AD-blacklist1

2013
jan.
11

Már beszélek magyar, de kici hibásul

Írta: Oszvald György

migrans 092leadA Magyarországon élő nem magyar anyanyelvű iskolások nyelvtanítási módszereit összegző, immár több éve létező Együtthaladó program harmadik fázisának projektzáró sajtótájékoztatóját tartották meg a Szent László Általános Iskolában január 10-én.

A programban részt vevő intézmények vezetőit és a vendégeket Menyhárt Sándor, a Szent László Általános Iskola igazgatója köszöntötte. Elmondta, örül annak, hogy az indulás első pillanatától kezdve résztvevői az Együtthaladó programnak, s iskolája egyfajta bázishelye is annak. A köszöntő után az iskola Csengettyű együttese mutatkozott be egy rövid műsorral.

 

   A téli hangulatot idéző dallamok után Kecskés Judit - jobb oldlai képünk -, az Együtthaladó program vezetője ismertette a program történetét, s mutatta be annak harmadik „fejezetét”.

   migrans 081– A munkánk célja a migráns gyerekek magyar nyelvű kompetenciájának fejlesztése. Az Együtthaladó-III projekt – ma már nyugodtan állíthatjuk – a 2010-ben elkezdett Együtthaladó program része. Ebben a projektben is, mint a korábbiakban, magyar nyelv oktatási segédanyagokat készítünk migráns gyermekeknek. A programot a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézetének nyelvész oktatói, hallgatói az ELTE PPK-ról pedagógiai szakértő bevonásával dolgozták ki. A projektek különböző célcsoportokat érintettek, s mára öt partnerintézmény vesz részt ezekben. Az első projekt az általános iskolák 5-6. osztályos tanulóinak és az őket tanító pedagógusoknak készült. Ebben a kőbányai Szent László Általános iskola és az Erzsébetvárosi Magyar-Angol Kéttannyelvű általános Iskola voltak a partneriskolák. 2011-ben a 7-8.osztályosokat céloztuk meg ahol is a Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola kapcsolódott be, a 2012-ben indult Együtthaladó-III. projektben pedig a 3-4. osztályosoknak és tanáraiknak kívántunk segíteni kiadványainkkal. Itt örömmel üdvözültük az Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolát és Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolát – vázolta fel a munka gerincét Kecskés Judit.

   A továbbiakban szólt a közoktatásban feltárt problémákról, köztük az iskola és a többnyire magyarul nem beszélő szülő közötti kommunikációról, a Nemzeti Alap Tanterveben (NAT) állított követelmények és a gyerekek nyelvi készségei közötti ellentmondásokról. – A magyarul kevésbé jól beszélő migráns gyerekeknek ugyan úgy el kell sajátítaniuk a NAT követelményeit, mint a magyar gyerekeknek. Ez a folyamat nehéz a gyereknek és a tanárnak is: szakmai és kommunikációs gondokkal kell megküzdeniük – magyarázta. Ismertette, milyen kritériumai vannak az egyes nyelvi szinteknek, s közszemlére bocsátotta az egyik különleges segédanyagot, a több funkciót is betölteni képes szótanuló kártyacsomagot.

 

   migrans 131Kecskés Judit előadása után a partner iskolák pedagógusai számoltak be tapasztalataikról, a segédanyagok használatának tanulságairól. Pethéné Gergely Olga (Orchidea iskola) - képünk - a szótanuló kártyák használatát mutatta be. Ismertette azt a saját fejlesztésű ösztönző módszert, amelyben a feladatok sikeres megoldásáért a program jelképállata, Kócos kutya ihlette „csontot” kapnak a tanulók. A szókártyákat sikeresen alkalmazta mind a környezetismeret, mind a magyar irodalom tanításában.

 

   Nagyné Czoboly Mária (Janikovszky iskola - jobb oldlai kép -, Üllői úti tagozat) egy óratervet mutatott be, illusztrálva ezzel az osztálytermi használat lehetőségeit. Az óra célja a szavak jelentésének vizsgálata volt, értve benne a több jelentésű szavak használatát migrans 146is. Elmondta, három vietnámi és két kínai gyerek van az osztályban. A magyar gyerekek viszonylag gyorsan fogadták el őket, s a beilleszkedésben sokat segített a velük való kiscsoportos foglalkozás. Ez különösen a kínai gyerekeknél volt mérhető, mert a magyar nyelv nem tudása miatt eléggé zárkózottak voltak. A hangsúly a hangzók – hosszú-rövid párok – és hangoztatásuk gyakorlásán, majd az igeragozáson volt. Ez utóbbi nagy mértékben befolyásolja a gyerekek mondatalkotási készségét!

 

   Ivánné Vidra Mária (Szent László iskola) - képünk - arról beszélt, milyen kérdések vetődtek fel a segédanyagok értékelési migrans 179rendszerbe integrálása során. Elmondta, az értékelés nem egyenlő a minősítéssel, bár a két fogalom néha összecsúszik a köznyelvben.

  Az első tényező ebben a folyamatban, hogy a gyerekek különféle „bizonyítványokat” hoznak arról, hogy mit tanultak eddig, s ezek alapján kell őket osztályba sorolni. Általános tapasztalat, hogy nem szerencsés a túl nagy életkori különbség, habár arra is volt példa, hogy nagy korkülönbség ellenére is lehet sikereket elérni.

  A tapasztalatokat – egyben a felmerülő kérdéseket – úgy összegezte, hogy az osztályba sorolás miatt az értékelés fő szempontja a szaktárgyi tudás kell legyen.

 

   A tájékoztatás teljes körűvé tételét a miskolciak előadásai biztosították. Kecskés Judit arról beszélt, hogy a segédanyagokat a gyakorlatban használók észrevételei alapján hol és mi módon javítják majd ki. Példaként említette, hogy az egyik, több célt is megvalósítani kívánó szótagolási feladatnál az alkalmazott Magyarország vaktérkép a 3. osztályosoknál zavart okozott. Itt még nem tanultak a gyerekek térképhasználatot, ez negyedikes anyag, így a térképet lecserélik majd a harmadikban alkalmazott térképfajtára.

   migrans 113Más problémát, szakmai nehézséget vetett fel, hogy a 3. osztályban még csak az óhajtó mondatot tanulják a mondatfajták tárgykörben, s bár a magyar gyerekeknél automatikus a feltételes módú igéknél ennek a mondattípusnak (szeretnék, szeretném) az alkalmazása, a migráns gyerekeknek ez két külön megtanulandó – nem összekapcsolódó – feladatot jelent.

 

   Az értékelési rendszerekről Csereklye Erzsébet (Miskolc) beszélt. A kétnyelvűség mellett voksolt, szerinte az a hasznos, ha mind az anyanyelven, mind a tanult nyelven azonos a szakmai ismeretek alkalmazása.

 

   A sajtótájékoztató – talán a szokásosnál bővebb előadás és illusztrációs anyaggal fűszerezve – jól mutatta, nem is olyan egyszerű szavakba önteni, hogy én már beszélek magyarul, igaz, még kis hibákkal…

 

fotó: 10kkerkult.hu/OGY