Hittantábor világi elemekkel
Korábban beszámoltunk a „három tábort tart el egy negyediket” elvet követő kezdeményezésről (ITT), most pedig örömmel osztjuk meg olvasóinkkal Sándor Zoltán, a Széchenyi Általános Iskola igazgatójának értesítése alapján, hogy a bérleti bevételből, a gyerekek egy hetes jutalom táborban vehettek részt Máriapócson. (képünk: máriapócsi kegytemplom)
A beszámolót Mihalik Andrásné tanár, a tábor vezetője írta. Ebből idézünk: „Immáron negyedik éve táboroztunk a gyerekekkel 2012. 07.09.- 2012. 07.15-ig Máriapócson, ahol minden testi-lelki feltöltődésben volt részünk. S eme jó hangulatot és közérzetet hoztuk vissza a környezetünknek. A táborozáson 20 gyermek és 7 felnőtt vett részt, a felnőttek közül egy papnövendék is bekapcsolódott a táborozásunkba. A tábori programok keretében ismerkedtünk meg a máriapócsi kegykép történetéve. (…) Megtekintettük a görög katolikus egyházi gyűjteményt, az eredeti fatemplomot, ahová a legelső festményt helyezték el.
Megtudtuk azt is, milyen fontos szerepet tölt be Máriapócs a régióban, tekintettel arra, hogy a kegyhely részese a regionális összefogásnak Nyírbátorral, ahol a Hit-Egészség-Gyógyítás programnak köszönhetően infrastruktúra-változásnak lehettünk tanúi.” (képünk: Mária kegykép)
A későbbiekben Mihalik tanárnő további élményprogramokról, horgásztó látogatásról, csónakázásról a nyíregyházi Sóstón, éjszakai túráról, nyíregyházi kirándulásról – állatkerti látogatással egybekötve – mesél, majd így folytatja. „Részt vettünk görög katolikus szertartású szentmiséken Vecsernyén és Utrenyán, ami a római szertartásúaknak az idő hossza miatt szokatlan, de lényegében felemelő, és sok közös vonást találtunk. Táborunkat a hagyományos tábortűzzel és ünnepi szentmisével zártuk.
Mihalik tanárnő az összegzésben azt emelte ki, hogy „ezt a tábort érdemes támogatni, mert a lelki-testi fejlődésben nyomon követhető azok a változások a gyermekekben, amelyek az emberi kapcsolatok alappillérei és a bizalomhoz szükségesek: a segítőkészség, az önuralom, a becsület, az őszinteség.
Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben található. A középkori eredetű községet, amelynek „Pócs” neve a „Pál” személynév kicsinyítőképzős származéka, először a XIII. század végén említik az írásos források.
A XIV. század közepétől a Báthori család ecsedi birtokához tartozott. A XVIII. században lett a Károlyi családé, a múlt század elején pedig a bazilita rend nyert itt nagyobb birtokokat.
A XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemploma állt a mai templom helyén. Ebbe készíttette az Istenszülő képét Csibi László helybeli lakos, az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesítette fogadalmát, amit a török fogságból való szabadulásakor tett.
Az ikon a Kárpát-vidéki ikonfestészet késő reneszánsz időszakának példája, Hodigitria-típusú Istenszülő a gyermekkel ábrázolás. A gyermek Jézus kezében virág látható, hasonlóan több, ebbe az ikonfestészeti körbe tartozó előképhez. Az ábrázolást fent félköríves keretmező veszi körül, sarkaiban egy-egy kerubfejjel. A szegélyeket reneszánsz ornamensek, a keretet és a dicsfényeket alapozásból mintázott mustra díszíti. A keretsávon lent szokásos ószláv adományozási felirat olvasható: „Ezt a képet Isten szolgája... állította bűnei bocsánatára.” A megrendelő neve olvashatatlan. Ez a kép könnyezett 1696. november 4-től december 8-ig. Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek. Az eset hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata a környékről, s megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is.
A könnyezés híre Bécsbe is eljutott. Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán. (Idegenben soha többé nem könnyezett Szűz Mária, Magyarország királynője.)
A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett. Ez 1715. augusztus 1-én, 2-án és 5-én ismét könnyeket hullatott. A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.
A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel.
XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte.
Máriapócs Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Évente sok tízezer zarándok keresi fel. Nemcsak görög katolikusok, hanem római katolikusok is szép számmal jönnek. Az I. világháború előtt magyarok mellett ruszin, szlovák, román és német zarándok csoportok is érkeztek. A gyóntatás, a prédikáció ezeken a nyelveken folyt.
forrás: http://liliom.lapunk.hu (Dr Székely Zsuzsanna: A Könnyező Szűzanya kegyhelye)
