Az egyforma öröm esete

Esély az egyenlőségnek, esély az egyforma örömnek. Talán ez lehetne a mottója Nagy István Sportiroda vezető ötletének. December 3-án, az Együtt sportolunk a Mikulással elnevezésű Mikulás-napi sportversenyen vettek részt épek és fogyatékossággal élők az újhegyi piros iskolában.

   Nem először népesült be a Széchenyi István Általános Iskola tornaterme szeretetre, figyelemre vágyó gyerekekkel. Délelőtt 10 óra tájban megteltek az alkalmi nézőteret formáló padsorok. A gyerekek és az őket kísérő pedagógusok, szülők, érdeklődők ültek egymás mellett, a sorsolásra várva. 

A tornaterem egyik felében trampolin és óriási gumiszőnyegek uralták a teret, míg a másik oldalon bójákkal kijelölve négy versenypálya hívogatta a gyerekeket.

 
Nagy István egymás mellé állította a leendő nyolc csapat vezetőit, majd a résztvevő egyesületek gyerekei egy ide, egy a következőhöz és így tovább, besoroltak mögéjük. Ez a véletlenszerű csapatkialakítás abszolút egyenlővé tette a várható küzdelmeket. Négy csapat volt egyszerre a pályákon, ahol fokozódó nehézségű váltók követték egymást. A mikulás fő szerepet játszott a délelőtt folyamán, mert először a piros sapka cseréje volt a staféta fő eleme, de egy másik váltóban csak akkor indulhatott a versenyző, ha a csapatvezetőtől kapott szaloncukrot megette. Azaz, üres volt a szája. A földre dobált sztaniolpapírokat aztán a következő versenyszámban kellett söprűvel igazgatni a fordulóig! Sikere volt a kamiontolásnak, a karikás váltónak, majd a csapatmunkát igénylő „mikulás-szán” húzásnak is. A nagy igyekezetben előfordult, hogy kifaroltak a „járművek” és csak az újbóli pályára állás után lehetett folytatni a versenyt.

  
Félidőben két látványos produkció szórakoztatta a résztvevőket. Az egyik egy remek tempójú versenytánc volt a „Mikulás lánya” szexi mozdulataival – partnere a krampusz szerepében alakított parádésan. A másik A levegő urai címet is viselhette volna. Bámulatos ügyességgel repkedtek kicsik és nagyok a trampolinról elrugaszkodva. Szaltók, forgások váltották egymást gyors ütemben, s a gyakorlatok végén mindenki egy-egy szabadon választott, humortól sem mentes ugrást mutatott be.

  Győztes a szó szoros értelmében nem volt. Persze, mindkét négyes végén elmondták a sorrendet, de ez nem is volt annyira fontos. A „negyedik” helyezett kihirdetését azonos hangerejű ováció követte, mint az elsőt. Az igazi jutalom, a képzeletbeli aranyérem valójában a program végére érkező Mikulás volt. Énekszó, majd a támogatók jóvoltából az ajándékok kiosztása volt a verseny vége. S hogy a finom süteményeket, csokikat ne az utcán fogyasszák el, az iskola ebédlőjében kaptak erre lehetőséget, megtoldva mindezt egy csésze frissítő teával.

  S ha az ötletgazda neve elhangzott, illendő a segítőket is megnevezni. A csapatvezetők, köztük a krampuszlányok és a Zöld Manó a Radar Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodából jöttek: Török Tamás (mikulás), Ispán Kinga, Nagy Réka, Laukó Zsófia, Diener Lucia, Papp Alexandra, Gavallér Tamás, Szilvási Dániel, Ladányi Norbert, Mateidesz Martin. 

  A résztvevő sérült és fogyatékossággal élő gyerekek a ParaFitt Egyesülettől, a Down Alapítvány Gondozóházának lakói közül, a Komplex Általános Iskolából érkeztek, az ép versenyzők pedig az Újhegy-Sibrik DSE tagjaiból álltak össze. A versenybírók a Széchenyi iskola testnevelő tanárai voltak. A versenyt megtekintette dr. Szabó Krisztián, Kőbánya jegyzője, Hajdú Péter, a Városüzemeltetési Főpolgármester-helyettesi Iroda vezetője is. Korolovszki Zoltán, az U15 labdarúgó válogatott szövetségi edzője pedig mezeket osztott szét a résztvevők között.

Cikkünkhöz képgaléria tartozik - ITT 

fotó: 10kerkult.hu/OGY