Gondolatok a migrációról – középiskolás konferencia

A migrációtól az integrációig címmel szerveztek nemzetközi konferenciát a kőbányai Szent László Gimnáziumban szeptember 18-án. A kiemelkedő esemény az Európai Unió programjainak egyik állomása volt 13 ország képviselőinek részvételével.

A gimnázium Díszterme lassan megtelt kezdési időpontra; vendégek is érkeztek és a gimnázium diákjai is elfoglalták az üres helyeket. Tudni kell, hogy az Európa a polgárokért 2014-2020 program küldöttei az előző napon a Nógrád megyei Tar községben jártak, s teljesítették a program első felét.

   Erről azonban csak röviden, és, ha már említettem, akkor Turopoli Zsolt, a település polgármestere összefoglalóját előre hoztam.

   A résztvevők köszöntése után néhány szóval tájolta Tar fekvését, majd elmondta, hogy „előző nap érdekes előadások hangzottak el Taron az Európai Unió helyzetéről, a foglalkoztatási lehetőségekről, sőt, egy Fülöp-szigetekről hazánkban letelepült hölgy is beszélt arról, hogyan tudott beilleszkedni.”

(képünkön: Valastyánné Nagy Veronika tolmács,  Turopoli Zsolt, a Nógrád megyei Tar község polgármestere) 

   Az első napról a Nógrád megyei hírportál (nool.hu) felületén lehet részletes tudósítást  olvasni

   A konferencia elején felállt egy, a program szervezőiből álló stáb, s Fernado Rodríguez Castro szervező röviden ismertette a konferencia célját, témáját és a napi programot és felsorolta a résztvevőket. Elmondta, hogy „ez a program a tényleges polgároknak, mint akik mi is vagyunk szól elsősorban, és nem a politikusoknak. Mi azon problémákról beszélünk majd, ami minket érint. Az EU-ban most a legfontosabb topic a migráció.”

   A program első eleme egy spanyol kisváros, Curtis bemutatása volt. A bevezetőt Javier Caínzos, a település polgármestere mondta. (Csak érdekességként említem, hogy a spanyol nyelvű megszólalást angolra, a konferencia munkanyelvére fordította a moderátor.) Köszönetét fejezte ki, hogy települése részese lehet a 13 európai ország közös programjának. Értékesnek tartotta, hogy ez európai fiatalok stratégiai segítséget kapnak ismereteik bővítéséhez, annak pedig különösen örült, hogy e néhány nap alatt Magyarországról is hasznos információkat kapott.

   A jól szerkeszett rövid videó gyakorlatilag minden lényeges elemet felvillantott: néhány száraz statisztikai adat után sportolási, közösségi, kulturális helyszíneket – egyben a településről néhány csodás snittet – láthattunk. 

  baról: JAVIER CAÍNZOS - Curtis település polgármestere (Galicia tartomány, Spanyolország); JOSÉ MANUEL NEIRA PICALLO - főszervező (Spanyolország); FERNANDO RODRÍGUEZ CASTRO - szervező (Spanyolország; WILLARD DICKERSON - angol nyelvtanár, SZLG (USA)

   A film után Willard Dickereson a Szent László Gimnázium Egyesült Államokból érkezett anyanyelvi angolnyelv-tanára röviden bemutatta a gimnáziumot. Kiemelte, hogy a gimnázium az Unesco társult iskolák szervezetének tagja, így sok és változatos nemzetközi kapcsolata van, s ezek lehetőségeivel bátran élnek is a diákok. „Ehhez színvonalas nyelvoktatás párosul, például angol, olasz, német, spanyol nyelveket is tanulhatnak. Fontos a művészeti képzés és a természettudományos (fizika-biológia) szakosodás lehetősége is, de szép eredményeik vannak a számítástechnika és a tömegkommunikáció terén is.” – mondta.

   A rövid ismertető után átvette a spanyol polgármester Curtist jellemző (sajt és vörösbor) és jelképező ajándékát. Tar polgármestere is apró ajándékkal – egy helyi keramikus készített érme, ami Tar címerét ábrázolja és egy flaska környékbeli bor – köszönte meg a „vendéglátást”.

   A konferencián előadást tartott Marios Fthymon (Ciprus) - képünk -, aki 25 éve az Európai Unió nemzetközi programjainak oktatója, trénere, koordinátora, vendéglátója. Kiemelte az önkéntes tevékenységek szerepét egy-egy ország szokásaink, kultúrájának megismerésében.

   Azt előre kell bocsájtani, hogy különösen kényes kérdésekről beszéltek a konferencián felszólalók, tekintve azt a hazai politikai környezetet, ahol – függetlenül attól, hogy még a kormányközeli sajtó sem nagyon beszél migránsok millióiról – 2015 óta kormányunknak gyakorlatilag nincs más témája, mint hogy azzal eteti polgárait, hogy az „illegális migránsok” elfoglalják az országot, szétzilálják az „európai, benne a magyar keresztény kultúra” értékeit.

   Ebben a közegben igencsak érdekes volt Johan Mula (képünk jobbra, lent), a következő, decemberi helyszín, a máltai Safi polgármestere előadása arról, hogyan fogadják a migránsokat. Néhány mondattal „tájolta” az aprócska szigetország, Málta elhelyezkedést Afrika és Szicília között, majd elmondta, Málta a migráció célpontja, s e napokban is közel száz migráns várakozik a tengeren veszteglő hajók fedélzetén. Nehéz a máltai hatóságok dolga, mert nem beszélik a nyelvüket, s a néhány francia, olasz, német szó kevés a megértéshez. Eközben „tárgyalások sora zajlik a befogadás feltételeiről, a befogadottak számáról.”

   „Szeretném kiemelni a különleges körülményeket, melyek az utóbbi két évben a migráció drasztikus növekedését eredményezték Máltán. Az első a 2004-es belépésünk volt az REU-ba. Ez kiterjesztette a hajózásunkat, és munkalehetőséget teremtett. A második Málta gazdasági mutatóinak javulása. Gyorsan fejlődött például a gyógyszeripar, a szállodaipar. sok munkavállaló érkezett Szerbiából, Macedóniából, Romániából, Bulgáriából, Horvátországból. Sok migráns érkezik Indiából, Nepálból, Szíriából, de a Fülöp-szigetekről is, és munkát keresnek az iparban, a vendéglátásban. Afrikából főleg Egyiptomból, Tunézából, Líbiából jönnek migránsok.”

   Ismertette, hogy Máltán három migrációs központ van, ahol az illegálisan, főleg hajóval érkezők ügyeivel foglalkoznak. Ezek közül egy zárt, kettő pedig nyitott központ. Arról pedig, hogy mi történik a migránsokkal azt mondta el, hogy az illegális migránsok közvetlen elérésű létesítményekben alhatnak, elviselhető körülmények között. Létszámukat az az Eurostat adataira alapozva nemzetközi tárgyalásokon határozzák meg. (A konferencia napján Johan Mula még nem tudhatta, hogy szeptember 23-án „Németország, Olaszország, Franciaország és Málta megállapodott a Földközi-tengeren felvett migránsok elosztási vészmechanizmusáról – jelentette be hétfőn Michael Farrugia máltai belügyminiszter.” – forrás: kitekinto.hu -a szerk.)  

   Végül arról is szólt, hogy Málta arra is figyelmet fordít, hogy segítse a menekültek integrálását. Erről az emberi jogok egyezménye és más más dokumentumok alapján döntenek.

   A konferencia szünetében egy rövid közvélemény kutatást végeztem a diákok között, neveket nem kértem, őszinteséget annál inkább, tekintettel arra, hogy ez a kis felmérés sem reprezentatív kutatás nem volt, sem mélyreható elemzés alapjául nem szolgált. Íme.

   Egy néhány fős társaságtól azt kérdeztem, mit gondolnak a migrációról, mint jelenségről?

   „Soros terv, határzár, … ilyenek. Jó értelemben.” „Túl van reagálva a migrációs téma a médiában, nemigen találkoztam Magyarországon migránssal.” „A téma érdekes, manapság foglalkozni kell vele, minden felületen találkozunk vele, és meg kellene oldani gyorsan, mert egyre súlyosabb.”

   Mások ezt mondták: „A téma fontos, mert azok, akik azért érkeznek, migrálnak ide (hová? – ezt nem pontosította a válaszadó -a szerk.), mert tényleg háború elől menekülnek, azokat próbáljuk befogadni, de jobban kéne szűrni.”

   Újabb kérdést tettem fel egy másik, találomra megkérdezett kis csoportnak: Hogyan kell tekinteni a migrációt: bűnözés vagy inkább egy szociális helyzet? A válaszok: „Inkább szociális állapot.” „Egyértelműen szociális.” Egy kicsit bővebb értékelés: „Nem bűnözés, mert menekültek, és egy rosszabb körülményű országból szeretnének egy jobb életkörülményeket biztosító országba menni, és ezért menekülnek. Nem számítom bűnnek, hogy máshová szeretnének menni.”

   Egy ifjú, bátor hölgy gondolatai: „A migráció alapvetően népvándorlás. Ami ide történik az immigráció (bevándorlás, letelepülés -a szerk.), amivel szereti a kormányunk ijesztgetni az embereket, ami szerintem sokkal inkább gazdasági problémának számít; demográfiai, vagy akár szociláis gondokat. Az okoz problémát, hogy akár Nyugat-Európában, akár Magyarországon, ezek az emberek alulképzettek. Nem túl nagy fenyegetés az országnak.”

   Megint egy hölgy: „A helyzet társadalmi különbségeket jelent, nálunk még a nemzetiségiekkel is gondok vannak, például a cigányság helyzetét sem ők, sem mi nem tudjuk a helyén kezelni. Nyilván, problémákat szülne, ha idejönne valaki, és nem tudjuk hová rakni.”

   Hát, hadd ne kommentáljam, de érdemes elgondolkodni a diákok véleményéről!

      A nap végén két fiatalembert kérdeztem, ők voltak az utolsó megszólalók, hogy milyen kép alakult ki bennük a bevándorlásról és a befogadásról. Az egyik Belgiumban él, és Szíriából menekült, a másik harmadik generációs német állampolgár. Ő volt a gyorsabb.

   „Nekem a nagyapám volt migráns, az apám és én is már Németországban születtünk. Nincs semmilyen gondom, elfogadtak.”

   A belga srác is röviden felelt. „Nehéz volt a beilleszkedés, elsősorban a nyelvtudás miatt. Azzal nem volt gond, hogy bevándorló vagyok, elég gyorsan megkaptam a menekült státust. Ma már dolgozom, el tudom magam tartani.”

cikkünkhöz képgaléria tartozik - ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül