Az Artotéka kortárs grafikai galéria utóélete
Egyfelől dr. Pomozi Viola biológus kutató közvetlen, a hétköznapi ember nyelvén elhangzott és az élő, a már nyugdíjas Kálmán egérrel is illusztrált előadását élvezhették a jelenlévők, másrészt a könyvtárban Herczeg István fémhulladékokból készített hol meghökkentő, hol kedves, humoros alkotásait tekinthették meg az érdeklődők.
Kétségkívül megváltozott a Kőbányai könyvtár kiállítási választéka. Sok-sok évvel ezelőtt az információs pulttal szemközti nagy falfelületet az Artotéka grafikai kiállításai uralták. A könyvtár történetét ismertető írás megemlíti, hogy „1977-ben nyílt meg a 12-es Galéria, a mai artotéka elődje. A 12-es Galéria első kiállítói Sánta László és M. Kiss József grafikusok voltak. A Galéria alapállománya – 2700 db sokszorosított grafika – ajándékozás útján került a könyvtárba az Országos Széchényi Könyvtár kötelespéldányainak duplumaiból.”
Az Artotéka kortárs grafikákat gyűjt, kölcsönöz és állít ki. Kicsit később létrejött a könyvtár képzőművészeti különgyűjteménye is. Az a fejlesztés azt is eredményezte, hogy, nem csak a saját gyűjteményből állítanak ki, hanem grafikusok, képzőművészek, fotóművészek, és más műfajokban alkotók is lehetőséget kaptak bemutatkozni, napjainkban Wallner Andor könyvtárvezető (képünk) jóvoltából.
Hadd említsek meg néhányat az említett bővülésekből!
A budapesti Modell divatiskola tanulóinak munkái (a falon a szokásos módon rajzok, tanulmányok kaptak helyet, a rendhagyóság pedig az asztalon és a bábukon van – tárgyak, maszkok, díszlet makettek, jelmezek).
A felújított és 2012. augusztus 28-án átadott könyvtár tárlatfalát Kasza Krisztina, kőbányai festőművész művei ékítették, jelezve, hogy az Artotéka továbbra is várja a művészeket.
A fotósok közül a megújult könyvtárban elsőként Gábor Béla képzőművész fotóiból Munkák/2012 címmel nyílt kiállítás az Artotéka kortárs grafikai galériában.
A nem mindennapi kiállítások közé sorolom az ikonfestő H. Szántai Marianna Az ikon titka című, és a szintén ikonfestő Weninger Varga Ilona művei, továbbá Illéssy Zoltánné Naszádos Ilona tűzzománcművész és Horváth György képzőművész „agyagképek” kisplasztikai kiállítását, valamint a szalmából megalkotott fonott csodákat, melyek Tüskés Tünde népi iparművész műveit.
De az unikumok között említeném Alberti Györgyi kőbányai festőművész Az erotikus nő című tematikus festményeit is.
A teljesség igénye nélkül nevesítettem a különlegességet, és itt térnék át Herczeg István autóalkatrészekből, fémhulladékokból létrehozott csodáit. (Nem kisebbítve érdemeit, mások is készítettek fémből virító rózsaszálat – a komment a galériában közzétett rózsa mintájára kirakott egy másik munkát, mondván, „mi is csináltunk ilyet”.) István autószerelő, s nem véletlen, hogy a sok-sok selejt, sérült alkatrészt, fémhulladékot összegyűjtötte és ezeket a maga módján újraélesztette.
„Az egész három éve kezdődött, amikor találtam a raktár mélyén egy dugattyút. Egyből megláttam benne a fantáziát és elkezdtem faragni, kisebb-nagyobb sikerrel. Amikor elkészültem vele, hazavittem, gondoltam, jópofa ajándék lenne belőle a feleségemnek. Pozitívan fogadta, s megkérdezte tőlem, nem akarsz még egyet csinálni? Azóta rendületlenül, egymás után születnek meg a különféle alkotások, melyekhez a hozzávalókat az ismerőseim és a barátaim biztosítják.” – írta a kiállítása bemutatkozó gondolatait.
Jómagam nem sokkal a kiállítás bezárása előtt, úgy két héttel fotóztam végig István műveit. November 19-én a könyvtárban jelen voltam az Érrehab alapítvány szervezésében dr. Pomozi Viola biológus kutató előadásán. Meglepetés volt, hogy egyfajta slusszpoénként Kiss Judit, az alapítvány elnöke bemutatta Herczeg Istvánt, és a jelen lévők figyelmét felhívta a nem mindennapi HpMetal Art művekre.
Jelenléte nem volt véletlen, mert úgy döntött, hogy a különleges fémhulladékokból készült művei közül a rózsával, melynek többféle változata is van, segíteni kíván a stroke-betegeknek akként, hogy a rózsákat meg lehet vásárolni, s az alkotó minden megvásárolt darabból 10 000 forintot ajánlott fel nekik. A részleteket IDE (pdf) és IDE kattintva lehet megtudni.
(a képen balról: Kiss Judit, Herczeg István)
Herczeg István rendkívüli meglátásokkal és kreativitással hozza létre a különféle metalszobrokat, figurákat. Láncok, dugattyúk, teleszkópok, rugók, csavarok, alátétek, csapágyak és még megannyi más adja az építőanyagot. Kicsit kutakodtam a modern alkotások között, lett légyen az valamilyen mobil, fából vagy fémből készült mű. Itt-ott felbukkant az art brut fogalma is az adott helyen meghökkentő (pl.: írógép szobrok) művek okán.
Az Art brut – durva, nyers, brutális, csiszolatlan – művészet fogalmát tágabb értelemben is használják; ide sorolják az agresszív hatású műveket, de ide tartoznak a pszichiátriai betegek képei is. Herczeg egyes műveit itt-ott besorolhatjuk a brutális, csiszolatlan kategóriába is, de megjelenik a karikatúra jelleg, a torz, humoros megfogalmazás is.
Egy biztos: a kiállítás meghökkentő, s ha már afféle történetmesélést kívántam az Artotéka nyomán előadni, elmondhatom, hogy a jelen könyvtára tág határok között fogadja be a szokatlan, egyedi művészeti alkotásokat is.
A cikkhez képgaléria tartozik.
dr. Pomozi Viola albuma ITT , Herczeg István munkái ITT találhatók meg.
A kiállítás megtekinthető: november 28-ig
fotó: 10kerkult.hu/OGY
