AD-blacklist1

2021
dec.
19

Ikonok a könyvtárban

Írta: Oszvald György

IMG 20211217 162014 LEADWeninger Varga Ilona – 2018-ban elhunyt kőbányai ikonfestő művész posztumusz – kiállítása nyílt meg a FSZEK Kőbányai Könyvtárban december 17-én. Az érdeklődők 26 alkotásban gyönyörködhetnek a könyvtár nyitvatartási idejében. A kiállítást a Kőbányai Német Önkormányzat rendezte.

 

  

   A kiállítás megnyitóján megjelent az elhunyt öccse, Varga István és felesége, Jógáné Szabados Henrietta, a Kőbányai Önkormányzat nemzetiségi redferense.

  IMG 20211217 161303A megnyitó egy, az alkalomhoz illő zsoltárral kezdődött, elmondta Nyitrainé Molnár Gabriella, a Kőbányai Német Önkormányzat elnökhelyettese (képünk).

 

   A zsoltár elhangzása után felkérte Weeber Tibor, Kőbánya alpolgármesterét a köszöntő elmondására, a művész méltatására.

 

   Weeber Tibor (bal oldali kép) az első mondatokkal utalt arra, hogy Weninger Varga Ilona munkáiban az elmúlt évtizedekben több helyszínen és több alkalommal lehetett gyönyörködni.

 

  IMG 20211217 161420„Azokban az években, amikor hittan tanérként és ikonfestőként is napról-napra közelebb került istenhez. Nemcsak szóval tanította a legkisebbeket, de művészként az alkotásait is Istennek ajánlotta.” – mondta, majd röviden összefoglalta, mit is jelent az ikon, s hogy milyen szigorú szabályokat kell annak betartania, aki ezt az archaikus műfajt kívánja képviselni.

 

   A folytatásban egy személyes élményét osztotta meg, Felidézte, hogy ikonnal a nagynénje lakásában látott először ikont. „Öt-hatéves lehettem, amikor rácsodálkoztam az arannyal díszített, titokzatos, kissé merev tekintetű, távolságtartónak tűnő Mária és a kis Jézus ábrázolására.” – emlékezett. Tény, hogy megfogta őt a színek gazdagsága, a fényektől is függő árnyalatok változása. Az alpolgármester kifejtette, hogy ezek a festmények az ortodox templomokban nem pusztán díszek, mint ahogy a szentek ábrázolása sem csupán egy öncélú portré, hanem az Istenhez vezető életút mérföldkövei.

   „A szememben egy ikon elkészítése egy ihletett művész imája, egy intim, személyes Isten-kapcsolat szellemi terméke.” – fogalmazott, s erre a tézisre építve hangsúlyozta, hogy Ilona az Isten erőterében élt és alkotott. „Az ikonfestészet nem a művészi szabadság és önmegvalósítás terepe, hanem az Istenre figyelő művész alázatos önátadásának lehetősége.” Megítélése szerint Ilona ilyen ember volt, s úgy alkotott, hogy szelíden hagyta, ujjait az Isten vezesse.

   „Hitünk azt tanítja, hogy az életünk nem a cél, hanem az út, amely a célig kísér el. Ezt látjuk ikonszentjeink szemébe nézve, a végtelenbe lépve, ott, az örök létbe.” – zárta megemlékezését Weeber Tibor.

 

 

   A kiállítás ikonjainak, ezek tanításaink befogadását megalapozó lelki és érzelmi motivációk megteremtése után H. Szántai Marianna ikonfestő- és grafikus művész (képünk) egy kissé szárazabb, műelemzésekkel és egyes képek összefüggéseinek taglalásával mutatta be a kiállítást.

 

 

   IMG 20211217 161844A magas szintű szakmai ismereteket közérthetően, egyszerűen magyarázta el. Elmondta, hogy az ikonok alatt főleg a keleti egyházak szentképeit értjük, különösen az ortodox egyház és a görögkatolikus egyház liturgikus képeit értjük. Megtudtuk azt is, hogy az ikonok célja végső soron Isten és szentjei tiszteletének tudatosítása.

   Keletkezésük szerint vannak bibliai ikonok, portrék, hagyomány szerint festett és látomás vagy jelenés alapján festett ikonok. Ikonográfiai szempontokat nézve pedig krisztus-ikonról, melynek egy példánya Ilona alkotásai közt is megtalálható, a pantokrátorról (mindenható), a Megváltó trónon, dicsőségben típusról beszélünk. A másik blokk az Istenanya típus, a Mária ikonok.

 

   H. Szántay Marianna szó szerint az alapoktól indult. Elmondta, milyen fontos szerepe van a kép alapjául szolgáló fatábla állagának, megfelelő mértékű szárazságának, majd ezek után ismertette, hogy a festmény alapozása sem egyszerű: több réteget (ez hat-nyolc is lehet) kell felvinni, közöttük lenvászon és enyvvel kevert kréta- vagy alabástrom por is megjelenik, majd a száradást és simára csiszolást követően a kötelező elemek felszerkesztése és az aranyfüst felvietele után egy imát kell elmondani, s csak ez után kezdődik a tényleges festés.

   IMG 20211217 163653Amikor kész az ikon, akkor is van egy meghatározott ima. Szigorúan be kell tartani az őskép ábrázolási szabályait, azoktól eltérni nem lehet. Fontos a háttér, mely többnyire arany színű, a glória, s az a tény, hogy nincsennek árnyékok, s a perspektíva fordított: az enyészpont bennünk, a szemlélőben van; a fény is bentről kifelé sugárzik. Az alakok ábrázolásában fontos szerepe van a színeknek: Krisztus ruhája mindig bíbor, a ruhája kék, a királyoké és császároké a bíbor, a kék az emberségé, míg az arany az örökkévalóságot szimbolizálja. A föld színe a zöld.

 

   A szakmai ismertető párosult a tényleges szemléltetéssel: H. Szántai Marianna gyakorlatilag minden típusra mutatott példát Ilona ikonjai közül, segítve ezzel egyfelől a befogadást, másrészt pedig látványossá is tette az előadását.

 

   Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT  

   fotó:10kerkult.hu/OGY