Stílusbravúrok „Hitves” életművében

Vazinay Mária, az Artotéka vezetője köszöntötte október 28-án a Horváth László Xavér kiállítására érkezőket. A felvezetésben elmondta, ez évben sok szép és különleges munkát tettek fel a falakra, a digitális nyomatoktól kezdve a nyári, Magyar Grafika Nagykönyve című kiállításig.  Ezek nyomán bukkant Horváth László Xavér festő és grafikus művész szitanyomataira.  

Vazinay azt gondolta a szitanyomatokról, hogy erre a kiállítóhelyre vágynak. Nos, itt vannak és a szó Feledy Balázs művészeti íróé. „Különleges ez a megnyitó, mert a könyvtári helyszín azt sugallta, többen lesznek a művészeteket szerető érdeklődők, de most meg vagyok lepődve, hogy mennyien jöttek el az egykori évfolyamból, így valójában többségében szakmai közönség előtt mutathatom be a művészt, Horváth László Xavért, alias Hitvest, ahogy a főiskolai évek alatt megismertük. A régieknek pedig talán tudok olyanokat mondani, amikről esetleg nem is tudtak” – kezdte a szakmai bemutatót a kiállítás látogatók előtt jól ismert szakíró. (balról: Horváth László, Feledy Balázs)

   Majd kifejtette, hogy a jelenlegi generáció az ötvenes évek végén, a 60-as években élvezhette azt az izgalmas közeget, amit a végzésük idején egyfelől a friss levegőjű művészeti képzés, másik oldalról pedig az jellemezte, hogy Európa tele van diáklázadásokkal, nálunk elindul az új gazdasági mechanizmus, Csehszlovákiában forradalom tör ki, egyszóval sok minden támadja kommunizmus normáit. Ugyanakkor van egy szélső bal, ennek a vonzása, a maoizmus. „Nos, ezek a hatások nagyon is érezhetők ezeknek a művészeknek a munkáiban. A korszakot a művészek útkeresése, a főiskolai kizárások jellemzik, s ebben az időben nehéz pályát kezdeni. Van, aki a képcsarnoki műkereskedelmi rendszerben találja meg a helyét, van, aki a Fiatal Művészek Stúdiójához csatlakozik, ellenzékbe vonul és van, aki a megélhetést tarja fontosnak, s ez alapján indítja művészi pályáját” – vázolta a lehetőségeket Feledy.

  Ennek a generációnak tagja Horváth László Xavér. 1968-ban végezte el a Képzőművészeti főiskolát, mesterei voltak Kádár György,a festő tanár, Konecsni György a grafikai tanár, Barcsay Jenő és Szabó Iván. A végzés után reklámgrafikusként dolgozott. 

De ezen munkássága mellett mindig festő is! „Horváth László nagy stílusbravúrokra képes alkotó, aki nagy metamorfózisokon megy keresztül, és otthonosan mozog a képzőművészet, a síkművészet – a festészet és a grafika – minden ágában.” Jellemzi a művész életútját Feledy.

   Hogy miért is érdemes megtekinteni a kiállítást? A rövid válasz, csak mert csodálatos! Az ettől kicsivel hosszabb válaszban nem lehet szó nélkül hagyni magát a szita technikát. Hiszen ez, mint sokszorosító technika adja a „jogi” alapot, hogy egy kortárs grafikai kiállítóhely befogadja az alkotásokat, ugyanakkor minden szita egyedi, akár képként is értelmezhető szuverén műalkotás. Izgalmas látvány a „sorozatban gondolkodás” néhány végeredménye, a főhelyen létható fekete ecsetvonások, melyeket egy kis vörös bolondít meg, s készteti gondolkodásra a látogatót.

   Feledy Balázs alapos és finom részleteket kiemelő méltatása után Horváth László Xavér annyit mondott, hogy „Hölgyeim, uraim, a kiállítás meg van nyitva!”

Vazinay Mária, Horváth László Xavér, Feledy Balázs

A kiállítás november 28-ig, a könyvtár nyitvatartási idejében látogatható.

fotó: 10kerkult.hu/OGY