És tessék mondani! Ki fog akkor tanítani?
Március 16-ára és az azt követő napokra határozatlan idejű munkabeszüntetést szervezett a két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, mivel köztük és a kormány között sem a hónapok óta zajló tárgyalások, sem a január 31-i kétórás munkabeszüntetés nem vezettek eredményre.
A március 16-ai sztrájkot ugyan azonnal meghirdették, és a Kőbányáról, a Szent László Gimnáziumból induló – ma már országossá duzzadó – polgári engedetlenségi mozgalom fényesen indokolja a sztrájk létjogosultságát! A Népszava március 4-i cikkében írta, hogy „A polgári engedetlenségnek Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa sem tudott gátat vetni, aki közleményében a kormány mellé állt: a pedagógusok csak akkor élhetnek sztrájkjogukkal, ha a diákok oktatáshoz való joga közben nem sérül.” – mondta. Ugyanott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Népszavának ezt nyilatkozta: „Az ombudsman szerint semmikor sem lehetne sztrájkolni, a sztrájkjogról, amelyet az Alaptörvény is garantál, az alapvető jogok biztosa hirtelen megfeledkezett.”
A mozgalom alapvetése ez volt: A sztrájk alapjog! A közösségi felületeken (hogy trendi legyek, a social media-t) böngészve három iskola (és itt csak azáltalános iskolákról beszélek) egyes pedagógusai tettek közzé állásfoglalást, de az iskolák túlnyomó többségében a tantestületek egységesen foglaltak állást. A Kertvárosi iskolában még az Iskolaszék is megnyilvánult: határozatban tették közzé (PDF) álláspontjukat!
A sztrájkot a jogászok leleményesen tették jogszerűvé. A PSZ állásfoglalása szerint: „A sztrájkrendelet alapján a sztrájk ideje alatt az órák felét meg kell tartani, a végzős középiskolásoknál a kötelező érettségi tárgyakból pedig az összes órát. A jogszabály azt azonban nem pontosítja, hogy ezeket az órákat mikor kell megtartani. Megoldható ezért az, hogy a sztrájkolók közössége úgy dönt, a tanítási órák közül a sztrájk első három napján egyet se tart meg, az elmaradt 50%-ot pedig megtartja a következő héten, amikor is minden órát megtart, és ezek is sztrájknapok lesznek” – írják.
A PDSZ szerint ugyanakkor van egy másik lehetőség is: az, hogy a sztrájk helyett a csatlakozó pedagógusok a polgári engedetlenség eszközét vetik be, és egész egyszerűen megtagadja a munka felvételét a sztrájk napjain.
(fotók: az iskolák facebook oldalai)
Ugye, emlékszik még az olvasó az Orbán Viktor és a FIDESZ parlamenti képviselői által kitalált kordonbontásos polgári engedetlenségi mozgalomra? (A Fidesz képviselőcsoportja ülést tartott 2017. február 2-án, péntek délelőtt. A frakcióülést negyed tizenegykor megszakítva az összes képviselő levonult a parlament előtti Kossuth térre, hogy a szerintük a gyülekezési szabadságot 2016. október 23-a óta korlátozó kordonokat lebontsák. -forrás: index.hu) A bontást megelőző tiltakozásokkal a tantestületek 20-60 %-a volt szolidáris, s ez alapján talán nem túlzás azt feltételezni, hogy legalább ilyen arányban fognak a pedagógusok sztrájkolni is, most ugyan más követeléseik teljesítéséért .
Hát, ennyit az előzményekről, de nézzük, mit is követelnek a sztrájkolók!
A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1-jétől – a kormány által ajánlott 10 százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen!
Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye emelkedjen!
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2022. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!
A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre!
Tudomásom szerint Kőbánya szinte minden iskolája él a sztrájk lehetőségével, sőt, több óvoda is bekapcsolódik a sztrájkba.
A követelések lényeges eleme a pedagógusok bére. A kormány számkivetettként kezeli a pedagógusokat, gyakorlatilag megalázza őket, vízfejeket rakott föléjük (Klebelsberg Központ, Nemzeti Pedagógus Kar, tankerületi központok), melyek veszteségeit milliárdokkal fedezi, miközben meg sem hallja a pedagógus társadalom jajszavát! (Az én jajkiáltásom: Hol van az egykor lámpásnak nevezett tanítóknak, tanároknak kijáró tisztelet, megbecsülés? – kiemelés tőlem, OGY.)
Hogy mennyire indokolt a normális bér, álljon itt egy rövid szakmai levezetés a szuloihang.hu oldalról!
A jelenlegi kormányzat korábban megígérte, sőt törvénybe is foglalta, hogy a pedagógusbérek értékállóságának érdekében a bértáblát a minimálbérrel együtt folyamatosan növelni fogják. Ezt az ígéretet megszegték, mielőtt alkalmazták volna.
