Elhunyt Jókai Anna író
Életének 85. évében, hosszan tartó betegség után, hétfőn elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten, és már gyerekként érdekelte az írás. Azonban tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált elismert íróvá.
1989-től az Írók Szakszervezetének tagja, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja is. 1998-ben jelent meg az azóta huszonkét kiadást megért Ne féljetek című regénye (amelyet pszichológusok, terapeuták is felhasználnak munkájukhoz). 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke, olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján található életrajzában.
1970-ben József Attila-díjjal, 1994-ben Kossuth-díjjal, 2003-ban Arany János-nagydíjjal, rá egy évre Prima dijjal és Prima Primissima közönségdíjjal jutalmazták. 2014-ben Kossuth-nagydíjat kapott és a Nemzet Művésze lett. Budapest díszpolgára is volt.
2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Jókai Annát saját halottjának tekinti az Magyar Művészeti Akadémia és a józsefvárosi önkormányzat.
„Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett” - áll az MMA honlapján található méltatásban.
Főbb művei:
4447 (1968), Az ifjú halász és a tó (1992), Perc-emberkék dáridója (1996), Ne féljetek (1998), Mennyből az ember (2000), Godot megjött (2007), Elbeszéltem I-II. (2007), Éhes élet (2012).
– Jókai Anna nagyon fontos ember volt, aki különleges státust szerzett magának a közéletben – mondta el a hétfőn elhunyt íróról Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a nemzet művésze. Kifejtette, Jókai Anna nagyon fontos ember volt, aki úgy volt közéleti, hogy nem támadták se jobb-, se baloldalról, olyanként tekintettek rá, aki segít. Különleges volt az ő státusa: mind a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, mind a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként meg tudta teremteni azt a hangot, azt a szerepet, hogy nem ellenségévé, hanem barátjává vált mindkét oldalnak.
Jókai Anna 2015-ben volt Kőbánya vendége, ahol is a március 15-ei ünnepségen mondott ünnepi beszédet.
MTI; 24.hu, Fotó: 10kerkult.hu/archív