makk attila 150pxMakk Attila író, költő

 

   Óbudán született, elemi iskoláit itt kezdte, majd Kőbányára költöztek 1944-ben, s már itt fejezte be az általánost. A Szent László Gimnáziumban érettségizett 1958-ban.

   A miskolci Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán szerzett diplomát. Az egyetem 1958-ban indult Húzótüske című lapját szerkesztette, melyben megjelentek írásai is. Volt időszak, amikor nem tanulhatott, sok hátrány érte értelmiségi származása miatt. Dolgozott és a sportban élte ki magát; karrierje a gimnáziumi évek alatt indult; kiváló atléta, hosszútávfutó volt.

 

   1969-től a budapesti Műszaki Könyvkiadónál osztályvezető-szerkesztő beosztásban dolgozott, 1993-ban ment nyugdíjba.

   Makk Attila, mint kortárs író, költő átélte a második világháborút, 1956 forradalmi eseményeit, részese volt a Kádár rendszer bukásának, a rendszerváltoztatásnak. Művei mindezekből az élményekből, tapasztalatokból táplálkoznak.

   Írói vénáját szüleitől örökölte. Édesapja jogászdoktor volt, édeasanyja a háztartást vezette. Vidám történetei, meséi, versei elragadják az olvasót, regényeit, elbeszéléseit nehéz letenni, kívánják, hogy egyszuszra olvassuk végig.

 

   1960-ban házasodott meg, évfolyamtársát vette feleségül, három fiúgyermekük született.

   1970-ben tagja lett az MTA Nyelvtudományi Intézetének. Előadásokat tartott az ELTE bölcsész karán. Hosszú ideig tartó mellőzése után 1985-ben a Szocialista kultúráért elismerésben részesítették.

 

   A Kőbányai Írók, Költők Egyesületének 2010 óta tagja. Eddigi irodalmi pályafutása során több verses kötete, regénye jelent meg. A Kóbor kutya kalandjai sorozaton (1992, majd 2010, 2011, 2012.) túl jelentős kötetei: A Szomszéd füle mindig zöldebb (2013), Kaleidoszpók (2015), Tükörfény (2016) – válogatott elbeszélések, Fonák – a valóság másik arca (2018).