéréshez a szavazatszámlálók újabb, immár „bizonyítható tényekkel” alátámasztott nyilatkozatait csatolták, akkor azt kell kérdeznem, vajon miért is nem ezek szerepeltek az első fellebbezésben?

 

   Mindezeket figyelembe véve azt is kérdezem, hogy a mit is kértek akkor a fideszes képviselők az Ítélőtáblától?

   Mert a szavazatok különbsége miatt újraszámlálást nem kérhették. Akkor milyen tartalommal adták be a jogorvoslati kérelmet? És itt hadd térjek vissza a – nekem fő problémát okozó – alapkérdésre: milyen nyilatkozatot adtak másodjára a szavazatszámlálók?! Adtak-e egyáltalán?! Ha igen, nem forog-e fenn a megvesztegetés, a nyomásgyakorlás (talán a megfélemlítés, a megfenyegetés fogalmazás pontosabb) vagy a szándékos félrevezetés, a választási csalás esete a fideszesek részéről?

   Ne feledjük, Huszti András esetében az Ítélőtábla elrendeltre az újraszámolást!

 

   Az idézett határozatban hivatkozott törvény vonatkozó része.

kiemeles

 

 

,,241. § (1) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

(2) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.

(4) Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazóköri eredményt, a szavazatok újraszámlálására csak a (3) bekezdés alapján van lehetőség.”

 

   És akkor ismét meg kell kérdeznem: Vajon nem a törvénnyel való játék-e, ha a tisztelt képviselők csak hivatkoznak arra, hogy a szavazatszámlálás és annak eredménye, a dontés törvénysértő volt és ezzel kikényszerítik az újraszámlálást?

   A Huszti Andrásnak megküldött határozat alapján azt lehet feltételezni, hogy a konkrét esetben Gerstenbrein György talált olyan bizonyítékot, ami az Ítélőtábla határozatának megszületését eredményezte. (ld. az erre vonatkozó későbbi eszmefuttatásomat! – O.Gy. kiemelése)

 

   Jár az agyam, s azon gondolkodom, hogy mi hajtja a vesztes fideszes jelölteket? Kiben és miben nem hisznek? Azokban az emberekben, akik esküjükkel, aláírásukkal, pecsétekkel, becsületükkel és irdatlan munkával tették dolgukat a választások során? Miért nehéz elhinni, hogy valóban 1, 9, 21 vagy akár 50, sőt 1000 szavazat a különbség a nyertes és vesztes voksai között? Vagy a FVB jogászaiban, szakértelmükben?

   Főleg akkor, ha mindezek mellé teszem, hogy

 

a jogorvoslatot kérőknek egyáltalán van-e fotóval, hangfelvétellel vagy bármi mással igazolható bizonyítéka arra, hogy valóban szabálytalanság történt? És ismét kérdem, nagy-nagy nyomatékkal, ha van, miért nem szerepeltek ezek a fellebbezéseknél?

   A kérdés másik oldala, ha nincs, csak a törvényre hivatkoznak, és az Ítélőtábla mégis elrendeli az újraszámolást, mondván, hogy csak így lehet bizonyítani a vesztes állítását, akkor ez nem a fordítva ülünk a lovon eset? 

   Vagy feltételezzem azt, hogy a Fidesz helyi hatalmasai közül bárki lehetővé tette számukra, hogy betekinthessenek a szavazólapokba, s bogarásszanak közöttük, hátha találnak valamit? És, és, és… 

 

   Vajon, mit tegyen az az olimpiai második helyezett sportoló, akinek a célba érése a század másodpecekig azonos volt az elsőével, s csak egyetlen egy ezreden (0,001 -a szerk.) ment el az arany? Hogy a hivatalos mérés csak a századokig vonatkozik, s ezredet nem is lehetett volna figyelembe venni, és ő is bajnok? És hogy akkor ez törvénytelen? Nem! Az ezüstérmes elfogadta, hogy az egy ezred döntött…

 

   És akkor elmélkedésem végén én is (mint előttem már mások is mondták ezt) azt mondom, hogy hacsak nincs feketén-fehéren bizonyítható törvényszegés a szavazatok megszámolása során, akkor eltörölném a fellebbezés lehetőségét.

   Nem vitatom, hogy a veszteseknek joga van a Fővárosi Ítélőtáblához jogorvoslati kérelmet benyújtani. Csak kérdés, hogy adott esetben érdemes-e élni a joggal?

   A vesztesek bizonyítékok nélküli, feltételezésekre alapított véleménye a választásban közreműködők megalázása – értve köztük a szavazatszámlálókat is –! Akkor is, ha jelen esetben nem zárható ki, hogy közülük akár többen is a fideszesekhez tartozónak vallják magukat.

   Számukra ez csapda!

 

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül

tamogatas