Adj, hogy te is kaphass!
Adj, hogy kapj! Valahogy így szólhat az az erkölcsi tanulság, ami a jótékonykodás, a szeretetből, önzetlenül adott-nyújtott segítség mottója lehet. Sokan mondják, adni öröm! Öröm, ha látom a segítségre szoruló arcán a meglepettséget, megható, ha könnyeket látok … A lényeg, jó érzés jót tenni!
Jó érzés jót tenni – gondolhatta dr. György István tavaly, mikor kitalálta a jótékonysági koncertet. És ugyanezt gondolhatta az idén, a mikor folytatta a segítségnyújtás ezen önzetlen formáját.
A december 7-ei örömkoncertre készülődve jutottak eszembe Friderikusz Sándor televíziós személyiség évekkel ez előtti szavai. Azt mondta, mi, magyarok nem tudunk jótékonykodni, nincsennek alkalmak, kialakult szokások, nincsen meg az adakozás kultúrája. Talán 2012-re változott a helyzet, talán nem. Egy biztos: dr. György István kezdeményezése jókor született, egy olyan időszakban, amikor a sajnálkozás helyett a segítségnyújtás válik a társadalmi szerepvállalás fő jellemzőjévé. És jó céllal született, mert nem akar több lenni, mint amire egy szűkebb pátria vállalkozhat. Helyi, kőbányai közösségek, emberek javára fordítják az adományokat azok, akikben bízunk, akik értik a dolgukat, akik tudják, ki halhat éhen holnapután…
Jótétemény három tételben: balra a sceloris multiplexes beteg, mellett gondzója, középen a vesebeteg kislány, mellette az anyukája
Az esten György István volt az első, aki a szó szoros értelmében életmentésre ajánlott fel két rászorulónak egyenként 250-250 ezer forintot. A jótékonysági koncert kezdete előtt néhány perccel kaptuk mikrofonvégre az est főszereplőjét.
Tavaly is volt kőbányai támogatottja a jótékonykodásnak, hogyan, milyen szempontok szerint választotta ki az idei rászorulókat?
Sok fejtörést okozott a választás, hiszen sok rászoruló van. Miután tengerben a csepp, amivel segíteni tudunk, úgy gondoltuk, az ideén a teljes összeg Kőbányán marad. Ezt úgy érjük el, hogy az összegyűlt összeget a Bárka Szociális és Gyermekjóléti Központon keresztül a rászoruló kőbányai családok kapnak majd csomagokat. Egy másik célt is kitűztem, s egy 11 éves vesebeteg kislány kap majd a támogatásommal új vesét. A különlegesség az, hogy a donor az édesanyja lesz. A másik támogatott egy sclerosis multiplex betegségben szenvedő két gyermekes édesanya, akinek az életkörülményeit hivatott segíteni az adomány.
Volt-e – a sajtóban megjelent híreken túl – valamilyen visszhangja a tavalyi eseménynek?
Nem tudok róla, de nem is azért szerveztük meg a jótékonysági koncertet. Az viszont biztos, hogy a munkatársaimnak és a szervezőknek is életünk egyik legszebb estéje volt. Remélem, a mai este is csatlakozik a tavalyi élményhez. Azt gondolom, nagy kegyelem és nagy adomány, ha valaki adni tud. Azt kívánom, legyen a szereteté ez az alkalom, a vidámságé, a szórakozásé, annak ellenére, hogy a célok mögött keserű és nehéz sorsok búknak meg.
A produkcióról pedig azt szeretnénk tudni, jó tanuló volt-e, sokat gyakorolt-e Póka Egonnal és csapatával?
Kicsit többet, mint tavaly, mert most öt tartalmas és hosszú próbát tartottunk. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy a zenészeket nevesítve köszönjem meg a segítségüket! Póka Egon, a Kőbányai Zenei Stúdió igazgatója, basszusgitár, ifj. Tornóczky Ferenc szólógitár, Szakadáti Mátyás dob, Fekete Kovács Kornél trombita, Sipeki Zoltán, Zorán együttesének gitárosa. Ők öten alkotják a Póka Egon Experience együttest. Az alkalmi zenekar kiegészül két országgyűlési képviselőtársammal, Révész Máriusszal (a képen balra) és Kucsák Lászlóval (a képen jobbról). A javaslatokat én tettem a műsorra, összesen huszonkét számot játszunk majd el.
Az est színvonalát a tavaly már jól bevált welcome-drink pult emelte, ahol is kiváló borokkal várták az érkezőket. De nem volt tilos később sem kimenni egy újabb pohárért, egy újabb ízért, könnyebbé, lazábbá téve a jó színvonalú, ugyanakkor családias hangulatú koncertet.
Az estet György István nyitotta meg, bejelentette az adományokat, elosztásuk módját, s egy váratlan közjátékot is lekezelt. Volt tanítványa, a „szklerás” (Lang Györgyit idézve) Piroska kérte el a mikrofont. Sírástól elcsukló hangját, köszönő szavait ösztönös, dübörgő taps rejtette el …
Majd Kovács Róbert üdvözölte a jótékonysági est résztvevőit, aztán jöttek a zenészek, s adtak húroknak, hogy más is adhasson! Az utolsó műsorszám előtt nyilvános számolás következett: György István segítői és Büki Péter, a Bárka vezetője együtt olvasták meg a pénzt: a végeredmény, a Bárka által szétosztható adomány 1.738.500,- Ft lett, s György jelezte, ez nem a végleges összeg, mert többen számlára utalják az adományukat, s az a hét közepén lesz elérhető.
Talán nem túlzás, ha azt állítom, ezen az estén különösen jó érzés volt kőbányainak lenni!
Az est hangulatát néhány fotóból álló galériával illusztráljuk – ITT