Nem adod önként? Elveszem erővel!
Hat önkormányzat nem írta alá a tankerületi központokkal közösen készített megállapodásokat az iskolák átvételéről, ezért Tiszaeszláron, Csömörön, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Eleken és Szegeden határozattal döntöttek erről – közölte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerdán az MTI-vel
A Klik múlt pénteken (december 16-án) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 483 megállapodást készítettek elő a tankerületi központok az önkormányzatokkal az oktatási intézmények átvételéről, nyolc önkormányzattal nem jött létre a megállapodás. Szerdai közleményükben jelezték: a határidő lejárta előtt még két településsel megállapodtak a központok.
A Klik felidézte: a tankerületi központok január elsejétől az oktatási intézmények működtetői feladatait is átveszik a települési önkormányzatoktól. A jövő évtől mind a fenntartással, mind az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokért az állam felel. A szervezet szerint azért van szükség arra, hogy az állam szerepet vállaljon az iskolák fenntartásában, hogy kiegyenlítsék a területi különbségeket, biztosítsák az egyenlő feltételeket és garantálják a pedagógusok bérét.
Úgy fogalmaztak: a működtetői feladatok átvételével „a korábbinál egyértelműbbé válnak a viszonyok”, teljes egészében az állam vállalja a felelősséget az intézményekért, a feladatellátáshoz szükséges forrás pedig tervezhetőbbé válik.
Közölték: a tankerületi központok abban érdekeltek, hogy konstruktívan és a gyermekek érdekeit szem előtt tartva működjenek együtt az önkormányzatokkal.
Az állami intézményfenntartó elkötelezett amellett, hogy biztosítsa a minőségi oktatás feltételeit, támogassa az intézményeket, és a helyi érdekeknek megfelelő, színvonalas iskolahálózatot tartson fenn – tették hozzá.
A Klik múlt pénteki közleményében ismertette: az átadás-átvételről szóló megállapodásokat a működtető települési önkormányzatoknak és a tankerületi központoknak december 15-éig kellett megkötniük. Hozzátették, a jogszabály értelmében, ha a felek között a megjelölt határidőig nem, vagy nem teljes körűen jön létre a megállapodás, december 20-áig határozattal döntenek az oktatási intézmények átvételéről.
MTI
Szerkesztőségi álláspont
Az MTI híre magáért beszél. Ismereteink szerint a szerződés olyan írásbeli vagy szóbeli dokumentum, amelyben egymás érdekeit szem előtt tartva, egy vagy több fél valamiben megegyezik. Semmis az a szerződés, amely aláírását – bizonyítható módon – valamilyen erőszakos ráhatással kikényszerítették vagy az egyik féllel szemben aránytalanul kedvezőtlen.
Bár ez utóbbi mondatunk az „amatőr jogászkodás” körbe tartozik, azért próbálkoztunk. Hogy érthető legyen a polémiánk, ide másoljuk a wikipédia ,szerződés’ címszavából a vonatkozó részt és hivatkozunk még a jogaszvilag.hu egy idevágó cikkére.
„A szerződés érvényességének feltételei
Érvényes szerződéshez a következő feltételeknek kell teljesülnie:
Kölcsönös megegyezés – (lásd még ajánlattétel és elfogadás): A feleknek közösen akarniuk kell a szerződés létrejöttét, és ezt kifejezésre kell juttatniuk.
Jogképes felek: Mindegyik fél jogképes kell hogy legyen, és képes kell legyen rá, hogy megértse a döntés feltételeit és jogi következményeit. A vállalatokat a jog jogi személynek tekinti, és megengedi számukra a szerződéskötést.
Lehetséges érvénytelenségi okok:
Akarathiba: semmis a szerződéskötésre korlátozott cselekvőképessége miatt képtelen személy akaratnyilatkozata, a tréfából tett nyilatkozat, a színlelt szerződési szándék, a fizikai kényszer, szellemi befolyásoltság vagy fenyegetés hatására tett nyilatkozatok, valamint, ha a másik fél részéről tudatos megtévesztés vagy tévedés történt egy lényeges körülményre vonatkozóan; illetve megtámadható a szerződés akkor, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás nincs egymással arányban;
Lehetetlen szerződés: a szerződés teljesítése leküzdhetetlen akadályba ütközik, ami lehet:
-fizikai lehetetlenség, ha leküzdhetetlen természeti akadály áll fenn, például „ha a Pokol befagy"”;
-jogi lehetetlenség, ha az adott szolgáltatást jogszabály tiltja, például meggyilkolni valakit.”
E csekély utánjárás és értelmezési próbálkozás után valószínűnek tűnik, hogy az állam részéről egyértelmű kényszerítés áll fenn: ezt akarom, megindokoltam, miért, és ha nem írod alá, végrehajtom a magam akaratát!
Márpedig ez a megoldás egyértelmű diktatórikus elem! Csak azt nem tudjuk, miért csak nyolc önkormányzat mondott nemet a hülyeségre?
(A tévében nyilatkozta az egyik polgármester, hogy a saját tulajdonát képező tornaterem tanúrán kívüli használatba adásáért bérleti díjat lenne köteles fizetni a Kliknek. Olyan ez, mintha a saját autómat odaadom a barátomnak, majd bérleti díjat fizetek neki, … ööö… miért is?)
