Meghívó az örmény estre

Örményország a történelem előtti idők óta lakott, vannak, akik szerint itt volt a bibliai Édenkert. Örményország egy fennsíkon fekszik Ararát hegyének szomszédságában, ahol a zsidó-keresztény tanítás szerint földet ért Noé bárkája a vízözön levonulása után. A régészek kétségbevonhatatlan bizonyítékokat találtak arra, hogy Örményország és az Örmény-felföld az emberi civilizáció kezdetei óta lakott, itt lehetett a földművelés és a kultúra bölcsője.

  1991. szeptember 21-én valósággá vált az örmény nép évszázados álma, megalakult az Örmény Köztársaság. Végre van szabad, független hazája, saját kormánya, címere, zászlója és himnusza e sokat szenvedett, megtizedelt, de töretlen jövőhitet képviselő nemzetnek.

MEGHÍVÓ

Az első örmény állam – Armenia – megalapítása az i.e 6. század elején történt. Armenia területe fénykorában kiterjedt Észak-Kaukáziusra, a mai Törökország keleti és központi területeire, a mai Libanon területére és a mai Irán északnyugati területeire. A római hódítás elkerülte Armeniát, a római uralom alá csak viszonylag rövid időre került. Örményországban keresztény közösségek voltak már 40 után, azután 301-ben a világon először itt lett államvallás a kereszténység. Az 1230-as években a mongol ilhánok meghódították a zakarida fejedelemséget, majd Örményország többi részét is. A mongol hódítás egyike volt a közép-ázsiai népek 1200-as évektől az 1400-as évekig tartó támadásainak. A súlyos pusztítások után Örményország lehanyatlott.

   Az Oszmán Birodalom összeomlásának a kezdete az ifjútörök forradalom volt 1908-ban, amely megdöntötte Hamid szultán trónját. Az örmények annak is örültek, hogy az Egység és Haladás Bizottsága másodosztályú státust biztosított nekik. Az örmény reformok részeként 1914-ben a velük kapcsolatos kérdések megoldására főfelügyelőt neveztek ki.

   Az első világháború kitörésekor mintegy kétmillió örmény élt az Oszmán Birodalom területén. Az örmény népirtás – amit a török hivatalos szervek máig nem ismertek el népirtásként – a szultán ellen harcoló ifjútörök mozgalom nevéhez fűződik. A genocídium (egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes megsemmisítése – a szerk.) emléknapja az örmények számára április 24-e. 1915-ben ezen a napon az Ifjú Törökök vezette kormány 200 örmény vezetőt tartóztatott le Isztambulban, és ezzel elkezdődött az örmények elleni megtorlás. 

   Törökország nem elégedett meg a területén élő örmények kiirtásával, 1918-ban megtámadta Kelet-Örményországot, amelynek területét is meg akarta szerezni. A világ csak az 1980-as években vett tudomást hivatalosan is az örmény népirtásról. 1985-ben többek között az ENSZ Emberjogi Bizottsága is elítélte az örmény genocídiumot.

    forrás: wikipédia