Szűrővizsgálatok fontossága 50 éves kor felett
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke Betegszervezet vendége dr. Seres Judith kardiológus, belgyógyász szakorvos volt szeptember 27-én. Témája a Szűrővizsgálatok jelentősége 50 éves kor felett című előadás volt. A klubnap záró eseménye a szokásos dietetikai tanácsadás volt: Hegyi Adrienne tájékoztatója a (L)Együnk jól címet viselte.
Néhány nappal dr. Seres Judith előadása után tettem közzé a klubnap fotóit. Rövidesen egy keserű komment érkezett egy olvasónktól. „Megelőzés? Próbáljon valaki időpontot kérni a kardiológiára vagy bármelyik rendelésre!” Jött is rá egy másik olvasó egyetértő reakciója: „Én a tüdőgondozóba egyszerűen négy hónapja nem kapok időpontot! Egyik nap, még nem lehet időpontot kérni, a másik napra már betelt!” Szó se róla, igazuk van. (Én magam is háborgok, hogy a reumatológiára nehezen tudok időpontot kapni, holott kezelés állok, és – hangsúlyozom – nem egy megelőző szűrővizsgálatra szeretnék bekerülni.) Ugyanakkor a hozzászólásaik csak jó nagy áttétellel, feltételezésekre alapulva értelmezhetők, a tényleges szándékhoz, Seres doktornő előadásához nincs közük. Nota bene, azt sugallják, hogy nem érdemes a szűrésekkel foglalkozni, törődni, mert a tényleges vizsgálatokra (és nem csak a szűrésekére) már későn, csak hónapok után lehet számítani.
Seres doktornő előadása előtt dr. Lippai Zoltán főorvos, a stroke klub egyik alapítója kért szót. „Azért választottuk ezt a témát, mert mióta megalakult a stroke-klub, az első tíz évben nagyjából tíz tagunkat veszítettük el, és az elmúlt két évben legalább ugyanennyitől búcsúztunk örökre. Elveszített tagjaink döntő többsége daganatos betegségben hunyt el.” – vezette fel az előadást. Hozzá tette, hogy ha már valaki sztrókot kapott, fontos tudni, hogyan előzhető meg egy újabb agyi érkatasztrófa.
Dr. Seres Judith (képünk) a Bajcsy-Zsilinszky Kórház belgyógyász, kardiológus szakorvosa – egy éve már háziorvosként is praktizál –, szívügye a megelőzés. A rövid bemutatkozás után azt a kérdést járta körül, hogy mi is az a szűrővizsgálat. Elmondta, ennek az a lényege, hogy még a tünetek megjelenése előtt felismerhető legyen betegséget. Ugyanis, ekkor maradványtünetek nélkül lehet megfelelő kezelést adni a betegnek, továbbá egy jobb életminőséget lehet hosszú időre biztosítani.
A vezető halálokok között világszerte az első helyen szerepelnek a fertőzések, a szív-érrendszeri betegség a második a sorban, míg a harmadik leggyakoribb a daganatos megbetegségek köre. Ezekre épült az előadás, ám mielőtt a szűréseket taglalta volna, a kockázati tényezők megismerését hangsúlyozta.
Elsőként a kardiovaszkuláris betegségek kockázati tényezőit mutatta be. Amin nem lehet változtatni, az a kor, a nem, a genetikai fogékonyság. Ami viszont befolyásolható, amin saját akaratunkból is változtatni tudunk: dohányzás, elhízás, összefüggésben a mozgásszegény életmóddal, az alkohol, a stressz, nem utolsó sorban a magas várnyomás (hypertónia), a cukorbetegség (diabetes mellitus), a magas vérzsírszínt (hyperlipidaemia).
Megfigyelhető, hogy a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek befolyásolható rizikó faktorai között átfedések vannak, így a dohányzás (a dohányzók között 20%-kal magasabb a koszorúér betegségben szenvedők aránya és 17%-kal több a tüdődaganatos betegek száma), és az alkoholfogyasztás. Ez utóbbi, ha kis mértékű, egyes vizsgálatok alapján elmondható, hogy csökkenti a kardiovaszkuláris rizikót, ugyanakkor fokozza a vérnyomást, és okozója lehet a daganatos betegségeknek. A nagymértékű alkoholfogyasztás súlyos szívbetegséget tud okozni, és növelheti a májrák, a vastagbél és a végbélrák rizikószintjét!
A daganatos megbetegedések mintegy 80-90 %-a környezeti, fizikai tényezőkre vezethető vissza, a fertőzések, vírusok hatása 5-10 %. Az örökletes daganatos betegségeket genetikai szűréssel lehet megelőzni, felderíteni, nagysága kb. 5%.
„A világban 50 millió haléleset/év tudható be a daganatos betegségeknek. A magyarországi rákregiszter alapján pedig 2019-ben 75 ezer volt a diagnosztizált rákos betegek száma. A progresszív trendet nézve 2030-ra mintegy 100 ezer rákos beteg/év várható.” – osztott meg a doktornő egy nem mindennapi adatot, indokolva a szűrővizsgálatok fontosságát.
A daganatos betegségeknél a férfiak esetében vezető a prosztata betegség, azt követi a tüdőbetegség majd a vastagbél daganat következik. Elhalálozási szempont szerint a tüdődaganatok az elsők, a prosztata a második, míg a vastagbél daganat itt is a harmadik.
A hölgyeknél a legtöbb az emlődaganat, a tüdő a második, majd a vastagbél daganat a harmadik. A halálozásban náluk is tüdődaganat ugrik az első helyre.
A szűrővizsgálatok ezeket a viszonyokat modellezik le, elsősorban az emlő, méhnyak, vastagbél, tüdő, a prosztata állapotát vizsgálják.
A magas vérnyomás előfordulásában is szerepet játszanak a nem befolyásolható tényezők: a kor, a nem, a genetikai hajlam, és itt jelentkezik az alacsony születési súly, és a szociodemográfiai jellemzők is. A hypertónia kialakulásnak kockázatát ez esetben is tudjuk befolyásolni, csökkenteni, ha figyelünk a testsúlyra, mellőzzük a dohányzást és az alkoholfogyasztást, ha a fizikai inaktivitást felváltjuk a gyakori mozgással (séta, futás, torna, úszás, stb.), és számolni kell a pszichés tényezőkre is.
Itt Seres doktornő azonnal megjegyezte, hogy a vérnyomásmérés a legegyszerűbb vizsgálat, a rendszeres mérés elősegíti a hypertónia felismerését.
Az elhízás szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában is. Érdekességként jelezte, hogy a haskörfogat már kockázati tényező, ha a mért érték a férfiaknál az ideális 94 cm felett van, ugyanez a hölgyeknél 80 cm. Nagyon magas a kockázat, ha a férfiaknál/nőknél ez az érték 102 cm/88 cm. Az elhízásnál kitért a koleszterinszint szerepére is.
Az ideális testsúly, az a bizonyos BMI index, férfiakra és nőkre is megállapítható.
Seres Judith doktornő az előadása befejezéseként a szűrővizsgálatokat részletezte. Bemutatta a kialakulás folyamatát, és a lehetséges/szükséges szűrővizsgálatokat.
Tüdőrák – a hagyományos vizsgálat a röntgenkép a mellkasról, de terjed a kisdózisú CT vizsgálat is.
Emlővizsgálat – mell és hónalj tapintásos önvizsgálata, ultrahangos szűrővizsgálat, 45-65 éves korosztálynak a mammográfiai szűrés
Méhnyakrákszűrés – a méhnyak felületéről levett sejtminta vizsgálata, hüvelyi ultrahang vizsgálat a nőgyógyászati szűrés keretében.
Vastag- és végbél vizsgálata – 50 éves kor felett székletvér vizsgálat (javasolt 2 évente), kolonoszkópia (5-10 évente javasolt)
Prosztata szűrés – urológiai vizsgálat (javasolt 2 évente), PSA vizsgálat
Bőrgyógyászati szűrés – önvizsgálat (szín, alak, méretbeli változás), anyajegyek évenkénti szűrése javasolt.
Csontsűrűség mérés – röntgenvizsgálat, a csontok állapotát, szerkezetét, a csontritkulás veszélyét mutatja ki
Kardiovaszkuláris betegséget megelőzési szűrések – fizikális vizsgálat, vérnyomás ellenőrzés, vér laboratóriumi vizsgálata (vércukor, vérzsírok szintjének mérése)
Daganat megelőzési szűrések – időrendi összefoglaló: tüdőszűrés: évente; méhnyakszűrés: 25-65 éves nő, háromévente kenet; emlőszűrés: 45-65 éves nő, kétévente mammográfia; vastagbélszűrés: 50-70 éves, kétévente székletvér; prosztataszűrés: 50 évtől férfi, évente; bőrgyógyászati szűrés: évente; sztomato-onkológiai szűrés: évente.
Sztrók-klub nem maradhat el a dietetikusok előadásai, tanácsadásai nélkül. A hogyan alakítsd ki az egészséged szolgáló étrendet havi 20 ezer forintból (a rohanó infláció miatt ez már alsó hangon is minimum 30 ezer Ft), milyen zöldségek, gyümölcsök, hús-és kenyérféleségek, egyéb ételek javasoltak ahhoz, hogy a különféle vitaminok, zsírok, cukrok, stb. arányosan jussanak a szervezetbe. Adrienne ezúttal arról beszélt, hogy miképpen kell jól enni, hogy jól legyünk.
Elmondta, hogy az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) 2020-ban a 60 év felettieknek egy új nemzeti táplálkozási ajánlást állított össze. (Nem állhatom meg, hogy ne kritizáljam a javaslatot: mitől is lesz nemzeti egy időseknek szóló táplálkozási sillabusz? Hangsúlyozom, nem a táplálkozási tanácsokra, hanem a jelzőre vonatkozik a megjegyzésem. – kiemelés tőlem, Oszvald György)
Hegyi Adrienne (képünk) elsőként azt fogalmazta meg, hogy mit is értsünk a táplálkozáson? Sokkal tágabb az értelmezés attól, hogy étkezünk! E szerint a táplálkozás: emberi jog, biológiai szükséglet, többnyire társas esemény, örömforrás és nem utolsó sorban a kultúránk része is. Kiemelte, hogy a megfelelő étkezés az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzésének egy módja, ideértve a mozgást, a pihenéssel töltött időt és lelki egészséget is. Ugyanakkor a táplálkozás kockázati tényező is lehet. Például zsíros ételek, a kívánatosnál magasabb szénhidrát bevitel, egyhangú étkezés, stb.
Kulcsmondat volt az előadásában, hogy „a kiegyensúlyozott táplálkozás, az ideális tápláltsági állapot fenntartása egy életen át fontos!” Az idősebb korosztálynak figyelembe kell venni, hogy lassulhat az emésztésük, lehetnek rágási, nyelési gondjaik, kevesebb ételre tart igényt a szervezetük, étvágytalanság léphet fel, sőt, kevesebb folyadékot visznek be a szervezetbe a szükségesnél. Ezeken túl azt sem árt tudni, hogy gyengül az immunvédettségük. Az is fontos tényező, hogy könnyebben lesznek betegek, megnövekszik a gyógyszerek száma. Mindezek összegzése azt a következtetést adja, hogy megváltozik, megváltozhat a felszívódás, megváltozik az emésztés, azaz: csökkenhet a tápanyagok hasznosulása.
De hát akkor hogyan együnk, mit együnk és mennyit együnk, hogy jól legyünk? – kérdezhetné bárki. Adriennenek erre is volt receptje. Szabályokat sorolt, amit – főleg az időskorban – ajánlott betartani.
Együnk zöldséget, gyümölcsöt minden nap. Törekedjünk arra, hogy teljes értékű gabonaféléket fogyasszunk, hogy a főétkezéseknél rendszeresen legyen állati eredetű fehérje (tej, tejtermék, tojás, hal, változatos húskészítmények). Nagyon fontos a napi 2 liter folyadék bevitele! Óvakodjunk a túlzott cukorfogyasztástól, bár a mese szerint is nélkülözhetetlen a só, de igyekezzünk minél kevesebbet használni. (Jómagam például már évek óta nem sózom a paradicsomot, a paprikát, a túróscsuszát.)
A mennyit együnk kérdésre az a helyes válasz, hogy fenn kell tartani az energiaegyensúlyt. Azaz, a bevitt energia legyen azonos a felhasznált energiával. A tápláltsági állapot pedig összefügg a mozgással, a fizikai aktivitással. Egy férfi átlagos napi energiaigénye 1900-2900 kcal, a nőknél ugyanez 1600-2300 kcal. Étkezéseinkkel ezeket az értékeket ajánlott betartani. Információt pedig többnyire az élelmiszerek csomagolásán találunk: nemcsak a kalóriamennyiséget adja meg 10 dekára, de a szénhidrát, só, zsír, víz és egyéb tartalmakat is feltüntetik.
Fontos az étkezés ritmusa is. Ajánlott a napi öt étkezés, ahol a tízórai és az uzsonna egyfajta kiegészítés. Ez a szisztéma normalizálja a vércukrot, másfelől csökkenti az éhségérzetet.
Az összefoglalásban Hegyi Adrienne elmondta, hogy a mindenkori kínálat alapján, a korábban elmondottakat figyelembe véve tervezzük meg a bevásárló listát, vegyük figyelembe a szezonális termékeket, fogyasszuk bátran a hazai élelmiszereket, gyümölcsöket. Figyeljünk arra is, mikor, miből mennyit vásárolunk, végül: ne mulasszuk el a vásárláskor az élelmiszercímkét és tápanyagtáblázatot figyelmesen elolvasni.
A slusszpoén a dietetikusok ajándéka, néhány kiló alma volt a szokásos „terüljasztalkámon”.
A cikkhez képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY