Látogatás a Kincsem Parkban - 1
Addig gyűjtögették a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke Betegszervezet tagjai az erőt, mígnem augusztus 4-én újabb programot teljesítettek. Ezúttal hazai pályán maradtak, a Kincsem Parkot látogatták meg. Juhász Györgyi kétrészes beszámolóját közöljük.
Galkó Orsolya személyében, aki marketinges és egyben munkalovas is, egy nagyon aranyos kísérőt kaptunk, aki mindent elmondott, amit a lóversenyzésről tudni érdemes, és türelmesen válaszolt minden kérdésünkre.
Kiderült, hogy legtöbben még soha nem voltunk lóversenypályán, versenyen pláne nem! Pedig ebbe a gyönyörű, kellemes környezetbe versenynapokon is ingyenesen el lehet látogatni, fizetni csak a fogadásért kell. Ennek szabályairól és az öltözködési előírásokról is kaptunk tájékoztatást.
Ott álltunk Budapest csaknem száz hektáros lóverseny pályáján, Kincsem szobra előtt. A mögötte lévő impozáns régi épület ma már – sajnos – csak raktárként üzemel. A bejárata feletti táblán azonban szerepel a legjobb eredményeket elérő magyar zsokék neve.
Idegenvezető (elöl, középen) kalauzolja a stroke-klub tagjai tagjait a Kincsem Parkban
Csoportkép: a látogatáson résztvevő stroke klubtagok
Az új lelátó megépítésére azért volt szükség, mert megváltoztatták a pálya vonalát – tudtuk meg. A régi pályát 2000-ben kezdték el felújítani, és 2006-ban adták át. Ettől kezdve már az ügető- és galopp versenyek, agárversenyek és rendezvények helyszíne is. Pl. 2009-ben Madonna itt adott először koncertet Magyarországon. 3500 fő befogadására alkalmas. Sőt, itt nyílt meg 2009-ben az ország első, nemzetközi szintű rögbipályája. A parkot Kincsemről, a legyőzhetetlen csodakancáról nevezték el.
Az első magyar lóversenyt 1827. június 6-án tartották Pesten, az Üllői úti síkon, és nagy sikert aratott. Hazánkban a lóversenyzést gr Széchenyi István honosította meg, Angliában szerzett tapasztalatai alapján. A versenyeztetéssel az is célja volt, hogy kiválasztódjanak a legjobb lovak, és ezzel emelni lehessen a lótenyésztés minőségét.
A lovak nagy részét Angliából hozták, akiket a szintén onnan szerződtetett trénerek készítették fel, és angol lovasok is lovagolták. Később tehetséges magyar zsokékat is kiküldtek tanulni. Ők adták tovább tudásukat az itthon maradottaknak.
A két világháború között már keresettek lettek a magyar lovasok egész Európában, többen lovasként és trénerként is dicsőséget szereztek; például Németországban és a skandináv államokban is.
A népszerűsítésben, a nemzetközi elismerés kivívásában az állatorvosoknak is fontos szerepük volt.
Folytatása következik.
A cikkhez képgaléria tartozik – ITT
fotó: Krisztina Budai Photography