2014-2021 között több mint 1600 milliárd forintnyi költségvetési forrást vont el a kormányzat a pedagógusoktól a bérek számítási alapjának befagyasztása miatt, ami pedagógusonként több mint 9 millió forintot jelent.
„A [pedagógus] illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka.” - ez állt a 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvény eredeti változatában (65. § (2)).
A pedagógusbérek minimálbérhez rögzítését azonban már hiába keressük a mostani jogszabályokban: a jelenleg hatályos törvényben az ún. vetítési alaphoz igazítják a pedagógusok bérezését, ez a vetítési alap pedig 2014 óta változatlan (!), továbbra is a 2014-es minimálbérnek felel meg. A kormányzat az első adandó alkalommal felrúgta eredeti törvénybe foglalt ígéretét, és egy 2014-es törvénymódosítással befagyasztotta a pedagógusbérek számítási alapját.
„A pedagógusok és az oktatásért aggódó szülők joggal érezhetik magukat becsapva a történtek miatt.” – írja a szuloihang.hu.
(a részletek a szuloihang.hu oldalon )
És, hogy az utóbbi 2-3 év tapasztalatait is összegezzem, Igen, a pedagógusok kaptak több lépcsős fizetésemelést, melyet elvitt az infláció. 2022. januárjában, másfél év után 10%-ot, miközben 2021-ben és 2022-ben is jelentősen nőtt az infláció. Aktuálisan 8-10% közé saccolják a szakértők. Ugyanakkor nem mennék el Orbán Viktor miniszterelnök kiváló memóriája mellett sem szó nélkül. Csak annyit kérdeznék: és a pedagógusok? (a képet a blikk.hu közölte)
Ingyen helyettesítenek. Ugye, ez is bérkérdés! A túlmunkáért csak bizonyos esetekben kaphatnak pénzt. Például, ha a helyettesített pedagógus igazoltan koronavírus fertőzött, akkor kifizeti a tankerület a túlmunkát, de ha a gyermeke beteg a hiányzónak, akkor nem.
Az ingyen helyettesítésről először 2019-ben hallottam a Totyik Tamástól, egy, a PSZ kőbányai tagozatának tartott tájékoztatóján. (Nem tagadom, úgy elöntött a pulykaméreg ennek hallatán, hogy néhány kedves pedagógus ismerősöm csitítgatott még órák múltán is.)
Tudják-e a szülők, hogy mennyi plusz munkát kell vállalni a sok pályát elhagyó, nyugdíjba vonuló pedagógus miatt a még aktív korosztálynak?
Látható, hogy elöregedett a pedagógus társadalom. A fiatalok alig választják ezt a hivatást. Miért is választanák, amikor sok biztató hír nem érkezik az iskolákból? Pályakezdő a szakmunkás minimálbért sem keresi meg.
Vettem a fáradságot, s a kozigallas.hu (álláshirdető oldal) listájából kiírtam a Kelet-Pesti Tankerületi Központ kizárólag a X. kerültre szóló, utóbbi 3 hónap pályázati kiírásait.
Nyolc tanító állás összesen (meghatározott tanítói feladatok, 1-1 napközis nevelő, tanító-angol műveltségi terület) a Janikovszky Éva iskolára kiírva, egy tanítói állás a Kersztury Dezső iskolára, és 1-1 testnevelés szakos tanár, angoltanár, tanítói állás a Széchenyi Általános iskolára.
Az Üllői úti iskolában intézményvezető helyettest és tanítót keresnek (előny: angol C vizsga, angol vagy matematika műveltség)
Megnéztem az iskolák hivatalos honlapjait is, keresvén a tanári kar összetételét a tanított szakok szerinti bontásan. Egy iskolánál egyáltalán nem találtam ilyen kimutatást, többeknél felleltem a Közzétételi listáknál vagy az iskola bemutatkozásánál a tanáraink/munkatársaink rovatnál. Sajnos, ezekből nem derült ki, bár itt-ott feltételezhető volt, hogy az adott lista vajon a 2021/2022-es tanévre vonatkozik-e, vagy az előző tanévre? Bizonyára nem kötelező, de hasznos lenne, ha tanítók/tanárok esetében a listák kiegészülnének a munkába állás dátumával. Adott időszak után egészen jól ki lehetne olvasni a fluktuációt.
Hadd tegyem föl a kérdést! A most első osztályba jelentkező szülők közül mindenki biztosan tudja-e, hogy a meghirdetett tagozatokra van-e képzett pedagógus vagy az adott igazgató bízik abban, hogy szeptemberre majd sikerül felvenni valakit?
Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy jelentősen csökkent a gyereklétszám Kőbányán. Két év alatt három óvoda kerül vagy került ki az önkormányzati rendszerből, s lett egyházi fenntartású, illetve óvodák összevonásban gondolkodik az önkormányzat. (Friss: ez utóbbit éppen március 15-én egy óvónő hozta szóba egy rendezvényen.) A gyereklétszám csökkenés már tavaly is érezhető volt az iskolákban is, s várhatóan az idei beiratkozásnál is folytatódik ez a folyamat.
Szóval, kedves szülők!
Úgy látom, nem nagyon biztató a jövő, sem az iskolákban, sem az óvodákban. A szuloihang.hu oldalon jelen pillanatig 2331 vélemény jelent meg az ország minden részéből, a már csatlakozott résztvevőktől. Kiválogattam a csak kőbányai bejegyzéseket, ezeket ide kattintva (PDF) olvashatják.
Tele vagyunk gondokkal, és engedelmükkel, most ezekből idéznék néhány szülői/pedagógusi véleményt.
„Iskolapszichológus 5 éve nincs az iskolánkban, ez hatalmas probléma, egyre több gyereknek szüksége lenne rá. A státuszok számát csökkentették, megoldásként a kötelező óraszámokat megemelték. Ezzel nőttek a pedagógusok terhei, fejlesztő órára, tehetséggondozásra, szakkörökre nem marad lehetőség. … Az anyagi megbecsültség hiánya miatt sokan elhagyják a pályát, vagy más fenntartóhoz tartozó iskolába mennek. Túl sok a személyi változás, még tanéven belül is. És sok esetben előfordul, hogy nem szaktanárok tanítanak bizonyos tantárgyakat.” (szülő/pedagógus)
„Pedagógushiány miatt nincs csoportbontás, sokszor 20-30 fős csoportok minden órán (nyelvórákon is). Olyanok tanítanak érettségizős osztályokban is, akik nem érettségiztethetnek. Túl magas heti óraszámok, nincs idő a tisztességes felkészülésre. Megalázóan alacsony fizetés.” (pedagógus)
„Szeretek tanítani, de hogy egy tesco pénztáros többet keres (akár büntetett előélettel) mint mi, az felháborító!” (szülő, pedagógus)
„Unokámnak a napközis tanára nyugdíjba ment. Január óta mindig más tanár van velük. Az a gyerekeknek nem valami jó. Szerintem nagyon is ráfér a pedagógusokra a megbecsülés.” (szülő)
„A tanárhiány valós jelenség. Egyik gyermekünk általános iskolájában a nyugdíjas matektanárt kellett visszahívni, mert nem találtak a posztra megfelelő embert, de több tantárgynál is hasonló a helyzet.” (szülő)
„Lányom 2. osztályos, zenetagozatos osztályban, ami emelt számú éneket jelent szaktanárral. Amikor a tanár hiányzott, nem volt helyettesítés, mert nincs más énektanár.” (szülő)
„A legelhivatottabb, legjobban felkészült tanárok is szenvednek, napról napra „túlélnek”, ahogy hallom tőlük. Sok óra elmarad, és van, ahol majdnem mindegy, megtartják-e (újabban ez a helyzet a rajzzal, énekkel, de van, akinél általánosban a nyelvóránál is). Iskolapszichológust messziről és hátulról se láttam, mióta iskolások a gyerekeim (kb. 11 éve). A többségnek olyan fizetése van, amennyiért pl. a saját szakmámban senki fel se emelné a kezét. A tankönyvekben hemzsegnek a hibák és a pontatlanságok, és néha mintha verseny folyna, melyik tudománytól akarják épp elvadítani a gyerekeket. Az oktatásirányítás egyfajta arctalan massza, a pedagógussal és a családdal leginkább a „verekedjetek meg ti ketten” klasszikus játszmáját játsszák. És látványosan idősödik a pedagógus-társadalom, pedig nagy szükség volna felkészült fiatalokra; de aki autonóm pedagógus lehetne, azt a kötött tankönyvek, a képtelen elvárások riasztják el, ha a fizetési szint nem volna elég. De abban se vagyok biztos, honnan indulhatna olyan megújulás, ami mögé szülő-pedagógus-gyerek-szakma felsorakozhatna, olyan közös minimum, amiben meg tudnánk egyezni, hasonlóan a lengyel vagy finn mintához. Az iskola sok mindenben tükrözi az általános társadalmi folyamatokat és bajokat. Külön aligha lehet eredményesen megreformálni. (szülő)
Talán ennyi elég… Van még bőven hozzászólás, ezek alapján el lehet dönteni, jogos-e a pedagógusok kín-keserves sztrájkja? Persze tudom, ellenvélemény mindig van, az agymosott fidesz-hívőknek semmi sem drága! Hiszem, hogy a normálisan gondolkodók, a tényeket mérlegelők vannak többségben – és nem hazugságokat, álhíreket, hírhamisítást hallgatók, nézők, olvasók. Persze, ez utóbbiakhoz ez a cikk el sem jut…