AD-blacklist1

2020
jan.
09

Tavaszünnep fesztivál a kőbányai kínai negyedben

Írta: Oszvald György

Kinai sajttaj 009leadA negyedik alkalommal megrendezett Kínai Tavaszünnep Fesztiválnak, a Holdújév ünnepének Kőbánya kínai negyede, a Jegenye utcai Monori Center és környéke, a China Town, Budapest kínai negyede ad otthont február első két napján. A rendezvény sajtótájékoztatóját január 8-án tartották a Wan Hao étteremben.

                 

Egy mosolygós Jó napot kívánok! köszöntéssel és egy rövid, kínai nyelvű köszöntővel indult a Kínai Tavaszünnep Fesztivál rendezvénysorozatának sajtótájékoztatója. Természetesen, elhangzott a magyar fordítás is.

 

   Kinai sajttaj 029A meghívóban is jeleztük, hogy az idén is megrendezzük Magyarországon a Kínai Tavaszünnep Kulturális Fesztivál eseménysort.

 

   Mint korábban is történt ezúttal is több helyszíne lesz a fesztiválnak.

   Kozárd községben január 11-én, Perkátán pedig 18-án. Ugyanezen a napon Budapesten, a Magyar Színházban kínai feliratozással mutatják be Carlo Collidi: Pinokkió mesejátékát.

 

   A sorozat kétnapos záró eseménye itt, Kőbányán, a Chinatown (Monori Center) környékén lesz február elsején és másodikán. A helyszíneket a meghívott vendégeink mutatják majd be.

 

   A sajtótájékoztató része lesz a világhírű Pekingi kacsa nevű ételünk eredeti készítésének bemutatása, és egy hagyományos csipcsatánc bemutató.

  

Kinai sajttaj 000

  balról: dr. Hajasné Banos Mária, Somogyi Balázs, Pál Tibor, Ji Hong Lian, Török János

 

   Az elhangzottak után a moderátor bemutatta a megszólaló meghívott vendégeket. A tájékoztatók sorrendjében: Weeber Tibor, Kőbánya alpolgármester, dr. Hajasné Banos Mária, Kozárd község polgármestere, Somogyi Balázs, Perkáta nagyközség polgármestere, Pál Tibor, a Magyar Színház produkciós igazgatója, Ji Hong Lian, a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület alelnöke és Török János, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesület elnöke.

 

   Kinai sajttaj 080Weeber Tibor (képünk) első mondata az elismerésé volt: dicsérte az egykori malom épületből – az építészeti hagyományok megtartásával – kialakított éttermet. „Egy évtizedes funkció nélküli időszak után megtalálta azt, akik képes volt megújítani az épületet, megtartva értékeit, és lehetőséget adva az utókornak a megismerésére; és ez a kínai közösség volt” – mondta.

 

   A továbbiakban utalt arra, hogy Kőbányán nagyszámú kínai él, dolgozik, kereskedik, s kiemelte, hogy a hosszú évek során zökkenő mentes volt ez az együttélés. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben erősödtek a két nemzet közti kulturális kapcsolatok. „A magyarság gyökerei Kelet-Ázsia felé mutatnak, Kína pedig többezer éves kultúrát tud maga mögött, így nem érdektelen, hogy ezt az örökséget hazánkban, ezzel együtt itt Kőbányán is jobban megismerjük.” – kívánt sikeres rendezvényt a szervezőknek.

 

   Dr. Hajasné Banos Mária elmondta, egy 170 fős település Palócföld déli kapujában. „Budapesttől egy órányira, Pekingtől 13 órányira van. Kis falunkat, a turizmust és nemzetközi kapcsolatainkat 2002 óta építjük, fejlesztjük. Kínai kapcsolatainkat ennek a munkának köszönhetjük, a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület a mi kis hagyományőrző közösségünk, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesület révén talált ránk. Első találkozásunk a kínaiakkal tavaly júliusban volt, a csipkeverő konferencián; ekkor fedezték fel településünket.” A megismerkedés rövid története után Kozárdról mondott néhány hasznos információt.

 

   Somogyi Balázs büszkén jelentette be, hogy Perkáta a legrégebbi kínai kapcsolattal rendelkező magyar település, a kapcsolat 1960-ig nyúlik vissza. „Egy kínai delegáció egyik agrárszakember tagja – az akkor még Sztálinváros néven jegyzett, ma Dunaújváros – szeretett volna meglátogatni egy mezőgazdasági üzemet. Így jutottak el Perkátára.” – idézte fel a múltat.

   Ebből indulva alakultak ki a kapcsolatok: az egyik perkátai TSz Magyar-Kínai Barátság nevet vett föl, majd Kínában alakult egy azonos nevű baráti társaság, s az élénk kapcsolatoknak köszönhetően a két település (Huaxiang - Peking egyik kerülete és Perkáta) kapcsolata testvérvárosi rangra emelkedett 2001-ben. A kínai kapcsolatok ápolására 2015-ben Perkátán egy állandó kiállítást rendeztek be a testvérváros szakemberei a Győry-kastélyban. Ugyanitt működik a Kínai-Magyar Kulturális Turisztikai Központ is.

 

   Kinai sajttaj 149Pál Tibor kiemelkedőnek nevezte, hogy magyar színház először mutat be olyan darabot, melynek erős kínai vonatkozásai vannak. A kínai Holdújév alkalmából a színhát egy kezdeményezést indított. Európában először játsszák kínai feliratozással a Pinokkió c. mesedarabot. Különlegességnek számít, hogy családi előadásként tervezik, számítanak a felnőttek mellett a gyerekekre is. Kiemelte, hogy a január 18-i délutáni produkció díszelőadás lesz, mivel kínai és magyar politikusokat, a kínai követség vezetőit és a média képviselőit is várják.

 

   Ji Hong Lian a magyar-kínai kapcsolatok ápolásáról, ezek fejlesztéséről és az együttműködési lehetőségekről adott rövid tájékoztatást. Elmondta, hogy a tavaszünnep fesztivált a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület hozta létre 2016-ban. Az eddigi fesztiválok mintegy hatvanezer magyar és kínai látogatót vonzottak, s megvalósították azt a célt, hogy a két ország kultúráját kölcsönösen megismertessék egymással. Ennek érdekében sok és változatos témájú rendezvényeket szerveztek az évek során.

 

   Török János azt emelte ki, hogy jelentősnek tartja mind az egyesület, mind a község szempontjából, hogy részesei lehetnek ennek nagyszabású eseménysornak, s külön örömét fejezte ki, hogy Kozárd és környéke gyakorlatilag először találkozhat „testközelből” a kínai kultúra morzsáival. „Sikertörténetnek nevezhetem, hogy az egyéves kapcsolatunk ellenére itt lehetünk, s részesei lehetünk a fesztiválnak.” – mondta.

 

   Kinai sajttaj 092A fesztivál eseményeivel összefüggő bemutatások, bemutatkozások után néhány statisztikai adat hangzott el.

 

   E szerint a 2017-es rendezvényen, melyet China Martban rendeztek, 4-4500 fő vett részt, 2018-ban először három helyszínen zajlott a fesztivál, ennek egyik helyszíne Kőbányán, az Újhegyen volt, a másik kettő a China Martban és Vecsésen, ezeken összesen 15 ezer látogatót jegyeztek, tavaly a Millenárison mintegy 30 ezer fő volt kíváncsi a rendezvényre.  

 

   A fesztivál jelentőségét és népszerűségét jól mutatja, hogy tavaly száz körül volt a részt vevő szolgáltatók, szervezetek, vállalkozások száma.

   „A fesztivál úgy is leírható, hogy ez egy olyan vásár, ahol nem csak a hagyományok, a kultúra, a környezet van jelen, hanem a technika, annak legújabb vívmányai, a haladás és a kitárulkozás is.” – zárta a hivatalos részt a sajtótájékoztató szóvivője.

 

Kinai sajttaj 254

 

   A site-even két témát mutatott be. Az egyik egy hagyományos ruhabemutató qipao tánc, majd a világszerte ismert Pekingi kacsa eredeti módon való elkészítése.

 

A tudósításhoz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY