Kőbánya a zene tükrében
Érdekes, évszázadokra visszanyúló, dokumentumokkal alátámasztott és Kőbánya múltját is felidéző előadást tartott Verbai Lajos, a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója a stroke-klub tagjainak Kőbányai zenészek és zenék címmel október 25-én.
A csend által kap értéket a hangzás, a hangzás által kap lehetőséget a lélek.
A harmonikus lélek adja az élet értékének élményét
Ez a zene lélekformáló, felemelő varázsa.
(dr. Konta Ildikó pszichológus, zeneterapeuta)
Néhány évvel ezelőtt volt szerencsém részt venni Verbai egy vetítettképes előadásán, melynek szintén a zene volt a témája. Igen ám, de zene és zene között meglehetősen nagy különbségek vannak. No, itt nem stílusokra, műfajokra gondolok, inkább azokra, akik csinálják a zenét: előadók, zeneszerzők, énekesek, hangszeres szólisták... Ama bizonyos előadás róluk szólt: Charlie, alias Horváth Károly, Deák Bill Gyula, Póka Egon, Som Lajos, Illényi Katica, Rost Andrea, Kenessey Jenő, Varnusz Xavér és fia, Varnus Xaver, Ütő Endre, hogy csak a legnagyobbakról szóljak.
Valami hasonlóra gondoltam az októberre hirdetett előadásról is, ám meglepetés ért. Hogy miért, az a következő sorokból kiderül.
A felvezetésben ugyan a Szent László gimnázium egykori tanulóját, Nagy Ferót idézte a 8 óra… nótával, hozzá téve, hogy sokan állítják, Kőbánya a rock hazája. De Cserháti Zsuzsát sem lehet kihagyni… De azonnal tisztázta, hogy nem erről szeretne beszélni. Ugyanis Kőbányán a komoly zenének is erős gyökerei vannak. Jelezte, hogy adott pontokon Kőbánya történelmét a zenei elemekkel fogja összekötni.
(kép: Verbai Lajos)
„Kőbánya mindig kitüntetett pont volt a történelemben. Már az ősember is itt lakott, s ezt onnan tudjuk, hogy amikor az újhegyi lakótelep mellett a bányában szedték ki az agyagot, csontokat találtak. Kijött a régész, s kiderítette a csontok kormeghatározásából, hogy ez az ősember temetkezési helye volt. Sajnos a terepet szétnyomták a munkagépek.” - osztotta meg a történelmi adatokat a klubtagsággal.
A folytatásban elmondta, hogy megtelepedtek itt a kelták, a szarmaták, a kunok és a rómaiak. Ezen a ponton megjelenik dr. Nagy Lajos régész, aki az aquincumi ásatásokat is irányította, és egyben az Aquincumi Múzeum igazgatója is, kőbányai volt. Itt lakott, a Pongrác telepen. Érdekességként jegyezte meg, hogy egy vihar alkalmával a víz kimosott egy fát, ami egy kiásott gödröt roncsolt szét, s ott találtak rá egy jó állapotban lévő vízi orgonára. Egy másolatot készítettek, s így tudták megszólaltatni a világon egyedüli hangszert. És itt érhető tetten, hogyan köti össze Verbai a történelmet a zenével, s bejátszotta a víziorgona hangját is. (Zárójeles megjegyzés: Kőbányán, a Tűzoltó múzeumban is van egy másolat.)
A történelem és a zene egy másik Kőbányához kötése sem egy apró semmiség. Az Örs vezér terén az 1940-es években egy ejtőernyős ugrótornyot emeltek, s az alapok kiásása közben avar kori temetőre találtak. Kiderült az is, hogy erre honfoglalás kori magyarok temetkeztek. A történethez tartozik, hogy itt találták meg lehel kürtjét. Hegyi Füstös István költő, a Kerepesi úti református templom lekésze, a rádióban dolgozott. (Ő találta meg azt a viaszhengert, amin Kossuth Lajos hangját örökítették meg.) Egy interjú során találkozott Kádár Ferenc népművésszel, aki a furulyának volt mestere. Szó, ami szó, utána a beszélgetés fonala úgy tekeredett, hogy Kádár azzal kérkedett, hogy ő még Lehel kürtjét is meg tudja szólaltatni. Néhány flaska jóféle bor is kellett ahhoz, hogy éjnek idején felhívják Hegyi Füstös lelkipásztort, elmondták mit szeretnének. A rádió autót küldött érte, lementek Jászberénybe, ahol Kádár méhviaszt vett elő az iszákjából, bekente vele a kürtöt, s csak az után fújta meg; – láss csodát, Lehel kürtje megszólalt néhány évszázad után! Tudni kell, hogy valójában ez a kürt katonai jelzőkürt, dallamot nemigen lehet rajta játszani. A rádió archívumában megtalálható hangfelvételt a Lehel kürtjével Verbai be is játszotta.
Innen az előadás menete Rákos mezeje felé fordult. Tudvalévő, hogy ezen a hatalmas területen több esetben is, akár 20 ezer katona is összejött. Ezt a tömeget jelzőkürtökkel irányították. De ezeket használták a gyülekezőre, a menetelésre, a takarodóra, s egyéb harci cselekmény jelzésére.
Verbai korabeli metszetekkel, képekkel bizonyította, hogy a 150 évig tartó török uralom alatt, a Budai várnál felvonuló sereget ábrázoló képen bizony ott vannak a zenészek, s „minő csoda”, az említett rajzon a sereg a mai Kőbánya területén, a Csősztorony környékén vonul.
