Az iskolai autonómia teljes halála

Riasztó kép bontakozik ki a köznevelési törvényhez, a tankönyvpiac rendjét szabályozó törvényhez, illetve a felsőoktatási törvényhez benyújtott javaslatokat elemezve.

„– A köznevelési törvény módosításának lényege, hogy az iskolát a hivatali rendszer részeként határozza meg – segít eligazodni Szüdi János közoktatási szakértő a megváltoztatandó paragrafusok között. Az egykori Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára rámutat: a tervezet szerint az államosított iskoláknak nem lesz önálló költségvetésük.
– A költségvetési törvénytől függő intézmények, a költségvetési szervek korábban sem rendelkezhettek minden bevételükkel szabadon, nem volt minden esetben gazdálkodási joguk, azonban volt saját költségvetésük, és a bérköltség-előirányzatuk felett rendelkezhettek. A törvénytervezet szerint viszont az iskoláknak nem lesz saját költségvetésük, így saját béreik felett sem rendelkezhetnek, mert az sem lesz elkülönítve. Ezért teljesen megszűnik az intézmények beleszólása a költségvetés meghatározásába, felhasználásába. Annak a lehetősége is megszűnik, hogy saját bevételekre tegyenek szert.
„A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal” – fogalmaz a törvény, ami azt jelenti, hogy az állami iskolán kívül csak annak az intézménynek engedélyezik az alapítását és működését, amelynek ezt a miniszter személy szerint megengedi, hiszen a törvénytervezet azt is kimondja: a köznevelésifeladat-ellátási tervek elkészítése az oktatásért felelős minisztert terheli.
– Az intézményalapítás tehát nem jog, hanem miniszteri kegy lesz, mint ahogy annak eldöntése is, melyik nem állami iskolának engedélyezik majd a további működését – magyarázza Szüdi János, hozzátéve, egy másik paragrafus is a teljhatalomról szól: a pedagógiai szakszolgálatok működését a miniszternek kell jóváhagynia, egy „miniszter által jóváhagyott szakmai irányelvnek” kell megfelelnie. (...)
Az autonómia teljes halálát jelenti, hogy az új törvény miniszteri rendelet útján kívánja szabályozni a „köznevelési intézmények működésének szakmai szabályait”, a „diákkörök, diákönkormányzatok működésére vonatkozó részletes szabályokat, diáksport-egyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, szülői szervezet, intézményi tanács működésének részletes szabályait”. Ezek korábban az iskolai szabályozás részei voltak, a szülők, a diákok és az iskola vezetői maguk állapították meg, milyen keretek közt működnek.
– Három hónap múlva hatályba lép a törvény, miközben most negyven ponton módosítják. Ugyanakkor a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek közül csak a Nemzeti alaptanterv készült el, legalább tíz rendelet még hiányzik. Az önkormányzatok július közepén fogják megismerni a költségvetési mozgásterüket, egy hónapjuk lesz annak eldöntésére, vállalják-e iskoláik fenntartását. Az pedig végképp nem látszik, mi történik akkor, ha 2500 iskolafenntartó önkormányzatból 2000 lemond az oktatási intézményeiről. Honnan fog akkor az állam 100-150 milliárdot előteremteni a közoktatás finanszírozására? – kérdezi a közoktatási szakértő. (...)"

A teljes cikk itt elolvasható.

(forrás: Népszabadság)