A jó célokat is rosszul valósítják meg
Bírálták a kormány gazdaságpolitikáját korábbi pénzügyminiszterek egy csütörtöki budapesti fórumon; leginkább azt hangsúlyozták, hogy az elmúlt években csökkent a bizalom az ország iránt.
A Világgazdaság című napilap gazdasági kilátásokról szóló konferenciáján Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere arról beszélt, hogy a második Orbán-kormány gazdaságpolitikája alapvetően más, mint az elsőé volt. Ahogy fogalmazott, a jelenlegi gazdaságpolitika mindenesetre jó célokat tűzött ki, és sok eredményt is elért például a költségvetés konszolidációjában. Ugyanakkor kedvezőtlen körülménynek nevezte, hogy rossz a világgazdasági környezet, értetlenség övezi a magyar unortodox gazdasági lépéseket, ezek sok érdeket is sértenek, és gyakran a jó célokat is rosszul valósítják meg. A bizalmatlanság és a bizonytalanság kioltja a jó hatásokat .
Szerinte, ha létrejönne a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az javítana a növekedési lehetőségeken, a gazdaság könnyebben jutna finanszírozási forrásokhoz, és megnőne a bizalom a gazdaságpolitika iránt.
– De csak akkor lesz megállapodás, ha ez mindkét félnek fontos lesz, és egyelőre nagyon távoliak az álláspontok – magyarázta. – Az IMF-nek jelenleg nem érdeke a megállapodás.
László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere is azt mondta, hogy Magyarország megítélése a bizonytalanság miatt jelentősen visszaesett. A beruházások még mindig folyamatosan csökkennek, és így nehéz növekedést elérni hosszú távon.
– A két-három éve elindult gazdaságpolitika azt jelezte a bankoknak, hogy nekik itt nem sok babér terem, ezért arra törekednek, hogy a refinanszírozási hitelállományt drasztikusan csökkentsék – közölte. Szerinte nagyon fontos lenne megállapodni az EU-val és az IMF-fel, mert így lehetne növelni a bizalmat, de a két szervezet jelenleg ebben nem érdekelt.
Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere hangsúlyozta, a kormány nehéz helyzetet örökölt 2010-ben, és nem jó irányba indult el ennek megoldására. Hozzátette, a kormánynak van elképzelése a jövőről, de a választott eszközökkel nem jó irányba halad.
– Ha valamelyik gazdasági mutatót kiemelik, mindig lehet eredményt felmutatni, de a költségvetési hiány csökkenését is csak más tényezőkkel együtt lehet értékelni. Az a baj, hogy egyetlen célt, egy mutató javítását tűzték ki, és ennek eléréséért más gondok megoldását elhalasztották – tette hozzá.
Kupa Mihály, aki Antall József kormányában töltötte be a pénzügyminiszteri posztot, kiemelte, eredmény, hogy az államháztartási hiány három százalék alá került, és úgy néz ki, ezt idén is sikerül tartani. Szintén kedvező, hogy az államadósság valóban csökkent, de ezek drága lépések voltak. Úgy vélte, jó a munkahelyvédelmi programok sorozata is.
– Azonban kevés fejlesztési forrás áll rendelkezésre, mert a lakosság megtakarításai szerények, a vállalatok elhalasztják a beruházásaikat, és a külföldi cégek kiviszik az országból a profitjukat. Szűk a mozgástér, és ezen úgy lehetne változtatni, ha egyszerűbb adószerkezetet vezetnének be – vélekedett. – Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az oktatásra, a kutatásra-fejlesztésre, a szakképzésre és az innovációra.
(MTI, fotó: MTI)