Autóbuszos városnézés anekdotákkal
„A buszos városnézésen bemutatjuk Kőbánya múltját, a földtörténeti középkortól a ragyogó századfordulóig, a barokktól az eklektikáig, a romok és restaurált épületek és történetek tükrében. A program tervezett időtartama kb. 2 óra, vezető: Buzás Kálmán.”
Így szólt a Kulturális Örökség Napjai Kőbányán programsorozat egyik ajánlója. A 10kerkult.hu szeptember 17-én a délutáni turnusba kért jegyet, s vett részt a városnézésben. Mintegy 40 érdeklődő várta, hogy elinduljon a busz, ám Buzás Kálmán egy kis türelmet kért, apró, képekkel tűzdelt leporelló-füzetkét adott mindenkinek, ami egyfajta városnézési segédlet, benne egy hasznos rovattal, a Tudte-e …? című gyűjteménnyel, s jelezte, hogy „ugyan elkezdődött a városnézés, de még nem megyünk sehová.” Azonnal adta a magyarázatot is. „Most egy tó tetején állunk. Ez a tó az 1800-as években keletkezett természetes víz, afféle bányató. A helyet Bánya térnek hívták. (Ma már csak a Bánya utca jelzi az egykori tó meglétét – a szerk.) De hogyan került ide a kő? Valamikor a triász idején, amit harmad időszaknak is hívnak, ezen a területen tenger volt. A legjellemzőbb élőlény, egy mészvázas csiga maradványaiból képződött az a temérdek mészkő, amire a bányászat épült.”
Több érdekesség ismertetése után elindult a busz. A Kőrösi Csoma útról a Halom utcára fordult, s az első állomás a polgármesteri hivatal és az egykori polgári iskola épülete volt. A hivatal azért érdekes, mert a középső szintjét egy adott fejlődési ponton ráépítették az első szint tetejére, s az eredeti tetőt erre helyezték vissza. A
A „belvárosi” utazás a Liget-telek érdekességeit, csodaszép épületeit mutatta be. Megtudtuk, a Hölgy utca – Budapesten bizonyosan az egyetlen – országosan a „fehér holló”, hiszen az itt lakó polgárok kérésére nevezték el. Ha már a férfiaknak lehetett Úri utcája (ma Füzér utca), miért ne lehetett volna a hölgyeknek is? Erős volt a lobbi képesség, gazdag, jómódú polgárság és iparosok, gyártulajdonosok lakták ezt a részt. Itt derült ki, hogy a főváros első alpolgármestere, Gerlóczy Károly is itt lakott. Hát, ez a tény sok mindenre magyarázatot ad.
Az állomás utcára visszafordulva a Korponai út felé vettük az irányt, amely végében egy kis időre megállt a busz. Buzás Kálmán a vasútról, és a 37-es villamos elődjéről, a gőzgép vontatta vonatféleségről mesélt. A hírességek között megemlítette Feszl Frigyes és Schöntheil Richárd építészeket, és másokat. A gimnázium után Újhegynek kanyarodott a városnéző busz. Itt Buzás kiemelte a kerület legmagasabb pontját, a Csősztornyot, és utalt rá, hogy alattunk a Kőér nevű kis folyó halad, s a Basa utcai T-Home toronynál bukkan a felszínre, majd a Dunába ömlik. Megjegyezzük, korábban azért szó esett jó néhány híres emberről, a Dreher birodalomról, érdekes épületekről, s Buzás nem fukarkodott a róluk szóló történetekkel sem!
A városnézők a Szállás utca, Horog utca területére indultak, mert Kőbánya fejlődésének egy fontos állomását, a sertéshízlalókat, a szálláshelyeket, a mázsák és az egykoron óriási forgalmú vasút maradványait mutatta meg Buzás, s az épületekkel, műtárgyakkal bizonyította a történelmi kor sikereit. Visszatérve a Kőrösi parkolójába, találomra kiválasztottunk egy résztvevőt, s arra kértük, ossza meg tapasztalatait, véleményét a 10kerkult.hu olvasóival.
Hát, talán az a legfontosabb, hogy olyan dolgokat tudtam meg a Füzér utcáról, a házról, melyben lakom, amikről fogalma sem volt. Pedig szeretem a helytörténetet; Tatáról származtam el tizenegynehány éve, s ott is mindent tudtam, szinte minden szegletét ismertem szülővárosomnak. Nekem az a legnagyobb érték, hogy megerősödött bennem, csak akkor tudok igazán otthonra lelni, ha ismerem a hely történetét. Az ismeretek erősítik a gyökereket, a kötődéseket – foglalta össze Wendler László a városnézés élményeit.