A gyümölcssali volt a sláger

Kicsit szervezetlennek tűnt az első percekben a Kada Mihály Általános Iskola egészségnapja. Reggel fél tíz tájban a folyosókon csend volt, az udvaron fociztak, kérdésünkre a portán azt a választ kaptuk, a tornateremben van egy rendezvény. Később azonban helyükre kerültek a mozaikok.

   Nem maradt más, mint bekukkantani, mi is az a rendezvény? Röplabda meccset játszott két lánycsapat, körben pedig elég sokan szurkoltak. Két tanárnő beszélgetett a bejáratnál, így tőlük is érdeklődtünk az egészségnapról. Itt már okosabbak lettünk; kiderült, az osztályok forgószínpad rendszerben vándorolnak az egyes „állomásokra”, ahol különféle előadások, foglalkozások várják őket.

   Nemsokára megélénkült a folyosó, hangos zsivaj verte fel az addigi csendet. Szünet volt. Kihasználva az alkalmat, néhány részletről kérdeztük az egyik terembe igyekvő igazgató asszonyt, Hanczné Szmilkó Katalint. „Nyugodtan bemehet bármelyik terembe, a tanárok tudják, hogy a nap folyamán a sajtó jelen lesz. A Regionális Híradó stábja is forgat, ők is válogatnak a helyszínek, témák között. Minden termünkben, kezdve az elsősöktől a nyolcadik osztályig, az egészség kéérdéskör valamelyik részletével foglalkozunk a mai napon. Ennélfogv, egy kicsit lazábbak az ,órák’ – van, amelyik kicsengetés előtt véget ér, és a gyerekek egy másik helyszínre mennek. Hogy hová, azt pontosan megterveztük. Igazság szerint olyan ez a nap, mintha rendes tanítás lenne, valójában különbözik egy átlagos iskolai naptól.” 

   Nos, élve a felhatalmazással, találomra kopogtattunk be néhány terembe. Az egyikben – két csoportra bontva – az ájulás ellátását és a végtagtörés, ficam rögzítését gyakorolták, illetve ismerkedtek meg a fogalmakkal. A foglalkozás vezetője részletesen elmagyarázta, mi történik az eszméletvesztéskor, hogyan ültessék, fektessék le a beteget, hogyan próbáljanak vért juttatni az agyba. A gyerekek, átélve a lehetséges helyzetet, nagy figyelemmel, odaadással gyakoroltak, s a mozdulatokkal egy időben elismételték, mit miért csinálnak?

   A másik csoport lelkesen kötözött, s a „Ki akar még törött karú lenni?” kérdésre szinte leugorva a székekről jelentkeztek. Volt, akinek elsőre sikerült az alkar felkötése, de az sem csüggedt el, aki csak a második nekifutásra csinálta meg az ideiglenes rögzítést.

    Kicsengettek, s egy nyolcadik osztályos lánycsapatot faggattunk arról, mit tartanak jónak ebben a napban? Pillanatnyi megilletődöttség után, amikor is közöltem, nem írok neveket, megoldódott a nyelvük. Nagyon jó volt a függőségekről szóló előadás – mondták többen is. Elgondolkodtató, amit láttunk, hallottunk. Egyikük csillogó szemmel és nemes egyszerűséggel közölte: „Ebben a napban az a jó, hogy rólunk szól!” Még valami? – néztem rájuk kérdően, mire az egyikük magasba lendítette a kezét, és már mondta is: „Ujjé, csinálunk gyümölcs salit is, már alig várom!”

   A véletlen pedig úgy hozta, hiába ígértem meg nekik, hogy meglátogatom őket, hogy egy másik osztályban találtam meg a témát. A 7.a-soknál fiúk, lányok tolongtak az asztal körül, hámozták a narancsot, kivit, az almát. Készült a gyümölcssaláta. A lányok elismerően szóltak az „erősebbik” nem teljesítményéről – „nem bénáznak, egészen ügyesek” – dicsérték a srácokat. Miből csinálnátok még salátát? – tudakoltuk. Erre leányválasz érkezett: – Hát, jégsaláta, paradicsom, fetasajt meg egy kis uborka!

   Az iskola emeleti folyosójáról nyíló osztálytermekben a legkisebbek, az elsősök és másodikosok tüsténkedtek. Sudokut raktak ki különféle gyümölcsök képeivel és memória próbát játszottak: ki találja meg leghamarább az egyforma zöldségfélék és gyümölcsök képeit? A másik teremben az elsősök a fogmosás rejtelmeivel ismerkedtek játékos formában. Egy műveltségi vetélkedőt adaptáltak a tanárok, kivetítőn lehetett követni a kérdéseket, melyek között egyáltalán nem könnyű feladványok is voltak. Csak a példa kedvéért: születhet-e a csecsemő foggal? De inkább az efféle rejtvények voltak a jellemzők: Ki viszi el a kiesett fogat a párna alól? A fogtündér, a fogmanó, a fogorvos vagy a fognyűvő? A gyerekek többnyire helyesen válaszoltak, s mikor az egyik csoport elnyertre a 40 milliós főnyereményt, hangos ujjongásban törtek ki!

   Ismét a felsősökhöz néztünk be, s meglepetésünkre, „angolnyelv órán” találtuk magunkat. A tesztlapon az egészséggel kapcsolatos szavak magyar megfelelői voltak. Az önkéntes anyanyelvi segítő a megmutatta a szó helyes kiejtését, a diákok elismételték, többször is, megkeresték a szót magyarul, majd a „Keresd a szót” típusú rejtvényben húzták ki a vízszintes vagy éppen átlós irányban elrejtett angol szavakat. Az adott időre a 24 elrejtett szó közül több csoport is 10-12-t már megtalált. Igyekeztünk nem megzavarni a rejtvényfejtést, és megtudtuk, olyan szavakat gyűjtöttek össze és kreálták meg a rejtvényt, melyek nem szerepelnek a tankönyvben. Tették ezt éppen azért, mert bármikor előfordulhat akár a lakóhelyükön is, hogy egy ismeretlen angol nyelven próbálja elmagyarázni, mije fáj és hol?

   Az igazsághoz tartozik, hogy korántsem teljes a kép: nem jutottunk el minden osztályhoz, csoporthoz, de amit láttunk, meggyőzött arról, ez a nap messze túlmutatott a hivatalos tantervi követelmények teljesítésén.

fotó: 10kerkult.hu/OGY