Versagapé a stroke-klubban
A 200 éves Himnusz, a 200 éve született Petőfi Sándor és Madách Imre emlékére irodalmi délutánt szervezett a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke betegszervezete. A kérés még az év elején úgy szólt, hogy aki kedvet érez a kedvenc versei, prózai írásai előadásához, a március 28-ai rendezvényen mondják el azokat. Az irodalmi délutánra meghívást kapott Ari Fabbro költő.
Nem az első eset, hogy a stroke-klub összejövetelén a Kőbányai Írók, Költők Egyesület tagjai irodalmi összeállításokkal teszik változatossá a programot. Volt már az év végén karácsonyi versekből válogatott előadás, az egyesület tagjai tolmácsolásában az egyik stroke-beteg verseinek felolvasása, mely versek megjelentek az egyesület évente megjelenő antológiájában. Ez évben Juhász Györgyi meghívásának Ari Fabbro költő, az egyesület tagja tett eleget.
Nemrég jelent meg a Petőfi emlékév tiszteletére Ari Fabbro: Valótlan valóságok, valós valótlanságok című rendhagyó kötete, mely elsősorban nem verseket tartalmazott. Hogy éppen mit, arról így nyilatkozott Csóri Sándor szavait idézve: „Nem Petőfi lett időszerűtlen, hanem mi, az utódok vagyunk azok.” A néhány szó egyfajta történelmi mottó gyanánt is felfogható.
A kötet ajánlójában elhangzott, hogy „Alázattal olvassuk sorait, mert olykor helyettünk vállalja fel azt, amit mi nem merünk.” (Dr. Kollárné Balla M. Anna író, pszichológus) A továbbiakban is fontos gondolatokat olvashatunk. „…kényes téma Petőfivel foglalkozni, mert felborzolja a kedélyeket, megosztja az olvasókat. Az író megpróbál pártatlan maradni, de nem titkolja érzéseit Petőfivel kapcsolatban. 27 éven át jelentek meg írások, melyek nem mindig voltak tárgyilagosak a Petőfi-kutatással kapcsolatban.” (Géczi-Rembeczki Réka pedagógus)
Ari Fabbro (képünk) részleteket olvasott fel a kötetből, magyarázva és indokolva a kiválasztott részlet megszületését. Az alap a személyes élmény: az, hogy miképpen tudott Cégénydányádról Budapestre utazni, és mi módon, kikkel megismerkedve tett szert Petőfi legendájának és hányatott életének, halálának dolgaira.
„Senkit nem akarok meggyőzni vagy lebeszélni valós- vagy vélt igazáról, de némely konkrét félrevezetéssel személyesen találkoztam. … az a célom, hogy amibe 100%-ban biztos vagyok – mert ott voltam, átéltem, láttam, hallottam – , átadjam átadjam kedves olvasóimnak, hogy személyemben egy valós szemtanútól tudják meg a 2015. július 17-én rendezett Petőfi-emléknap általam megélt részeit.” (Ari Fabbro költő, a kötet szerzője)
Igazság szerint egy kicsit megcseréltem az irodalmi délután sorrendjét, hiszen Juhász Györgyi egy meglepetéssel nyitotta a programot. Elmondta, hogy az egyik klubtag egy súlyos betegségből való felépüléséről fog szólni, s Ari Fabbro szereplése ez után következik majd. A klubnap pedig a hozott versek felolvasásával ér majd véget. Erről szól egy, a délutánt bemutató videó.
Meglepetésre, gyakorlatilag (egy-két kivételtől eltekintve) minden klubtag előadta a kedvenc versét, melyek egy nagyon széles skálán mozgó, évszázadokat és a jelent is felvonultató kínálatot eredményeztek. Ari Fabbro után stílszerűen hangzott el Petőfi Reszket a bokor, mert… című verse, ezt egy újabb Petőfi vers, a Farkaskaland követte. Nadányi Zoltán verse az anyaságról szólt, majd egy felvidéki hölgy verse, mit verse, imája hangzott el. Egy énekelt verset Arany János költemény követett, de nem hiányzott a kínálatból a népdal sem, sőt! Móra Ferenc, egy Radnótival azonos sorsú bolgár költő, a skót költőóriás, Robert Burns, Szabó Magda, Csokonai Vitéz Mihály versei is szerepeltek. A versagapét Szép Ernő egy verse zárta.
Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy a videó végén tévesen szerepel a 2022-es dátum.
Fotók, vidó: 10kerkult.hu/OGy
