Nyolcvanezren jutottak át a rostán

A több mint 110 ezer jelentkezőből mintegy 80 ezren jutottak be a felsőoktatásba. A legmagasabb ponthatárok ismét gazdasági szakokon születtek, ezen belül is a Budapesti Corvinus Egyetem képzésein.

Összesen 110.617-en jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre a februári határidőig. Közülük 79.681-en kezdhetik meg tanulmányaikat az általuk megjelölt szakok valamelyikén. Alap- és egységes, osztatlan képzésre 83.575-en jelentkeztek és 59.569-en kerültek be, míg mesterképzésben a 22.321 jelentkező közül 14.704-en nyertek felvételt. Az idei évben az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosult, a bekerüléshez legalább 240 pontot kellett elérniük a felvételizőknek. A jelentkezők zöme 300 és 400 pont közötti teljesítménnyel került be a felsőoktatásba, és a kérelmezők mintegy 50 százaléka bejutott az általa első helyen megjelölt képzésre. Az átlagpontszám 369 volt, a tavalyi 354-el szemben.

A benyújtott jelentkezések és a felvettek száma alapján a legnépszerűbb intézmény a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem.
Idén is a gazdálkodási szakokon voltak a legmagasabbak a ponthatárok; a Budapesti Corvinus Egyetem több képzésén is a tavalyinál akár tíz-húsz ponttal többet kellett gyűjteni a bejutáshoz. Az első helyen végzett a nemzetközi gazdálkodás szak, ahol tavaly a magyar nyelvű meghirdetésen 463, az angol nyelvűn pedig 449 volt a támogatott meghirdetés ponthatára.

Az első helyes jelentkezések alapján a legnépszerűbb képzésekre felvetteket tekintve a Top 10-ben a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, az általános orvos, az ápolás és betegellátás, a nemzetközi gazdálkodás pszichológia, a villamosmérnöki, a gazdaságinformatikus, az óvodapedagógus, valamint a műszaki menedzser képzés szerepel. A műszaki, informatikai, természettudományi, orvos és egészségtudományi, közigazgatási, katonai és rendészeti, sporttudományi szakokon a tavalyi 57 százalékkal szemben 74 százaléka tanul majd a hallgatóknak. A mesterképzésben a felvettek 89 százaléka államilag támogatott formában tanulhat, és 11 százalékuk lesz önköltséges. A képzési területeket tekintve első helyre a bölcsészettudományi került, majd a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési terület következik.
További részletek, elemzések a felvi.hu-n.

(forrás: MTI-felvi.hu) (fotó: MTI-Marjai János)