Nemzetiségi „kultgasztro fesztivál”
Mint ahogy a 7. Kőbányai Amatőr Labdarúgó Tornának, a VII. Nemzetiségi Kulturális Nap és Gasztronómiai Bemutatónak is a Kocsis Sándor Sportközpont adott otthont június 22-én. A labdarúgó torna a műfüves pályákon zajlott, a hagyományőrző kulturális programot az irodaépület mögötti füves területen rendezték meg.
Jógáné Szabados Henrietta, a Polgármesteri hivatal nemzetiségi referense (képünk) ütős gondolatokkal vezette fel a „kultgasztro” napot: 
„A nemzetiségek kulturális és gasztronómiai ünnepének legfontosabb eleme, hogy örüljenek egymásnak, közösen éljék meg hagyományaikat, ápolják nemzeti kultúrájukat, ezekkel erősítve kőbányai közösségünket.” – mondta. Hozzá tette, hogy az évek során a nemzetiségi önkormányzatok műsorain olyan élményeket kaptunk, melyektől csak gazdagodhattunk. Általuk megismerhetővé vált a kultúrájuk, a történelmük, a viseletük, a zenéjük, a táncaik.
A rövid bevezető után köszöntötte a vendégeket: dr. Horváth Márk önkormányzati képviselőt, a nemzetiségi önkormányzatok vezetőit és tagjait, a sajtó újságíróit, fotósait, majd felkérte Horváth Márkot (képünk) a rendezvény megnyitására.
A képviselő azzal nyitott, hogy kellemes a mai nap, mert ugyan esővel indult, de dél környékén már kisütött a nap. Hangsúlyozta, hogy Kőbánya büszke lehet a nemzetiségiekre, mert egy összetartó, egymás értékeire kíváncsi és azt megbecsülő közösséget alkotnak.
Megköszönte az önkormányzatok vezetőinek, hogy létre hozták azt a programot, és hozzájárultak mind a labdarúgás, mind a kultúra és a gasztronómia bemutatásához. Tették mindezt a korábbi élményeikkel, a személyiségükkel. „Azt gondolom, hogy Kőbánya eme sokszínűségét meg kell tartani, s minden, a meglévőhöz hozzáadott értékért csak hálásak lehetünk. A kulturális és gasztronómiai napot ezennel megnyitom” – mondta.
Az első előadást a Kőbányai Örmény Önkormányzat rendezte színpadra, konferált Diramerján Artin költő, dalszövegíró, színház vezető, az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese (jobb oldali képen).
Versei és prózai munkák mellett színdarabok írója, arany és platina lemezes dalszövegíró és rap előadó. 2014-től egyik alapítója, majd a magyarországi örmény közösség hivatalos színháza, az Urartu Örmény Színház vezetője. A programban közreműködtek a színház művészei: Kovács Olga, Baj László, Kid Diyan és Tóth András.
Az örmény nemzetiség előadása nem mindennapi csemegével szolgált. Az örmény származású, de Franciaországban született világhírű sanzonénekes, zeneszerző és színész Charles Aznavour (1924-2018) 2024-ben ünnepelte születésének 100. évfordulóját; pontos születési ideje 1924. május 22. A Jelen-lét színházi fesztiválon az AZnavour 100 - Én és a dal című életrajzi játékukat mutatták be a Nemzeti Színházban nagy sikerrel, s ezzel az előadással elnyerték a Gergely László-vándordíjat is.
balról: Kovács Olga, Baj László, Tóth András, Kid Dijan
Az örmény asztalnál – jelezve a hagyományokat – megjelentek a festett kövek is: a háromszögletű kövön Világosító szent Gergely látható, a többi kövön örmény tájakat festettek meg.
Az ételeik is egyediek, például szőlőlevélbe tekert rizs birkahússal: ez a dolma, amit az örmény kenyérrel, a lavassal fogyasztanak joghurtos körítéssel.
A palacsinta tortában a dióreszelék és a sárgabarack lekvár az uralkodó. A sárgabarack őshazája Örményország, s a nemzeti zászlóban a narancssárga szín a kajszibarackot (is) idézi – tudtam meg Bacsa Gyula, a Kőbányai Örmény Önkormányzat elnökétől.
A német nemzetiségiek műsorában igazi sramlizenét hallhattunk a Lustige Muzikanten zenekar tagjainak, Kaltenecker Gábor és Kaltenecker Attila előadásában.
A lengyel műsorban rendkívül magas színvonalon szerepelt az Anima Polonica Régizene Együttes két tagja, Socha-Mészáros Karolina ének, zongorán kísérte Edyta Deák.
A bolgár Falkafolk együttes a balkáni népzenét eredeti hangszereken szólaltatta meg. Alap volt a kaval, a kecskeduda, a tambura, a dob, a gadulka, nem utolsó sorban a nagybőgő.
A balkáni táncokhoz a Falkafolk együttes biztosította a zenét
Dallamaikat többnyire saját gyűjtéseik alapján játsszák. Hitvallásuk, hogy a Falkafolk együttes balkáni népek zenéjével, táncaival foglalkozik. A folklórt, a népzenét, a néptáncot nem pusztán múzeumi dísztárgyaknak tekintjük, hanem ma is használható közösségteremtő erőnek. A zenekar keresett táncházas együttes. Tagjai: Szombathelyi Tünde (gadulka), Németh György (duda, kaval) Olti Péter (brácstambura), Kasoly József (nagybőgő). A kőbányai rendezvényen muzsikájukra, ha nem is egymás lábát taposó tömeg, többen is karikába álltak, s lelkesen táncoltak a balkáni zenére.
A KOLO zenekar
A kulturális programot a KOLO zenekar zárta. Eltérően a hagyományos felállástól, most két gitár, tangóharmonika és prímtambura alkotta a zenekart. Ugyanakkor ez a csapat egyáltalán nem esett kétségbe, hiteles megszólalással játszták el a szerb és más délszláv dallamokat.
A német sramli zenészek
A lengyelek előadása
S ha már korábban említettem egy-két örmény finomságot, nem mehetek el szó nélkül a lengyelek grillezett kolbászaitól, 
Szabó Bogdán, a rendezvény megálmodója (a képen középen) és szervezője szerb csevapja és a több ízben is feltálalt horvát burekjéről.
A romák hatalmas üstben sajátos lecsós pörköltet (cigánypörkölt) varázsoltak elő, nem mellesleg ez is egy hagyományos cigány étel.
Meg kell említenem a hagyományos magyar csemegét is, ez nem más, mint a lángos. Fokhagymával, sajttal, tejföllel is ízesíthető – mindenkinek kedve szerint.
Nem mulasztható el a sok-sok gyereknek szóló arcfestés, az ugráló vár sem.
A cikkhez képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY
