AD-blacklist1

2012
szep.
15

Rekordforgalom az örökségnapon

Írta: Oszvald György

kon-leadA reggeli hűvös időjárás a déli órákra megváltozott, kisütött a nap, a meleg pulóverek feleslegessé váltak. Lehet, ez a változás is hozzájárult a Kulturális Örökség Napjai sikeréhez a kőbányai helyszíneken.

 

 

   A Kápolna téren ritkán látható forgalom volt már délelőtt 10-11 óra között: a Conti kápolna előtti parkoló zsúfolva autókkal, kisebb nagyobb társaságok, iskolai csoportok, családok „zarándokolnak” az Ihász utcai víztározóhoz a kápolna megtekintése után. A két helyszín közelsége már eleve garancia a sikerre. Szerkesztőségünk hosszabb időt eltöltött mindkét helyen, s örömmel konstatálja a folyamatos és rendkívüli érdeklődést.

 

   kon 021A Conti kápolnában és a víztározóban is fél óránként írták ki a csoportok fogadását. Ezzel szemben, alkalmazkodva a látogatókhoz, a kápolnában szinte megszakítás nélkül mondta az idegenvezető fiatalember az érdekességeket mind a kápolna történetéről, mind a ritkán hallható esetekről. Egy kérdésre válaszolva említette meg például, ha a torony valami oknál fogva ledőlne, a kápolna hátsó falán lévő szentély rész nem sérülne, mert a számítások szerint a legrosszabb esetben is egy méterrel előtte csapódnának be a törmelékek.

   A víztározónál pedig úgy döntöttek, hogy a megvilágítás a Vízművek helyszínen tartózkodó munkatársai elég biztonságot jelentenek, hogy folyamatosan lehessen az egyik végén lemenni, s a csodák után a másikon feljönni. Kiváló ötlet volt az is, hogy a bejáratnál „Víz, természetesen” feliratos zászlók és tiszta ivóvíz fogadta a látogatókat.

 

   A Conti kápolna történtéből és az alapinformációkból adunk itt közre néhány részletet a templom.hu oldalon található Bajkó Ferenc szövegre támaszkodva.

   „A fogadalmi kápolnát Conti Lipót Antal kőfaragómester és felesége, Drenkler Anna építtette 1739-40-ben hálából, hogy a Conti család megmenekült a nagy pestisjárvány elől. Később Conti Lipót meghalt és második felesége, Schallhard Éva lemondott kegyúri jogáról, a városi hívek kapták meg, akik kibővítették és toronnyal látták el. 1783-ban II. József parancsba vette a fogadalmi kápolnák bezárását és lerombolását. 

kon 027

   A Conti család közbenjárásra, hál’Istennek, a kápolna megmaradhatott, és a király halála után, 1802-ben újra használatba lehetett venni. Ez a kápona volt a kerület első temploma, itt alakult ki a XIX. században Kőbánya első városközpontja. 1869-ben ez a templom vált a helyiek plébániatemplomává. Az 1900-as évek elejétől (miután felépült a Szent László templom), a görög katolikusoké lett. 1938-ban renoválták, de a háború súlyos sérüléseket okozott, ezért 1947-ben ismét fel kellett újítani.  

   1988-ban a torony ledőlt, s elpusztult az oromzat két szélén álló Szent Joachim és Szent Anna szobor (ők Szűz Mária szülei). Ezután épült fel a mostani, hagymasisakos torony, a szobrokat a gyártelepre vitték, és ott sajnos eltűntek, pótlásukra nem került sor.

   Az oltárkép eredeti. A főhelyen Mária látható Jézussal, fölötte a Szentháromság. Ezen kívül az oltár előtt található a csókolókép, amelyen mindig más, mindig az aktuálisan ünnepelt szent képe látható.”

