A Kroó ’99 rejtélye – kortárs zeneszerzők művei a színpadon
A Kroó György Zeneiskola AMI a megszokott koncertek (művésztanár és növendék hangversenyek, tanszakok előadásai, stb.) mellett egy új, és Kőbányán egyedül álló programot indított útjára. A Kroó ’99 néven futó sorozat első alkalommal mutatja be kortárs zeneszerzők műveit. Az koncertet a zeneiskola Dísztermében, szeptember 20-án rendezték meg.
Dr. Széll Rita, a zeneiskola igazgatója (a képen jobbra) köszöntötte az érdeklődő közönséget, és magyarázatot adott arra, hogy mit is rejt a Kroó ’99 projektcím.
„A zeneiskola a következő tanévben ünnepeli majd a névadó Kroó György születésének századik évfordulóját. A felkészülést már az idén elkezdjük, s ezért ez a tanév a Kroó ’99” – lebbentette fel a fátylat. Hozzá tette, hogy ebben az évben ez a cím képviseli majd a zeneiskola minden rangos koncertjét.
Az igazgató asszony örömének adott hangot, hogy ezt a címet az első kortárs koncert viseli. Az ötlet tőle ered, melynek háttere, hogy a zeneiskolában évről évre több zeneszerző munkatárs dolgozik korrepetitorként. A növendékek talán nem is tudják, hogy az előadásokon őket kísérő zongoraművészek, tanárok zeneszerzők is. Tavaly arra lett figyelmes, hogy már négy zeneszerzőt foglalkoztatnak: Szabó Barna, Megyeri Krisztina, Vitus Eszter és Molnár Viktor személyében.
A szerzők örömmel vették az ötletet egy közös koncertre, ők adtak tippeket, ők adták a műveket és ők hozták az előadó művészeket is.
(a képen balról) Szabó Sára, Vavrinecz András (hegedű), Monostori Gábor (zongora), Krähling Dániel (brácsa), Ujházi Gyöngyi (cselló).
A program megvalósulását a Nemzteti Kulturális Alap támogatta. Záró gondolatként dr. Széll Rita utalt arra, hogy a kortárs zene nem állt távol a névadótól; Kroó György nyitott személyiség volt, Párizsban kortárs műveket zsűrizett.
Az estet Molnár Viktor zeneszerző moderálta. Bevezetőként elmondta, hogy manapság a kortárs zene megosztó, de a zenetörténetben is voltak olyan művek és szerzők, aki darabját fenntartással fogadták, elutasították. „A mi négyünk munkája eléggé különböző, de biztos vagyok benne, hogy mindenki meg fogja találni a számára tetsző zenét a mai koncerten." - mondta bizalommal.
Balról a zeneszerzők: Szabó Barna, Megyeri Krisztina, Vitus Eszter, Molnár Viktor
A koncert rendkívül izgalmas volt. A zeneszerzők mind fiatalok, a darabjaik tele voltak feszültséggel, itt-ott szándékosan megkomponált disszonanciával, a jelen valóságával. Jómagam többször megremegtem, a dinamika, a szokatlan hangzások szó szerint megborzongattak. Ugyanakkor felfedezhető volt az is, hogy a főtémák egymással „beszélgettek” – például a hegedű a csellóval, unikumként a négykezes zongorajáték is ide sorolható. A szerzők rendkívül egyedi gondolatokra építették fel a műveiket.
Megyeri Krisztina egyik szerzeményét a négy tételes, háborús élményeket feldolgozó Trio for violin, cello and piano (2023) hármasára alapozta, amint azt a cím is mutatja. Elmondása szerint az akkor, 2022-ben kitörő orosz-ukrán háború, mely személyében is érintette, nagyon megfogta és komponálásra késztette. Az első tétel a háborút idézi, a második az elhunytak komor sírhalmára utal, a harmadik tétel (Allegro scherzando) oldja az előző tételek komorságát, míg a negyedik tétel címe igencsak elgondolkodtató, sőt a mának sokat mondó: Demilitarizációs és materializációs zene. A műben orosz zenei hatás is feltűnik.
Megyeri Krisztina másik, két tételes művét (Szonáta gordonkára és zongorára (2020) Ujházi Gyöngyinek és Monostori Gábornak ajánlotta.
Szabó Barna az I. vonósnégyes I. tételét (2015) ajánlotta a közönségnek. Elmondta, hogy a 2015-ben írt vonósnégyese első tételét hozta el, s ennek oka a szerzemény hosszúsága. „Ami a mű hangütését illeti, valószínű lesznek olyanok, akik a pasztorális hangnemet fogják felismerni, az ’50-es, ’60-as évek formációját, Szervánszky Endre, Farkas Ferenc műveit. Ugyanakkor nem erről van szó, banális dallamokról van szó, amik félreértés okozhatnak. Úgy vélem, a szerzeményem egy tetszetős zene, aminek az első tétele a scherzino interotto (kb.: megszakított szkerzócska); a zene, a scherzo egyszer csak véget ér, és egy látomássá nemesedik.”
A másik szerzeménye a Zongoraötös (2024) címet viseli.
Vitus Eszter: Mezőségi impressziók (2018) című opusa megtartotta a széki csárdás ritmusvilágát, a belsőmezőségi hangzásokat, de mégis teljesen egyedi világot teremtett: nem másolta a magyar, elsősorban erdélyi dallamokat feldolgozó szerzőket. Elmondta, hogy ezt a szerzeményét 6-7 éve komponálta. Az iskolában népi hegedűt is tanult, táncházakban vett részt Erdélyben; ezek hatására keletkezett a műve, mely konkrét zenei gyűjtésekre épül. Széken (románul Sic – a szerk.) a régi stílusú zenéket ismerte meg adatközlő Pali Marci prímástól, a másik új stílusú népdal, melyet sokan ismernek, Weiner Leó is feldolgozta és nálunk Dunántúlon Rókatánc néven ismert. „A darabomnak szonáta formája van, ami némileg eltér a szokásos formától: expozíció, kidolgozás, repríz és coda. Elsősorban a kidolgozás a kiemelt, melyben a témák egymásra épülnek” – mutatta be a művét.
Molnár Viktor koncertet záró művét, a Timelaps (2022) című opusát – talán elhiszi az olvasó – ha a „nagyon kortárs” jelzővel illetem. A magyarra fordított cím jelentése: az idő múlása. Bővebben értelmezve ezt a fotózási módot, Molnár elmondta, hogy a snittek hosszú ideig tartó exponálását a szerkesztésnél felgyorsítják, ami a nézőben az idő múlását érzékelteti. A szerzemény ezt a hatást hivatott a zene nyelvére átvinni: egyértelműen érzékelhető a lassú és a gyors tempó, a zenei hatások különlegessége, a szűkített kisszekundok, s mint mondta, a darabban felfedezhető a doppler-hatás is.
Nem kevésbé izgalmas Molnár Viktor másik szerzeménye, a Crystak Ball (2023) című műve sem.
Az első kőbányai kortárs koncert figyelemre méltó, vastapssal nyugtázott sikert aratott, a résztvevő szerzők, művészek pedig egy-egy szál virággal álltak a kamera elé egy tabló megfotózására.
Tabló a koncert végén a szerzőkkel és az előadó művészekkel
Csak azt mondhatom, hogy bravo, bravissimo!
A cikkhez képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY
