A metabolikus szindróma rejtelmei
Markusovszky-díjjal ismerte el az idén 155 éves Orvosi Hetilap prof. dr. Jermendy György, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház III. Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa és munkatársai tudományos dolgozatát, melyet a jubiláló szakmai lap 2011-ben közölt.
„Tisztelt Oszvald György!
Tisztelettel meghívjuk az Orvosi Hetilap – Markusovszky Lajos Alapítvány és a Dr. Fehér János Emlékére Alapítvány – 2012. évi kitüntetéseinek ünnepélyes átadására, melyet május 9-én tartunk az Aesculap Akadémia konferenciatermében.”
A díjátadó ünnepség nyitányaként Rácz Károly professzor, főszerkesztő bemutatta az Orvosi Hetilap megszületésének előzményeit, a szakmában egyedülálló 155 éves folyamatos és azonos szerkesztési alapelvek szerint megjelenő szakmai lapot, s méltatta Markusovszky Lajos alapítói tevékenységét. Majd a lapot kiadó Akadémia Kiadó Zrt. Orvostudományi szegmensének vezetője, dr. Bencsik Péter taglalta a kiadó portfóliójában az Orvosi Hetilap szerepét, helyét.
Az idén az „Orvosi Hetilap Markusovszky Lajos-emlékérem” elismerést Dr. Wittmann Tibor egyetemi tanárnak ítélték, aki az emlékelőadást „Az alattomos gastrooesophagealis reflux: legsúlyosabb szövődménye a nyelőcső-adenocarcinoma” címmel tartotta meg.
A díjat Lampé László professzor, a Markusovszky Lajos Alapítvány elnöke, Csomós Géza professzor, a Markusovszky Lajos Alapítvány alapítója adták át, az elismerő oklevelet pedig a rendezvényt támogató Richter Gedeon Nyrt. kutatási főtanácsadójától, dr. Vas Ádámtól vehette át Wittmann professzor. (képünkön prof. Wittmann és dr. Vas)
Az „Orvosi Hetilap Markusovszky Lajos-díj” elismerést a lapban tavaly megjelent cikkek közül a legérdekesebb, legjobb munkáknak ítélték oda. A számtalan kiváló dolgozat közül a tíz díjazott közé választották „Jermendy György dr., Littvay Levente, Steinbach Rita oh., Jermendy Ádám oh., Tárnoki Ádám dr., Tárnoki Dávid dr., Métneki Júlia dr., Osztovits János dr.: A metabolikus szindróma összetevőinek genetikai meghatározottsága: ikervizsgálatok eredményei (Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Osztály, Budapest; Közép-Európai Egyetem, Budapest; Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest; Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Radiológiai és Onkoerápiás Klinika, Budapest; Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Budapest – Orv. Hetil., 2011, 152, 1265–1271.)” munkáját. 
A díjat a lap főszerkesztője, Rácz Károly professzor adta át. (jobb oldali kép)
A referensek elismerése után került sor a „Dr. Fehér János Emlékére Alapítvány-díj” átadására és a három kitüntetett előadásaira. A díjátadó ünnepségen közreműködött Kiss B. Ádám hegedű és Vizeli Máté kontra, a Góbé zenekar tagjai.
A 10kerkult.hu az ünnepség végén Jermendy professzort egy rövid interjúra kérte.
Miért jelentős az, ha egy szakmai lap külön elismeréssel jutalmaz egy abban megjelent tudományos dolgozatot?
Az Orvosi Hetilap egy rendkívül nagy presztízsű szakmai folyóirat. Éppen ma hallhattuk, hogy a világ hat legrégibb orvosi lapja közt tartják számon és magyar viszonylatban is a legrangosabbak közé tartozik. Ha az embernek van egy jó anyaga, ha van a kutatásának érdeklődésre számot tartó eredménye, akkor szívesen közöl ilyen lapokban, s természetesen, örömére szolgál, ha elismerik a munkáját, az elvégzett klinikai vizsgálatok jelentőségét azzal, ha Markusovszky-díjjal jutalmazzák az adott dolgozatot.
A felsorolásban szereplő orvosok és orvostanhallgatók milyen szerepet játszottak a dolgozat létrejöttében?
Ma már nehezen képzelhető el, hogy egy két-három évet is átfogó kutatást egy ember egyedül végezzen el. Inkább az a jellemző, hogy munkacsoportok alakulnak, egy munkahelyen több kolléga fog össze vagy több munkahely végez közösen kutatást. Így a felsorolásban szereplők a cikk társszerzői. Természetesen, ha többen is jelen vannak az átadáson, mint ahogy ez most történt, az első helyen jelölt szerző mellett ők is – itt: Tárnoki Ádám dr. és Tárnoki Dávid dr. – átveszik az elismerést.
Nem okozott gondot, hogy a társzerzők más és más munkahelyeken dolgoznak?
Szerencsére, ez ma már nem probléma. Ugyan mindnyájan klinikusok vagyunk, azaz gyakorló orvosok, végezzük a napi gyógyító munkánkat, de a szabadidőnkben szívesen foglalkozunk általunk különlegesnek tartott kutatásokkal. Ebben a munkában a team vezetőjének nemcsak a kutatás, a vizsgálatok elvégzése a feladata. Összefogja a csoportot, pályázatokon igyekszik pénzt szerezni a vizsgálatokhoz, menedzseli a munka részleteit, kerek egésszé formálja, azaz megírja a kutatási eredményeket. A többiek a vizsgálatokon túl elvégzik a statisztikai elemzéseket, az értékeléseket, rendszerezik az anyagot. Ez akár otthon is történhet egy hosszabb hétvégén, de a személyes konzultációk sem ritkák ebben a munkában.
Mennyi ideig tartott publikálható formába szerkeszteni a díjazott dolgozatot?
Majd három évet ölelt fel a munka. Tudni kell, hogy 202 ikernél végeztünk vizsgálatot, s csak az adatgyűjtés másfél évig tartott. És akkor még nem beszéltem az elemzésről, a rendszerezésről. (Képünkön Jermendy professzor dr. Tárnoki Ádám és dr. Tárnoki Dáviddal az ünnepség után)
Mondana néhány részletet, érdekességet a tanulmányukról?
Örömmel! Az ötlet tőlem származik, a téma illeszkedik a kutatási területemhez. Ama bizonyos „életmód-betegség”, a metabolikus szindróma egyes elemeinek vizsgálatát tűztük ki célul. Annak eldöntése, hogy egyes elemek öröklődnek-e vagy a környezeti hatásoknak köszönhetően alakulnak ki, - többek között - ikervizsgálatokkal lehetséges. Tudni kell, hogy az egypetéjű ikrek esetén a génállomány teljesen megegyező, a kétpetéjű, de azonos nemű ikrek esetében viszont a genetikai állomány nem teljesen azonos. Ha az ezeknél az egyéneknél talált adatokat összevetjük, akkor bizonyos következtetéseket lehet levonni arra nézve, hogy az adott jelenség inkább öröklődik vagy sem. Azt találtuk, hogy a testalkat – a testmagasság, a testtömeg – dominálóan öröklődik. Ugyanerre jutottunk a vérnyomás esetén is. De bizonyos vérzsír értékeknél, melyek a metabolikus szindróma összetevői közé tartoznak, az öröklődés gyenge, inkább a környezeti tényezők hatottak.
Szeretném megjegyezni, hogy feltehetően a téma különlegessége – ilyen irányú ikervizsgálatokat még nem végeztek Magyarországon – eredményezte, hogy a dolgozatunkat díjazták.
Végezetül arra kérem professzor urat, emelje ki szakmai életútjából a legjelentősebb állomásokat!
A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végeztem, jelenleg a Bajcsy-Zsilinszky kórházban dolgozom már, közel 20 éve a III. Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa vagyok. Címzetes egyetemi tanár vagyok a Semmelweis Egyetemen és a Debreceni Tudományegyetemen, következésképpen megillet a professzori cím használata, Ph.D fokozatot szereztem, az MTA doktora vagyok, és a szakmai elismerések közé tartozik, hogy a Szakmai Kollégium belgyógyászat, endokrinológia, diabétesz, anyagcsere tagozatának vagyok az elnöke. Korábban kilenc évig a Magyar Diabetes Társaság főtitkára majd egy ciklusban elnöke voltam.
fotó: 10kerkult.hu/OGY
A metabolikus szindróma összetevői
* Magas inzulinszint a vérben. Az inzulinrezisztencia miatt több inzulinra van szükség a vércukorszint rendben tartásához.
* Csökkent glükóztolerancia. Adott mennyiségű glükóz - szőlőcukor - nagyobb és hosszabb vércukorszint-emelkedést okoz, mint az normális lenne.
* Súlyfölösleg. Különösen a hason jelentkezik (alma típusú elhízás).
* Magas vérnyomás.
* Megváltozott vérzsírértékek. Emelkedett triglicerid (zsír) szint, a kis sűrűségű lipoprotein (LDL – „rossz koleszterin”) emelkedett szintje és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL – „jó koleszterin”) csökkent szintje a vérben
