Sok munka, kitartás, hit a sikerben

Fazekas-Zur Krisztina kétszeres olimpiai bajnok kajakozó volt a vendég a Fekete István Általános Iskolában április 26-án. A látogatás célja volt, hogy a Bajnokok Útja Alapítvány képviseletében egy rendhagyó előadással népszerűsítse a sportolást, az egészséges táplálkozást.

Gera Zoltán igazgató az aulában várta, s fogadta az iskola exkluzív vendégét, t, s a tornaterembe kísérte. A tanulók érkezéséig volt még pár perc, így tanúi lehettünk, hogy Krisztina körülnézett, s elismerően állapította meg, hogy nagyon szép környezetet „varázsoltak” az előadásra, nem remélte. Ugyanis, az alapítványától kapott dekorációs anyagokon kívül az iskola testnevelő tanárai saját készítésű, az olimpiai bajnok pályafutását bemutató tablókkal egészítették ki az információkat: életrajz, fotók, újságcikkek szerepeltek rajtuk.

   Kicsöngettek, s a szünetben zsúfolásig megtelt a terem. A köszöntések után Krisztina menedzsere vette át a szót: interjúvolta Krisztinát, s a válaszok nyomáén egy gazdag, érdekes életpálya rajzolódott ki. Hadd tegyük hozzá, Krisztina teljes őszínteséggel válaszolt minden kérdésre.

   1990-ben kezdett kajakozni a BSE színeiben.

   „10 évesen mentem le először a klubomba, s tettem ezt azért, mert a bátyám és a barátai ott kenuztak. A pasik társaságát már akkor imádtuk a ikertesómmal együtt, persze először csak poénból kajakoztunk. A szüleim soha nem erőszakolták, hogy kajakozzak.” – mondta nevetve.

   1997-ben az UTE-ba igazolt. Ebben az évben az ifjúsági Európa-bajnokságon aranyérmes lett K4 500 méteren. 2000-ben aranyérmes volt az U23-as Eb-n. 2001-ben az MTK-ba igazolt. Az ob-n már kék-fehér színekben szerezte első felnőtt bajnoki címét. A 2001. évi Európa-bajnokságon Milánóban K4 200 méteren (Dékány, Viski, Bóta) aranyérmes lett és ugyanebben az évben a poznani vb-n ismételt. A következő évben Zágrábban, Rasztótzky Eszterrel párban újra U23-as Európa-bajnok volt.

   2003-ban ismét világbajnok volt. Ezúttal K4 1000 méteren nem talált legyőzőre. 2004-ben nem tudott bekerülni az olimpiai csapatba.

   2005. novemberétől Sztaics István helyett Fábiánné Rozsbyói Katalin vette át az edzései irányítását. A következő évben K4 500 méteren lett világ- és Európa-bajnok. 2007-ben K4 1000 méteren szerezte meg az aranyérmet mindkét világversenyen. Az olimpiai részvételt ezzel együtt sem tudta kivívni.  

   „Bár szereztem két olimpiai aranyérmet – igaz, már egynél is beteljesült az álmom –, de ez nem volt egyszerű. Gimis koromban kezdtem komolyan gondolkodni azon, hogy olimpiai bajnok leszek. 18 évesen érettségiztem, már komolyan kajakoztam, de mégis csak 32 évesen jött össze az első olimpiai arany. Ugye, el tudjátok képzelni, mennyi sok munka, kitartás volt ebben, úgy, hogy közben azért nyertem aranyakat világversenyeken. Sokszor voltam azon a ponton, hogy kész, itt a vége, abbahagyom, de szerencsére nem tettem.”

   2009-ben K4 200 méteren védte meg Európa-bajnoki címét. A vb-n két ezüstéremmel lett gazdagabb. 2010-ben összeházasodott Rami Zur amerikai kajakozóval és az Egyesült Államokban telepedett le. Az edzéseit Zur irányította tovább. 2011-ben amerikai színekben tűnt fel a szegedi vb-n, ahol második lett K1 1000 méteren. Mivel az amerikai honosítása az ötkarikás játékokig nem jött volna létre, így az olimpián csak magyar színekben tudott indulni.

   2012-ben a Győri Graboplasthoz igazolt. A válogatók után bekerült a magyar K4-es csapatba, mellyel az Eb-n harmadik volt, majd augusztusban a 30. londoni olimpián 500 méteren a négyes tagjaként aranyérmet nyert.

   2015-ben első gyermeke születése miatt kihagyott több versenyt is, de a 2016-os riói olimpiára nagyon készült, s a Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Fazekas-Zur Krisztina, Csipes Tamara összetételű kajak négyes csapat tagjaként 500 méteren olimpiai bajnoki címet nyert.

   2017-ben beválasztották a Nemzetközi Kajak-kenu szövetség sportolói bizottságába. 2017 novemberében bejelentette, hogy ismét gyermeket vár, ezért a 2018-as szezont kihagyja. Egyúttal jelezte indulási szándékát a tokiói olimpián.

   Itt kerül képbe az a szándék, mellyel 2017-ben létrehozta a Bajnokok Útja Alapítványt, s programjával járja az országot: kedvet csinálva a kajak-kenu sporthoz, bemutatva a mozgás és a helyes táplálkozás szerepét nem csak a sportban, de a mindennapi életben is. Nemes egyszerűséggel erről csak annyit mondott, hogy a „sikerhez motiváció, elszántság, kitartás, egészséges táplálkozás és nagyon sok mozgás kell”. Aztán kacsintott egyet, s hozzá tette, néha a szerencse sem árt.

   Kissné Kovács Anna tanárnőt (bal oldali képen), az egyik szervezőt, az iskolai tehetség-koordinátort arról kérdeztük, hogyan sikerült megnyerni Krisztinát erre az előadásra? – Azzal kezdeném, hogy az iskolánk az idén lett tagja az országos tehetségpont hálózatnak. Az a célunk, hogy akkreditált tehetségpontként működjünk majd. Sok munkánk lesz, s ezt azért is állíthatom, mert egy olyan helyről kerültem nemrég ebbe az iskolába, ahol szintén tehetséggondozással foglalkoztam. Már ott is találkoztam többféle lehetőséggel, melyek színesítik ezt a munkát. Így találtam rá az interneten a Bajnokok Útja Alapítványra, s mikor kicsit megismertem a tevékenységüket, felkerestem őket. Készséggel mondtak igent egy meghívásra, s nagyon nagy szerencsénk volt, hogy az alapító éppen itthon tartózkodott, s ő tudta vállalni az előadást. A részleteket már Aranyi Péterrel, aki itt is beszélgetett Krisztinával, beszéltük meg.

   Két dolgot még kiemelnénk délelőtt történéseiből. Az egyik, hogy Amerikában Krisztina megismerkedett egy extrém sportággal: surfski, „tengeri kajakozás” a neve. Az eszköz egy speciális kajak, amit kifejezetten az óceánon való hullámlovaglásra terveztek és állva kell evezni egy hatalmas evezővel. Nem könnyű egyensúlyozni, főleg a jókora tengeri hullámok hátán, de nagyon jó, mert más izomcsoportokat is megdolgoztat, mint a kajakban lapátolás.

   A másik, hogy kifejezetten kérték, az utolsó 10-15 percben a gyerekek tegyenek fel kérdéseket! Nos, azt tapasztaltuk, még kevés is volt ez az idő, a tanulók nagyon aktívak voltak! Sőt, még az autogram írás közben is kérdeztek. Például azt, hány km-t evez egy évben. Némi számolás után jött ki, hogy egy átlagos héten kb. 130 km-t teljesít. Ez szorozva 52-vel, kijön, hogy – kerekítve 6800 km-ről beszélhetünk.

   Sikeres volt a különleges „testnevelés” óra, annak ellenére, hogy Kőbányán nemigen van kajakozásra lehetőség. Van viszont sok más sportág, köztük vizes sportok is, melyekben a kipróbálhatják magukat a fiatalok. S ne zárjuk ki azt sem, hogy valaki a kajakozásnál köt ki…

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!