Újra Cziffra mesterkurzus Kőbányán

A 2019-es Cziffra Fesztivál szervezői – a tavalyi sikereket értékelve – az idén is Kőbányára hozták a mesterkurzus modult. A háromnapos rendezvénynek a Kroó György Zeneiskola AMI ad otthont február 8-10-e között.

A mesterkurzus nyitónapjának délelőttjén látogattunk el a zeneiskolába. s lehetőségeink határain belül két zongorista, s egy hegedűs tapasztalatszerzését kísértük figyelemmel.

   Fortuna istennő kegyeltjei lettünk, hiszen – akár szenzációsnak is elkönyvelhetjük – ha a Csőke nővérek nem cserélnek sorrendet, nemigen mondhatnánk el, hogy Ruzsa Magdi szellemisége „kísértett” a koncertterem falai közt. Történt, hogy Csőke Andrea helyett nővére, Csőke Noémi (képünk) ült először a zongorához Muza Rubackyte óráján.

   A tartalmas, egyébként angol nyelven zajló konzultáció után Noémit arra kértük mondjon néhány szót magáról. Arra a kérdésünkre, hogy Budapestről vagy valamelyik vidéki városból érkezett-e, mosolyogva válaszolta, hogy Szerbiából, a vajdasági Kishegyesből jött, de már több éve Kecskeméten él, s Radványi Mária diákja a Kecskeméti zeneművészeti szakgimnáziumban. Zongorázni hétéves korában kezdett (most 17 éves). – No, akkor itt a lehetőség, hogy a világsztárrá avanzsált, szintén kishegyesi énekes nyomába lépj – jegyzetem meg. Noémi szerényen hárított, hogy igen, szeretne ő is világhírű művész lenni, de addig még sokat kell tanulnia. Harmadjára vesz részt a Cziffra mesterkurzuson, sőt, más mesterképzéseken is tanult már, emellett nagyon sok versenyen indul.

   A bemutatkozásán Debussy darabot választott, s ez jó alkalmat adott arra, hogy mire is gondolhatott Noémi a darab előadásáról. Muza Rubackyte (képünk) nemcsak arra volt kíváncsi, mit tud Noémi a romantika és az impresszionizmus stílusjegyeiről, de arra is, hogy milyen elképzelései vannak Noéminek Debussy előadói kvalitásáról, s tudja-e, mit gondolt a zeneszerző a zongorista és hangszere viszonyáról? Tette ezt azért, hogy rávilágítson, Debussy nem a romantika vonalát követte, nem az érzelmektől fűtött zongorázást hangsúlyozta. Helyette azt a magatartást javasolta, hogy – a barokk mintájára – legyen távolság az előadó és a zongora között: „Let the piano talk to you!” – azaz, hagyd, hogy a zongora megszólítson, hogy beszéljen hozzád! – magyarázta.

   Muza Rubackyte arra is felhívta a figyelmet, hogy a kottában jelölt zeneszerzői előírásokat pontosan be kell tartani, Debussynél nincs meg az előadás romantikus szabadsága. Noémi elmondta a beszélgetésünk végén, hogy elméletben megvannak neki ezek az elvárások, és jó volt most élőben is megtapasztalni, mennyire más a hangzás a kapott instrukciók alkalmazásával.

   A Díszteremben az igencsak fiatal Kováts-Szőcs Benedek zongorajátékának egyes mozzanatait igazított helyre Dráfi Kálmán zongoraművész (képünk).

   A pódiumon két zongora állt egymás mellett, s Dráfi tanár úr hol a „sajátján”, hogy a Benedeket felállítva, s a helyére huppanva mutatta, hogyan kell elővarázsolni a pattogós staccato-hangzást. De nem csak a billentyűket leütve illuszrálta a technikai fortélyt, hanem az ifjú zongorista karját, csuklóját megragadva éreztette, hogyan mozogjon a könyék, hogy valóban elpattanjon az ujj a billentyűről.

   Kováts-Szőcs Benedek játékéban – az adott darabra vonatkozóan – nagy súlyt fektetett a pedálhasználatra is. Itt lényegi kérdés volt, hogy mikor, mennyi ideig legyen lenyomva a pedál, egy dúsabb, teltebb hangzást biztosítandó. Hát, nem könnyű feladat…

   A prímásoknál megint csak szerencsénk volt, mert a kurzus utolsó perceiben egy alkalmi trió muzsikálásának voltunk tanúi. Az nem egy mindennapos dolog, hogy az ifjú tehetség mellé beszáll az édesapja is, tercel a Zöld erdőben, de magos a juharfa… kezdetű, eredetileg széki lassúhoz, a neves prímás, Sárközi Lajos pedig kontrázik a dallamhoz.

  Téglás Botond édesapjával és Sárközi Lajossal (jobb szélen) muzsikál

   Ám ezt megelőzően, a Sárospatakról érkezett nyolcéves Téglás Botond – fontos: két éve tanul hegedülni – leckét kapott a magyaros előadásmódból: pontozott élesritmusok, határozott vonóvezetés, előkék használata, oktávváltás, mint dallamvariáció, a „virtuális” auftakt (felütés) alkalmazása, stb,, azaz, mitől is lesz magyarnóta a nóta, hogyan válik prímássá a hegedűs. Botond első percekben még lágy játékát kicsit hangsúlyosabbra igazította és figyelmeztetett a vonókezelésre is Sárközi Lajos. – Nem mindegy, hogy az ütemhangsúly lefelé vagy felfelé induló vonózással valósul meg. A lefelé mozgó vonóra lehet jól hangsúlyt adni – magyarázta.

*

Az idei zongora mesterkurzus vendégei:

Dráfi Kálmán – Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia tanszékvezetője

Falvai Sándor – Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Érdemes művész

Balázs János – Liszt Ferenc- és Príma Díjas zongoraművész, Érdemes művész

Muza Rubackyte – zongoraművész, Litvánia Nemzeti művésze

Cigányprímás mesterkurzus:

Sárközi Lajos – Junior Príma Díjas hegedűművész, prímás

*

A mesterkurzust és Cziffra-díjakat Kőbánya Önkormányzata támogatja.

cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül.