AD-blacklist1

2018
jan.
28

Sok sikert a spárgatermesztéshez!

Írta: Oszvald György

SztL Gimi szinhaz 167leadA Szent László Gimnázium Diákszínpad előadásában egy rövid, de mulatságos, ugyanakkor tanulságos darabot láttunk január 22-én.  Wolfdietrich Schnurre: Anyai szeretet című írását adták elő a Szükségem van rád című kötetből.

 

 

 

Örültünk a lehetőségnek, mert a premiert – tavaly év végén – nem állt módunkban megtekinteni programütközések miatt. Akkor a közönség zsúfolásig megtöltötte a könyvtár olvasórészén kialakított nézőteret, most csak egyosztály képezte a nagyérdeműt. Azonnal megjegyezzük, ez mit sem változtatott az előadás minőségén.

 

   Az akár novellának is nevezhető alapanyagot a rendező, N. Kiszely Melinda adaptálta színpadra. Valójában – talán – nem is volt nehéz dolga, hiszen a párbeszédek adottak voltak, a szereplőket pedig jól választotta ki. A díszlet is egyszerű volt a lényegében egy helyszínen játszódó történetben.

 

   SztL Gimi szinhaz 073Mit is láttunk? Utólag azt mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy egy háromszorosan is megtekert krimit, melyben az albérlőként bejelentkező csinos, fiatal nyomozóhölgy nagyon is felkészült az idős, szenilis grófnő viselt dolgaiból. A tétel fordítottja is igaz, a grófnő, bár végig tudja, ki a leendő „bérlő", ennek semmi jelét nem mutatja; csak a darab vége felé fedi fel kártyáit.

 

  A fiát, aki gombatermesztéssel foglalkozik, rajongásig szereti – ismerve a darab végét, megáll a betegesen jelző is –, ugyanakkor parancsol neki, akár egy szóval, egy tekintettel irányítja. Azt is mondhatnánk, zsarnokoskodik felette. Albérlőt pedig azért keres, ráadásul csinos, házasodni szándékozó fiatal hölgyet, mert a fiának nincs ideje udvarlásra a szenvedélye miatt.

 

   SztL Gimi szinhaz 076S itt az első csavar. Amikor látja, hogy kölcsönös szimpátia ébred a mindenkori bérlő és a fia között, féltékeny lesz, s egy mérges gombából főzött teával megmérgezi a feleségjelöltet. Legalább is ő azt hiszi. És a látszat mellette van, mert a közeli temetőben ellenőrizni tudja, hogy a fia végrehajtotta a parancsot, eltemette a lányokat. Ugyanis három áldozatról kell beszélnünk.

 

   Azt mondtuk, hogy a korábbi három albérlőt megmérgezte a grófnő. Itt a második csavar: erről szó sincs. A grófné nem tudta, hogy a fia nem mérgezett teát hozott, így azt sem tudta, hogy a lányok nem haltak meg. Boldogan éltek a pincében egy kommunában a fiával, sőt, egyiküknél mér az unoka is útban volt.

 

   SztL Gimi szinhaz 083aValójában egy harmadik csavart is említenünk kell. A grófné háta mögött a fia összejátszott az új albérlővel, azaz a nyomozóval, mindent felfedett neki, így kicselezték, megtévesztették az anyját. A nyomozó hölgy nem hal meg, mert nem mérgezett teát ivott, a grófnénak pedig minden joga a fiára szállt, mivel előrehaladott betegsége, szenilitása miatt jogerősen gondnokság alá lett helyezve. Még jó, hogy nem kapott agyvérzést, amikor a fia megjelent a menyasszonyokkal, sőt elmondta, céget alapít velük, sőt, kiterjesztik az üzletet, megpróbálkoznak a spárga termesztéssel is, és létrehozza azt a kommunát, ahol mindenki jól érzi magát.

    

   Hát röviden erről volt szó. Amit szeretnénk kiemelni az a színészek játékának egy eleme. Ez pedig a hangulatok megteremtése. Nézzük az első estet. A fiatal albérlőjelölt, Kriszta, igencsak rideg, kimérten udvarias, testtartásban és beszédmódban is kifejeződő viselkedésével teremt feszült hangulatot. Már-már a bohózattal határos, hogy azt várjuk, mikor reagál a grófnő házassági szándékait firtató kérdéseire, közben pedig megiszik – több kínálásra – majd’ egy liter teát.

   Ugyanakkor a fiúval való beszélgetés magában hordja a cinkos közvetlenséget, kedves hangú, oldott a köztük elhangzó dialógus. A fiú és anyja között is érdekes a hangulati elem. Feszültségnek nyoma sincs, az anya ellentmondást nem tűrően irányít, a fiú, Hans Georg mégsem alázatosan beszél vele. Inkább „egy beszélj bolond, ma úgyis lebuksz” hangulatot árasztó, jótékony, elnéző állapotot regisztrálhatunk. S mennyire megváltozik Hans Georg, amikor a végkifejletnél megmutatja anyjának a három „halottat”, s nagyon határozott hangon beszél vele. Ebből a helyzetből a fölény árad, annak tudata, hogy anyja száz százalékban vesztes.

   De az is igaz, hogy van egy határ, amit Hans Georg nem lép át: fölényes, de nem alázza meg az anyját. Ezt a kényes egyensúlyt pedig igencsak nehéz megtalálni, mi több, megtartani fölény hangulatában.

 

   SztL Gimi szinhaz 108A grófné sincs könnyű helyzetben: a Krisztával való beszélgetés feszültségéből kell váltania a fiának parancsoló anya szerepbe. Egy villanásnyi idő alatt fagy meg a környezet, lesz hideg a hangulat, majd egy másodperc alatt állítja vissza a mézesmázos hazug világot önmaga és Kriszta között.

 

  SztL Gimi szinhaz 139A grófnénak az sem volt egyszerű, hogy a darab végén, elviselve a fia csapásait, azt, hogy minden ármányát megsemmisítették Krisztával, hitelesen kell előadni a fokozatos megsemmisülést. Olyan hangulatot teremtve, hogy a közönség egyszerre érezzen sajnálatot iránta, de tudatában legyen annak is, hogy a grófné gondolkodás nélkül gyilkolt volna, hogy megtartsa, magához láncolja a fiát.

 

   Ezek a – látszólag jelentéktelen – hangulatok teszik nagyszerűvé, plasztikussá a darabot, dicsérve N. Kiszely Melinda kiváló rendezését.

   Az utolsó mondat pedig a nyomozótól hangzik el, oldva minden feszültséget: – Viszlát, Zsorzsi, örülök, hogy megismertem, és sok sikert a spárgatermesztéshez!

 

SztL Gimi szinhaz 162

 

Wolfdietrich Schnurre: Szükségem van rád c. kötetéből az Anyai szeretet szereplői:

 

Grófnő: Vajda Hanna

Albérlő/Nyomozónő (Kriszta): Pap Csenge

A fiú, Hans George: Csépán Botond

Albérlő lányok: Radócz Réka, Nádor Bernadett, Regős Luca Viktória

Rendező: N. Kiszely Melinda

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!

tamogato tabla 400px