 

   Mi sem volt természetesebb, mint követni az érdeklődők menetét az Ihász utcai föld alatti víztározóhoz, melynek medencéjét erre az alkalomra teljesen leürítették. A bejárattól néhány méternyire megállítottunk egy, a látogatását már befejezett iskolás csoportot. 

   kon 369 

A véleményüket kérdeztük a föld alatti „templomról.” – Nagyon szép és érdekes látvány volt, tényleg hasonlít egy templomra. Ami nagyon tetszett, a monumentalitása, és van benne egy keleties jelleg; Isztambulban láttam valami hasonlót a Kék mecset környékén. Meg az a csodálatos, hogy ezt végül is használják. És bent az egyik kupola alatt jól látszik az 1870-es évszám! Azt pedig a vízműves kolléga mondta, hogy kimondottan erre a napra engedték le a vizet! – osztotta meg benyomásait az egyik tanárnő. Jóllehet, siettek a buszmegállóba, de sikerült az egyik fiút is mikrofonvégre kapni. – Nekem főleg a nagysága tetszett. Arra lennék kíváncsi, milyen lehet, amikor fel van töltve, hogy nézhet ki, amikor a víz megcsillan a plafonon? Tudom, hogy a sötétben ez nem látszódna, de azért érdekelne…

   kon189a

 

Arra még maradt egy perc, hogy megtudjuk, a XVIII. kerületi Brassói utcai Általános Iskolából jöttek, huszonöten, 7. osztályos gyerekek és a kísérők. A fotó elkészítése közben újságolták, a víztározó előtt a pincerendszerben is voltak, és „az sem akármilyen látványosság volt!”

 

kon 289Álljon itt néhány gondolat is az interneten fellelhető szakmai anyagokból!

 

   „A 11 ezer köbméter víz befogadására képes óriásmedence több mint 140 évig Kőbányáról látta el a Kelet-pestieket ivóvízzel. A hatalmas, háromhajós, két sor oszlopos víztároló az első pesti vízmű tárolómedencéjeként épült 1869-71-ben téglából, olasz kőműves mesterek irányításával. Az igazán különleges, kétemeletnyi magas építmény misztikus hangulata mellett nyugalmat és a szökőkútszerű levegőztetői miatt keleties hangulatot áraszt.  A víztározó máig működőképes, tiszta, használható.”  

 

   Őszintén szólva, elgondolkodtató az a műgond, amellyel a XIX. századi mesterek megalkották ezt a medencét. Mert mi más is indokolhatná, hogy a kupolákat tartó oszlopokon íves, a díszítőtéglákból kirakott elemek is legyenek?

 

   Kicsit töprengve a látottakon indultunk a rendezvényhez idén kapcsolódó Helytörténeti Gyűjteménybe. Arra voltunk kíváncsiak, milyen volt az új helyszín fogadtatása? Verbai Lajos, a gyűjtemény vezetője elmondta, a kora délutáni órákig egy átlagos múzeumi nap látogatottságát lehet említeni. „De fontos kiemelnem, hogy a gyerekek és a felnőttek is jóval érdeklődőbbek voltak, többet kérdeztek és több mindenre voltak kíváncsiak, mint más alkalmakkor – újságolta örömmel.

 

   kon 470Tekintettel arra, hogy már délután fél háromra járt az idő, úgy gondoltuk, bár a Szent László templom különlegessége, a toronyjárás felettébb érdekes, és a pincerendszer a Dreher-villával fűszerezve sem akármilyen látványosság, mégis egy másik, elsőször szereplő helyszínre megyünk. Így a már-már nyárias „fílinget” idéző napsütésben a Csősztoronyhoz igyekeztünk. Örömmel állapítottuk meg, a Kápolna tér – Ihász utca forgalma nem csökkent, sőt, az Óhegy park mellett is sokan igyekeztek a Csősztorony bisztróba. Már messziről látszott, a torony itt is népszerű, a látogatók előtti megnyitása jó ötletnek bizonyult. A jó időnek is köszönhetően a kerthelyiségben telt ház volt: ki ebédelt, ki csak egy pohár sörre vagy egy fröccsre tért be.

 

   A két fiatal üzlettárs, Harfouch Ádám és Mihály Zoltán, a hely újdonsült bérlői természetesen örültek az érdeklődésnek, bár egy picit szomorúan mondták, hogy a Csősztorony pálcikákból készített makettjét nem sikerült kölcsönkérniük (a Kőrösi Kulturális Központban része egy installációnak – a szerk.) a mai alkalomra.

 

 

fotó: 10kerkult.hu/OGY