Töklámpások fura éjszakája
Tizenhét remekbe faragott töklámpás, zsűrizés, szülők, gyerekek jelmezben, felvonulás, jó hangulat. Halloween-partit rendeztek a Csősztorony Bisztróban október 27-én késő délután.
Délután öt órakor már zsúfolásig megtelt a Csősztorony Bisztró kerthelyisége. Az asztaloknál kisebb-nagyobb közösségek vájták, faragták a sütőtököt, mások rajzoltak, színeztek. Ha a gyerekek netán megunták volna a „komoly” munkát, mert éppen testet öltött a szellem, s ijesztgetős természeténél fogva megzavarta a varázslólányt, hát folytatták a szülők a lámpások formázását – nem kevesebb élvezettel, mint apróságaik.
Mint két elbűvölő hölgy: a tökbelsőből nyelvet, hajat ragasztottak a majdnem kész, félelmetes lámpás fejére.
– Jól néz ki, ugye? – kérdezte Egri Melinda (képünkön jobpbról), látván, hogy nagyon nézegetjük a művet.
– Nem rossz, de hogy-hogy önök dolgoznak?
– A fiúk elmentek egy üdítőre, mi meg folytatjuk – nézett fel Dimethné Csornai Bernadett (balra) a lámpás behelyezése közben.
Mivel a töklámpásoknak versenyt is hirdettek, megkérdeztük: számítanak-e valamilyen díjra?
– Hát, egy nagy adag tökös rétest megérdemelne, nem? Hiszen azért van ilyen extrém tökünk – mondták szinte kórusban, s nevettek jókedvűen.
Ennyiben maradtunk…
Gyűltek az elkészült művek a bejárat melletti sarokban, sorra fotózkodtak kicsik, nagyok a műveik között. A Csősztorony gazdáinak kérésére a töklámpások november 2-ig itt maradnak, s majd ez után lehet elvinni, s otthon fő helyre kirakni a közös munka eredményét.
Az idő nagyon gyorsan telt, s éppen csak pár perc maradt arra, hogy az egyik varázslólány nagymamáját megkérdezzük, hogy tetszik neki a kezdeményezés.
– Igazság szerint az unokám rajzolt, ez jobban tetszett neki, mint a lámpás készítés – magyarázta Gyökér Józsefné. – Jó dolog ez a program, kicsit összehozza a családot a nagy hétközi rohanásban. Itt voltunk a szüreti mulatságon is, akkor is jól éreztük magunkat.
Beszélgetés közben az is kiderült, hogy az unoka, Réfi Nikolett (képünk) jelmeze egy töklámpásvarázslót rejt. Nikolett pici titokzatoskodás után elárulta, hogy a Harmat utcai iskolába jár, most elsős. (képünkön: munkában a későbbi győztes Kiskakas-team)
A programban partner Kőbányai Diákönkormányzat pedagógusai jelezték, itt az idő, hogy az Óhegy-park központi részére sétáljanak, s ott egy közös fotóval örökítsék meg a kellemes délutánt. Volt töklámpás, amely babakocsiban „utazott” a lépcsőkhöz, volt akit – tetemes súlya ellenére – kézben cipelt odáig alkotója. A szellem most is kísértett, ijesztgetett, ahogy illik, a boszik és varázslók meg igyekeztek „lepel úrfit” távol tartani a menettől.
Elterjedt a hír, hogy a zsűri már azon töri a fejét, hogyan is lepje meg a népes társaságot. Mire visszatértek a lámpások és gazdáik, megszületett a döntés: finom süteménnyel és forró teával várták a jelmezbe öltözötteket. A tizenhét lámpást pedig alaposan szemügyre vették, s ha nehezen is – mert a zsűri mindig nehéz helyzetben van – megszületett a döntés. Kiemelt díjat három csapat kapott, köztük a Kiskakas team névre hallgató öt kicsiből és négy felnőttből álló társaság. Az egyik anyuka örömmel újságolta, nagyon jó ötlet és „aranyos” rendezvény volt ez a Halloween-nap.
– Egy kis időre újra gyerekek lehettünk – magyarázta.
Nem maradt más hátra, mint a vendéglátót, Harfouch Ádámot (lenti képen középen) megkérni egy értékelésre. Elsőként azt tudakoltuk: milyen célt tűztek ki, amikor kitalálták a Halloween-délutánt?
– Azt szerettük volna, hogy a környéken élő kicsik és nagyok érdeklődjenek a programjaink iránt és minél többen látogassanak el hozzánk! Aki még nem volt itt, ismerje meg a helyet, aki pedig volt már vendégünk, az továbbra is érezze jól magát nálunk. A másik oldalról pedig folytatjuk a hagyományok különféle megoldású feldolgozását. Igaz, ezt az ünnepet inkább a világ nyugati felén tartják, de nálunk is jól ismerik, ezért is illesztettük a programjaink közé.
– A végeredményt mindketten látjuk, s akkor most kérnék néhány értékelő gondolatot!
– Nagyon örülök és őszintén mondom, ez a délután minden várakozásunkat felül múlta. A tizenhét töklámpás eleve feltételez 51 gyereket, de láttuk, sok helyen ettől jóval többen voltak a csapatban. Szerintem 70-80 körüli vendégsereg szórakozott nálunk, s – gondolom – töltött el néhány kellemes órát. Ez egyértelmű siker, és ezt a legmerészebb álmunkban sem mertük hinni a program összeállításakor – mondta.
Közös fotó a felvonulás végén
– A tököket mi adtuk, csak azt kértük, hogy eszközöket hozzanak magukkal a faragásra vállalkozók – folytatta. – Remélem, a folytatás is hasonló hangulatban telik majd, hiszen van még rendezvényünk ebben az évben!
Cikkünkhöz képgaléria tartozik - ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY