Stroke-klubos kirándulás a Mátrába
Idén augusztusban a 2020-ban elmaradt kirándulásunkat igyekeztünk bepótolni. Egy könnyebb, lazább túrára gondoltunk, így a Mátrát vettük célba augusztus 6-án – írja beszámolójában Juhász Györgyi, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke Betegszervezete vezetője.
Mielőtt a hegyekbe mentünk, a Mátra kapujának is nevezett Gyöngyössel – ami Eger után a megye második legnagyobb városa – ismerkedtönk. Sétánkat a szépen felújított Fő téren kezdtük, ahol megnéztük a Testvérvárosok kútját, majd a tér négy sarkában lévő szökőkutakat, melyek a város címerében található szőlőt, napot, holdat és a fehér farkast ábrázolják. Csoportképet készítettünk dr. Puky Árpád szobránál. A legendás polgármester 1912-1942. között vezette a várost.
Csoportkép a Városháza előtt
Aztán átsétáltunk a Korona Házba, amely onnan kapta nevét, hogy a napóleoni háború idején két alkalommal is ide, az Almásy-palotába menekítették a Szent Koronát. Ma a Szent Bertalan templom kincstárának ad otthont. Kékesi Mártitól – aki gyöngyösi születésű, és most is ott lakik –megtudtunk érdekességeket is a kincsekről. Sokáig nem lehetett tudni ugyanis, hogy a világháború idején hová kerültek a különösen értékes darabok. Az 1960-as évek elején derült ki – a még élő utolsó szemtanú vallomása alapján –, hogy a Nagytemplom egyik lépcsőzete alatti üregbe rejtették őket. Azóta is a Kincstár legnevezetesebb kiállítási tárgyai.
Az épület kertjében is érdekességekre bukkantunk. A Zsolnay-gyár által készített stációk (fenti képünk) szomorú esemény miatt kerültek ide. Azokat eredeti helyükön vandálok megrongálták. Ezután dr. Nagy Lajos apát restauráltatta, és 2014. tavaszán itt helyeztette el a stációkat. Külön dicséret illeti a Kincstár kedves, előzékeny munkatársait, és hogy az egész múzeum (2015-ben az Év Múzeuma volt) akadálymentes, lift és mozgássérültek számára alkalmas mosdó könnyítette meg látogatásunkat. Több ilyennel szeretnénk találkozni utazásaink során.
Ezután a Szent Bertalan templomot csodálhattuk meg, melyet a gyöngyösiek csak Nagytemplomnak hívnak (képünk). Helyén már a XIII. században is állt egy jóval egyszerűbb templom, amit 1320-ban Csák Máté felgyújtatott.
A XV. században alakították át gótikus csarnoktemplommá, ami többször leégett, utoljára az 1917-es nagy gyöngyösi tűzvész alkalmával. 1922-ben épült újjá, az impozáns belsőt kétoldalt karzattal egészítették ki, így 3000 fő befogadására lett alkalmas. Itt a nagyon lelkes templomszolga egészítette ki érdekes történetekkel a számunkra száraz tényeket.
A templom oldalánál egyszerű emlékharang áll az 1917-es tűzvész áldozatainak emlékére. Itt két szobrot is láthattunk, Szent István király és Károly Róbert szobrát, ez utóbbi 1334-ben nyilvánította várossá Gyöngyöst.
A szellemi táplálék után természetesen megéheztünk az igazi étkekre is. Ebédünket a mátrafüredi Benevár étteremben költöttük el. Az étterem nevét a Bene patakról kapta, ami nem messze tőle, az erdő alján csörgedez.
Részletek a Naphimnusz képeiból (Juhász Györgyi fotói)
Ebéd után Mátraházán szálltunk ki a buszból. Itt a csapat egy része végigjárta az erdőben a Naphimnusz parkot, ami ferences emlékhely. A képsorozat Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának tíz versszakát jeleníti meg. A kerámia ábrázolások Várkonyi Maréza mátrafüredi keramikus művész alkotásai. A csoport másik fele sem unatkozott, ők jókedvűen lángosoztak és palacsintáztak a büfésoron.
Ezt ledolgozandó még megálltunk Sástónál, ami hazánk legmagasabban, 507 m-en fekvő tava, kiváló csónakázó és horgászhely. Voltak, akik még az 50 m magas kilátótornyot is megmászták, mások a tóparton sétálgattak, kacsát etettek.
Csoportkép Sástón
Hazafelé tartva megállapíthattuk, hogy megintcsak egy jót kirándultunk, sok szépet láttunk, és élményekkel gazdagodtunk.
A cikkhez képgaléria tartozik - ITT
Szöveg: Juhász Györgyi
fotók: Krisztina Budai Photography/Budai Krsztina
