Kit is véd az új polgári törvénykönyv?
Elfogadta a parlament hétfőn este az új polgári törvénykönyvet (Ptk.). A TASZ szerint információszabadsággal ellentétes, hogy a Ptk. alapján a közpénzekkel gazdálkodó intézmények üzleti titokra hivatkozva eltitkolhatják a nyilvánosság elől a szerződéseiket.
Az új Ptk. záróvitájában az ellenzék kifogásolta, hogy a kormánytöbbség több ponton megváltoztatta a Vékás Lajos akadémikus vezette kodifikációs főbizottság által kidolgozott tervezetet.
Az elsőként felszólaló jobbikos Gaudi-Nagy Tamás helyeselte egyebek mellett a sérelemdíj bevezetését és a zálogjogi szabályok megújítását, de például az élettársi viszonnyal kapcsolatban azt mondta, szerinte túlzottan konzervatív lett az egységes javaslat. Az LMP-s Ertsey Katalin kritizálta, hogy a kódex családjogi fejezetéből a kötelmi jogi szabályok közé kerültek át az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezések.
A fideszes Kővári János reagálásában egyebek mellett azt mondta, hogy a házasságban élő szülők gyermekeinek képességei a statisztikák szerint is átlagosan sokkal jobbak. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter arról beszélt, hogy „nem minden párkapcsolat alkot családot. Például az egyneműek kapcsolata soha nem fog, és eddig sem alkotott családot. (...) Mindenkinek magánügye, de ne tegyük mintává”.
- Tiszteletünk és megbecsülésünk jeleként egy önálló törvény rendelkezik az azonos neműek élettársi kapcsolatáról – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a gyermek érdeke a legfontosabb.
A szocialista Lendvai Ildikó azt kérdezte a kormányoldaltól, hogy „miért érte meg maguknak ez a családjogi kis manőver, miért érte meg, hogy a parlamentet olyan kőkonzervatív testületnek mutassák be, amelyik életidegenül gondolkodik, és feltehetőleg csak a gravitáció hozta le a fáról?"
Válaszában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta: azok az ellenzéki felszólalások, amelyek az élettársi közösséggel szembeni fellépéssel vádolják a kormánytöbbséget, csakis a gyermekek érdekében fogalmazódhatnak meg, „mi pedig azt mondjuk, ez ügyben garanciát nyújtunk", a mostani Ptk. ugyanis nagyobb fokú stabilitást biztosít az élettársi közösségben születendő gyermekeknek.
A záróvitát követően a képviselők elfogadták az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet, így több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak. A szabálygyűjteményt 245 igen, 43 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormányoldal igennel voksolt, míg a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.
A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, jelenleg hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.
TASZ: korszerűtlen törvény
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében az Országgyűlés által hétfőn elfogadott polgári törvénykönyvről (Ptk.) azt írta: a több mint egy évtizedes előkészítés ellenére a parlamenti eljárás utolsó fázisában benyújtott és érdemi vitára nem bocsátott módosítások sokasága karakteresen átformálta a kódexet.
Az új Ptk. „nemcsak megőrzi a jelenlegi korszerűtlen szabályozás néhány elemét, hanem fontos emberi jogi területeken visszatér az 1989 előtti idők jogszemléletéhez". A kódex sérti a szólás- és sajtószabadságot, mert akadályozza a közhatalom-gyakorlók és más közszereplők bírálatát. Az információszabadsággal ellentétes, hogy a közpénzekkel gazdálkodó intézmények üzleti titokra hivatkozva eltitkolhatják a nyilvánosság elől a szerződéseiket. Az állampolgári egyenlőséget sérti, hogy a kódex a házassági és a családi jogosultságokat önkényesen szűk körben biztosítja, diszkriminálva például a különnemű élettársakat és az azonos nemű párokat - sorolták.
„Továbbá a törvénykönyv a nemzetközi normákkal ellentétesen lehetővé teszi, hogy értelmi fogyatékosokat, pszichiátriai betegeket és időseket megfosszanak személyi és vagyoni jogaiktól. (…) A parlament 2009-ben megszavazott egy új Ptk.-t, amellyel kapcsolatban a jelenleginél kevésbé súlyos formai és tartalmi kifogások merültek fel, és végül nem lépett hatályba. Kiemelték: az alkotmányos kontroll még szükségesebb volna a mostani helyzetben, hiszen a kódex elfogadása és tartalma súlyosan sérti a demokratikus jogelveket és az alapjogokat.”
(MTI) (fotó: MTI)
