AD-blacklist1

2018
ápr.
09

Az igric

Írta: Oszvald György

SDC Igricek 211leadA Medve Színpad által képviselt egyedi, kísérleti színházi műfaj leginkább a misztériumjátékok és ősképek világát idézi. Drámai elképzelések a láthatatlan és látható világról mozgással, tánccal, az előadásokhoz komponált, élő zenével. Az előadást a Marcibányi téri kultúrházban tekintettük meg április 6-án.

 

 

A társulat ezúttal a magyar dalos-igricnek feltámasztására tesz kísérletet – nem szokványos módon, újszerű formában. Az elsősorban Arany, kisebb részben Ady, Petőfi megzenésített, elregélt vagy elmondott verseit a forgatókönyv prózai szövegei, valamint zenés, táncos részek fűzik össze egységes keretbe.

 

   A 10kerkutlt.hu számára különösen izgalmas volt az előadás, hiszen a két táncos, Sándor Tímea és Soós Viktória néhány nap múlva egy egészen más közegben, mint koreográfusok mutatkoznak be Kőbányán, a Koreográfusok estje című műsorban: a Szoba című táncmű társkoreográfusai.

 

SDC Igricek 150

 

   Az igric „hivatásos középkori énekmondó” – írja a Néprajzi lexikon. A köztudatban úgy szerepel, mint aki ősi magyar mondákat énekel. De mi köze is van ennek Arany Jánoshoz? A választ a darab fül-szövegéből idézzük:

 

   „Az igric című előadás alapja Oláh Miklós Hungária és Attila című művei, mint Arany János hun trilógiájának forrásai, Szörényi László De mi híja látszik a mélylő tengernek – Arany János születésének 200. évfordulója elé, valamint Szilágyi Márton Van ott sokféle faj című tanulmánya.

   A költőt egész életében foglalkoztatta a naiv magyar eposz rekonstrukciójának gondolata. Az eposz kora, a vezérek kora, a Honfoglalás utáni, tehát a Szent Istváni fordulat előtti kor érdekelte legjobban Arany Jánost, mert ebben tudta leginkább elképzelni azokat a homéroszi, népeposzi ideáit, melyekre először csak félve mer utalni, hiszen talán még Petőfi is kymérának tartotta volna ezt az elképzelést.”

 

   

SDC Igricek 232

   Nos a rendező-forgatókönyvíró Halmy György úgy fűzte össze a verseket a prózával, az élő, korhű zenével és tánccal, hogy egyszerre szórakoztatott, vezetett vissza egy letűnt álomvilágba, s adott maradó élményt több műfajban is.

 

   SDC Igricek 165A tánc beépült a cselekménybe, ugyanakkor Olasz Etelka - jobb oldali képen elől - (őt a Diótörtő kőbányai előadásaiból ismerheti a közönség -a szerk.) szerepe szerint a mesemondó narrátor, a magyarázó, s a jeleneteket átkötő figurát játszotta. A rendező balon, nyíltszínen ülve ugyanolyan erős volt a jelenléte, mint a kobzosoké. S ha már itt tartunk: Buda Ádám tízegyvalahány hangszeren játszott, s ez biztosította, hogy minden témához a megfelelő hangulatot tudta a két zenész párosítani. Nem mindennapi, bravúros teljesítmény volt. Apró Anna mind zeneszerzői, mind előadói minőségében nagyot alakított. Szerkesztőségünknél (bár tudjuk, már nem adják át, de) kiérdemelte a Tinódi-lant díjat.

 

SDC Igricek 236

 

Színlap:

Szereplők: Apró Anna, Gecse Noémi, Olasz Etelka, Berényi Dávid, Válóczy Elek
Táncosok: Sándor Tímea, Soós Viktória

Zenei közreműködő, zeneszerző: Apró Anna (kobzos), Buda Ádám (kobzos)

Látványtervező: Velich Dóra Teo 
Forgatókönyvíró: Weiner Sennyey Tibor, Halmy György 

Koreográfus: Sándor Tímea 
Szakértők: dr. Szörényi László irodalomtörténész, Rossa László zeneszerző


Rendező: Halmy György

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!

tamogato tabla 400px