A régi korokból közelebb kerülve a jelenhez, az 1740-es évek egyházi zenéi kerültek sorra. e fejezetben a Conti kápolnával idézi fel a történelmet, miszerint kevesen tudják, de ez a kápolna – és környéke – az első pesti búcsújáró helye is volt. A zarándokok nagy csapatokban jöttek, zsoltárokat énekelve, s amikor a kápolna közelébe értek, harangzúgás fogadta őket.
Verbai Lajos egy kevésbé ismert alkalmat is megemlített: a vadászatokon, kiemelten a falkavadászatokon is, megszólalt a zene, főleg a különféle vadászkürtök. A bemutatott hangfelvételen a többszólamúság is megjelenik.
Szó esett a szórakoztató zenéről is. Kőbányán, a mai Liget tér Pest – egy mai szóval élve – „buliközpontja” volt. Bemutatta a kerület első zeneiskoláját a Füzér utcában; ma az épület a Helytörténeti gyűjtemény otthona. Kiemelte – a szokásos hangszereken túl – a cimbalom és a citera egyediségét.
„S ha már volt zeneiskola, a kőbányai lakosok közül sokan kezdtek el zenét tanulni, majd belőlük alakultak az amatőr együttesek, zenekarok. Velük egy időben jöttek létre a dalkörök is, köztük a Kőbányai Férfi Dalegylet, a Törekvés Dalárda szerepét emelném ki.” – pergette meg a diákat Verbai. A dalünnepek pedig arra szolgáltak, hogy a különféle dalárdák bemutassák tudásukat, s összemérjék magukat. Ezen alkalmakkor jelentős tömeg gyűlt össze, s már nem csak a jóféle kőbányai bort itták, de az abban az időben már országos hírű sörünket is.
Verbai Lajos azzal fűzte tovább a kőbányai történelmet, s a zenét, hogy ha már volt zeneiskola, sokan zenéltek, óhatatlan volt, hogy ne legyenek, akik elkezdtek dalokat írni. közéjük tartozott például Báldy Károly anyakönyvvezető is. Különlegességként említette meg a szavalókórusokat, mint a kor jellemző „zenei” stílusát. Főleg a munkásosztály körében terjedt el. Valójában ma is létezik, s az előadásban főleg a ritmus és a női-férfi hangok váltakozása uralkodik.
Eitler József István az aviatikusok keringőjét írta meg, mely az ország legnagyobb slágere lett. A kapcsolat itt is „kézzel fogható” – az első repülőtér a mai Élessarok területén volt. Verbai megjegyezte, hogy sikerült a kottát beszereznie, s szeretné, ha egy alkalmas időben be is lehetne mutatni.
A zenélés mellett a zeneszerzés is beépül a kőbányai kultúrába, s az amatőr szintet egy idő után a profi zeneszerzés váltja fel. Unikális esemény volt, amikor nemrég a kőbányai rendezésű első labdarúgás-történeti bemutatón elhangzott a Szent László Általános Iskola fiú kórusának az előadásában egy magyar-osztrák mérkőzés emlékére írt dalt, Szilaveczky Árpád egykori iskolaigazgató különleges szerzeménye, a Nemzetközi Football Match című futballinduló.
A közeli jelenkor zeneszerzői közül kiemelkedik Ádám Jenő Kossuth-díjas zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus és népdalgyűjtő.Kodály Zoltán biztatására kidolgozta a később „Kodály módszer” néven ismertté vált ének-zeneoktatás alapjait feltáró Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján c. pedagógiai művét, valamint Szo–Mi címmel az általános iskolák énektanításának tankönyvét. Ádám Jenő kőbányai kötődése az, hogy itt kezdte zenepedagógusi pályafutását.
A másik kiemelkedő alak a zene világából Kenessey Jenő Kossuth-díjas zeneszerző, karmester. A Bánya utca – Liget utca sarkán lakott a köznyelv szóhasználatával a Spenót házban. A történelemhez az tartozik, hogy azért volt ez a névadás, mert reggel és este kizöldült az utca, mikor a fináncok dolgozni mentek az egyenruhájukban. Legismertebb és egyetlen operája ebben a műfajban Az arany meg az asszony.
A profizmus határán mozgó Szent László kórus is a kiemeltek közé tartozik a zene világában. Kelemen Ferenc karnagy irányításával olyan szintre fejlődött a kórus, amely nemhogy az esztergomi Bazilika ünnepélyeinek állandó előadója volt, de a részvételükkel zajló húsvéti nagymisét is onnan adta élőben a rádió, mintegy évtizedig. Olyan nagyságok énekeltek a kórusban, mint Udvardy Tibor (tenorját felvételről mutatta be Verbai), akinek a szülei a Szent László Gimnázium szomszédságában lévő kocsma tulajdonosai voltak.
Rost Andrea operaénekest, Kőbánya díszpolgárát, a művésznő csodás hangját szintén egy rövid részlet bejátszásával mutatta be Verbai Lajos.
***
Az élményszámba menő előadás után közérdekű információkat osztott meg a tagsággal Juhász Györgyi, majd sor került a későbbi programok megvitatására is.
Kedves befejezése volt a klubnapnak Rogányiné Kocsi Melinda születésnapi köszöntése.
A cikkhez szerény képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY
