A tényfeltárás szintje állapotmérce is
Idén először senki nem vehette át az év legjobb oknyomozó újságírójának járó Gőbölyös Soma-díjat. Az elismerést odaítélő alapítvány azt szeretné, ha a Soma-díj a csúcsteljesítményeké maradna. Az eseményen megjegyezték, az oknyomozás több, mint fontos.
A tavalyi munkákat értékelve ezúttal nem adták át a Gőbölyös Soma-díjat, erről Lőke András, az elismerést odaítélő alapítvány kuratóriumának elnöke, társoldalunk, az ittlakunk.hu főszerkesztője számolt be. A Gőbölyös József „Soma" Alapítvány két különdíjat azonban megszavazott. Wirth Zsuzsanna, az Origo munkatársa a Nagy-Britanniába magyarokat csábító, őket rabszolgamunkára kényszerítő magyar maffia tevékenységét térképezte fel, míg Dezső András, a hvg.hu újságírója arról írt, hogy miután Győrben kiszivárgott az Audi terjeszkedési szándéka, a telkeket potom pénzért vásárolták fel valószínűleg a városházához kötődő, off-shore cégek mögött megbúvó tulajdonosok. A szerzőket az alapítvány kuratóriuma 300-300 ezer forintos utazási támogatásban részesíti, amelyet arra használhatnak fel, hogy részt vegyenek az idei őszi brazíliai oknyomozó újságírói világkonferencián.
– A kuratórium a hvg.hu-n megjelent Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül című írást minden szempontból jónak ítélte, ám mivel a cikk mögött nem áll azonosítható szerző, őt nem díjazhatta – fűzte hozzá Lőke András. Megjegyezte, szeretnék, ha a Soma-díj a csúcsteljesítményeké maradna.
A tizenkettedik alkalommal megrendezett díjátadó díszvendége volt a Holland-Flamand Oknyomozó Újságíró Szövetség igazgatója. Margo Smit 2012-ben jelentést készített az Európai Parlamentnek arról, milyen szerepe van az oknyomozó újságírásnak a huszonhét tagállamban az uniós források felhasználásával kapcsolatos visszásságok feltárásában. A mintegy 80 újságíróval kapcsolatba lépő kutatás készítője elmondta: az északi, angolszász hagyományokra alapozott oknyomozó újságírás küldetése a hatalom ellenőrzése, míg a dél-európai hagyományok szerint a pártok és a gazdasági érdekcsoportok köré szerveződött médiában inkább a „fülesekre", a megkapott dokumentumokra alapoz az oknyomozó újságírás. Kelet-Európában a kettő kombinációja van jelen.
Kelet-Európában több cikk foglalkozik az uniós pénzek felhasználásával, Margo Smit szerint valószínűleg azért, mert az itteni média szkeptikusabb.
– Magyarországon az oknyomozó cikkek java az interneten olvasható, a nyomtatott sajtó és a fő médiumok ugyanis gyakran pártok és gazdasági érdekcsoportok köré szerveződnek. Nyugat-Európában a közmédia még mindig nagy teret ad a tényfeltáró újságírásnak – tette hozzá.
Szabó György, az alapítványt támogató Sanoma Media Budapest Zrt. vezérigazgatója elmondta: az oknyomozó újságírók munkája sokszor nagyobb horderejű, mint gondolnánk, katalizálhatja az ország demokratikus fejlődését.
– Éppen ezért támogatni, bátorítani kell, hiszen a tényfeltáró sajtó színvonala a demokratizálódás mércéje – tette hozzá. A minimumnak nevezte, hogy egy ország politikai elitje teremtse meg ehhez a megfelelő jogi feltételeket, hozzátéve, ez ma Magyarországon nincs így, a médiatörvények radikális megváltoztatása hátrányos helyzetbe hozta a magyar újságírást.
(MTI – 10kerkult.hu)
