Ész nélküli rezsicsökkentés
A Fidesz elnöksége azt javasolja, hogy tavasszal tíz százalékkal csökkenjen a víz, a csatorna és a szemétszállítás díja. A gazdasági szakértő szerint az előző csökkentést is megalapozatlanul vitte véghez a kormány, és csak az érintett cégek versenyképességét rombolta ezzel, valamint inflációgerjesztő hatása lehet.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a kormánypárt elnöksége arra kéri a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportját, hogy a kedd este kezdődő, évadnyitó gyulai tanácskozásán tárgyalja meg a kérdést, vagyis hogy tavasszal további tíz százalékkal csökkenjenek a víz- és szemétdíjak!
Ez a „kérés’ álca. Ebből kérés nélkül is törvény lenne, hiszen Orbán Viktor és Lázár János hetek óta hangoztatják, hogy simán elbírnának a szolgáltatók újabb csökkentést. Február végén, március elején döntést hozhat erről az Országgyűlés Rogán szerint.
– Emellett arra is felhatalmazást kérünk, hogy a kormány készítsen tanulmányokat arról, lehet-e folytatni az áram-, gáz- és távhőárcsökkentést a követező fűtési szezonban – jegyezte meg. A frakcióvezető tájékoztatott továbbá: a Fidesz kezdeményezi a fogyasztóvédelmi szabályok módosítását annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekeit jobban védjék a sokszor monopolhelyzetben lévő szolgáltatókkal szemben. A parlament is ennek a törvényjavaslat-csomagnak a megtárgyalásával kezd majd tavaszi ülésszakán.
Átverés
Az MSZP szóvivője szerint a rezsicsökkentés csak a kormányzati sikerpropaganda része, valójában pedig az évszázad átverése. Török Zsolt keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a korábban bejelentett tízszázalékos rezsidíj-csökkentés a valóságban nem éri el a tíz százalékot. Az áram világkereskedelmi ára az elmúlt hónapokban húsz-huszonöt százalékkal csökkent, de ennek csak fele érvényesült az árakban, a többit „lenyelik a szolgáltatók".
Emlékeztetett arra is: szintén az elmúlt hónapokban több önkormányzatnál is húsz-harminc százalékkal emelték a szemétszállítási díjat - vagyis az ellenzéki politikus szerint a most bejelentett csökkentés megvalósításával csak a korábbi megszorítások egy részét törölnék el.
Inflációban jelentkezik
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője a Világgazdaságban részletesen elemezte a rezsicsökkentés témát. „A „rezsiköltségek” ellen meghirdetett kormányzati szélmalomharc olyan gumicsont, amellyel a közelgő választások hamis politikai üzenetei jól eladhatók. Közgazdasági értelemben ugyanakkor a rezsi fogalma sokféle összefüggésben használatos, általános kategóriaként viszont nem igazán.
A kormányzati kommunikáció nemes egyszerűséggel 10 százalékos rezsiköltség-csökkentésről beszél, pedig az érintett energiaszolgáltatások a teljes lakossági költségek csupán nagyjából 6 százalékát adják. A különböző megközelítések alapján a hazai átlagos fogyasztó rezsiköltség-aránya a teljes fogyasztás 45-50 százalékára tehető, miközben a lakosság döntő hányadának nem igazán van „szabadon elkölthető jövedelme” – a legszegényebb 1/3-nak lényegében a teljes költése rezsijellegűnek tekinthető. Az intézkedés azért antiszociális, mert a kevés áramot és földgázt használó legszegényebb családok – félmillió háztartásban nincs vezetékes gáz – ebből a nemzeti ajándékból alig részesülhetnek, miközben a legmagasabb jövedelmű 20 százalék élvezi a 100-120 milliárd forintra becsülhető tehercsökkentés 2/3-át. (…)
A jelenlegi gazdasági rendszerváltást az mutatja, hogy 12 órával azután, hogy a miniszterelnök felvetette a 10 százalékos árcsökkentés lehetőségét, az illetékes miniszter indokoltnak és lehetségesnek ítélte azt. Az energiaszolgáltatás árait befolyásoló külső és belső tényezőkben bekövetkezett változások többlépcsős felülvizsgálata elmaradt. Politikai döntés született tehát, függetlenül a szolgáltatások tényleges költségváltozásától. A hazai kormányzati adminisztráció nagy dicsőségére a lakossági árképzés hatósági szabályozási rendszerét úgy módosították, hogy az teljesítse a politikai indíttatású 10 százalékos árcsökkentést. (…)
Az új árszabályozás készítői is felismerték, elismerték, hogy az egyetemes szolgáltatásárak 10 százalékos mérséklésének nincs meg a gazdasági alapja, ezért a lakossági árakban eddig szereplő költségeket – például hálózati költségeket – részben vagy egészben a nagyfogyasztók rovására csoportosították át. A nagyfogyasztók eddig is az indokoltnál nagyobb költséget viseltek, versenyképességük, jövedelmezőségük így tovább fog gyengülni. A lakosság persze – közvetlenül és rövidtávon – nem érzékeli, hogy az árcsökkentés előnyeit esetleg a foglalkoztatás és a bérek visszafogottabb alakulásában, az infláció nyomás erősödésében stb. duplán fogja megfizetni. Az árcsökkenés hatását ugyanis teljességgel ellentételezi majd a gazdaság egészében erősödő inflációs nyomás.”
(MTI – vg.hu) (fotó: MTI)