AD-blacklist1

2023
jan.
24

Tükör a történelemnek - asszonyi sorsok

Írta: Oszvald György

Kriszti book prezi 047 leadA Köszi Kő-Café kávézójában január 19-én, imponáló érdeklődés mellett mutatta be Szalontai Erika: Asszonysorsok töredéke című nemrég megjelent kötetét Földényi Krisztina, a Helytörténeti gyűjtemény munkatársa. A könyvbemutatót a TV10 stábja is rögzítette.

  

 

   Amikor a facebook-esemény híradásában találkoztam a kötettel, a borító láttán elindult bennem egy pesszimista gondolat. De, talán pontosabb ezt az érzést egyfajta szomorú előítéletnek nevezni. A borító (tervezte: Hajnal Éva felelős kiadó, fotó: Kiss Andrea fotóművész) fakó, rőtes színe, a szándékosan pixelesített felület, a női torzó ugyanis az elesettség, a kiszolgáltatottság, az alárendelt szerep érzetét keltette bennem. A cím, az Asszonysorsok töredéke csak erősítette bennem kialakult gondolattársítást.

 

   Kriszti book prezi 045aBecsülettel elolvastam a Litera-Túra kiadó előzeteseit arról, hogy milyen érzelmekkel ajánlja a könyvet Péterfy-Novák Éva író, emberi-jogi aktivista, vagy milyen fülszöveget írt az érdeklődés felkeltésére (mely természetesen saját gondolatait, véleményét tartalmazza) Faludi Zsolt novellista.

   De a legjobban az első kötetes szerző, Szalontai Erika sorai fogtak meg (szerintem Péterfy-Novák Éva ajánlására válaszolt). Idézem:

 

   „Talán. A napjainkat ezzel a szóval kellene kezdenünk! Mert elzuhan körülöttünk minden fa, ködbe vész minden emlék, ha jön egy nagy vihar. Talán túléljük.

   Szükségem van egy belső szobára, hogy asszonyokról írjak. Hiszen a genetikám: a csontom, a bőröm, a szemem színe, a mozdulataim tőlük származnak. Néha valóság, néha csak sejtelem, egy érzés, egy emlék, egy gondolat, vagy a napfény, ami megrajzolja a kontúrjaikat. Minden nő én vagyok ebben a könyvben.

   Megjelenik a történelem, a négy fal menedéke, családi legendák, álmok és sérülések. Lányok, akikből asszony lesz. Nemzedékek, akiknek a sorsa összefonódik. Mindig ott van bennünk, amit hoztunk magunkkal a múltból, és amik lehetnénk.

   Jó tudni, hogy íróként én adhatok ezeknek a nőknek egy csipetnyi boldogságot.”

 

   Kriszti book prezi 024Mielőtt megosztanám az olvasóval a bennem végbement érzések alakulását, változását, igyekszem összefoglalni Földényi Krisztina (jobbról) beszélgetését Szalontai Erikával (balra).

 

   Bevezetésként Erika kőbányai kötődésére utalt Krisztina, elmondta, hogy a jelenlévők között sokan vannak a volt szent lászlós tanár társai, tanítványai, de olyanok is ülnek a közönség soraiban, akik csak az írásaiból ismerik. Ezért arra kérte, hogy mondja el magáról a legfontosabbnak tartott információkat. Így tudtuk meg, hogy Székesfehérváron születet, édesapja hivatásos katona volt; sokat költöztek a vezénylések miatt. 16 évesen került Budapestre, és, mint Krisztina jelezte, tényleg erős a kötődése Kőbányához. A Szent László Gimnáziumba járt, majd a Szent László Általános Iskolában tanított történelmet, de 11 éven át Rákosszentmihályon is oktatott. Két huszonéves gyermeke van. Huszonnyolc éve van férjnél, 24 éve tanít, de az írással csak három éve foglalkozik.

 

   Kriszti book prezi 037„Az egész úgy kezdődött, hogy a facebookon rábukkantam egy Zsiga Henrik nevű író felhívására, mely a kreatív írásról, az íróképzésről szólt. Jelentkeztem, és az volt az első, hogy Henrik elvarázsolt: állandóan arról beszélt, hogyha írunk, akkor megnyílik egy csillag kapu, amin át lehet lépni. És, ha jól írunk, ezen a kapun át magunkkal tudunk vinni a világunkba másokat is. Később elvégeztem a Lackfi-féle kreatív írás kurzust is. Végül Péterfy Gergely (József Attila-díjas író, forgatókönyvíró, egyetemi oktató –a szerk.) íróképző akadémiáját is sikerrel fejeztem be. Olyan szerencse ért, hogy ott ragadtam nála, s a Péterfy Akadémia munkatársa vagyok, a levelező tagozatos írásokat javíthatom, javaslatokat tehetek.”

 

   Erika szólt a stílusról is. „Azt sokáig nem találja az ember” – mondta. Írói hangját keresve született szerelmes novellája, scifi-t írt és horrort (pedig életében egyetlen horror filmet sem volt hajlandó megnézni), írt történelmi novellát a Trianon 100 pályázatra. „Sokféle próbálkozásom volt, de most érzem azt, hogy ezzel a regényemmel megtaláltam a hangomat.” Hozzá tette, hogy van még benne „töltet” – más témák iránt is érdeklődik.

 

   Földényi Krisztina a rövid életrajz után elmondta, hogy a könyv 2022 végén jelent meg, s a cím, Asszonysorsok töredéke, négy asszonyi életúton keresztül mutat meg különböző élettörténeteket. Kézenfekvő volt a kérdése, hogy női könyvnek, amolyan „nőkről nőknek”-féle írásnak tartja-e a regényét Erika?

 

Kriszti book prezi 018slide

 

   „Nagyon vigyáztam, hogy nehogy valaki rám süsse, hogy ez egy feminista könyv!” – jött a válasz azonnal. Kiderült az is, miért is tiltakozik a „női” kategória ellen. Ugyanis négy asszony beszél a családjáról: apákról, anyákról, akik átéltek a történelemből jól ismert eseményeket: második világháborút, trianoni katasztrófát, holokausztot. „Talán mindegyik történetnek az egyik kulcsszava a túlélés. Hogy kell talpon maradni egy olyan világban, ami ég körülöttünk? Egy egész nemzedéket befolyásolnak az említett események.”

 

   És, hogy is kell életben maradni? Enni kell adni a gyereknek, biztonságos otthont kell teremteni, akármi zajlik a világban, a férjet, aki hazajött a háborúból, és rémálmai vannak, bátorítani, vigasztalni kell, egy szeretetben kell úgy összekapcsolódni, ami képes feloldani a borzasztó stresszeket, traumákat.

   Elgondolkoztató megjegyzést tett Erika. Azt mondta, hogy a történelmi borzalmakat átélt korosztály 70 éves vagy annál idősebb. Ha meghalnak, ki fogja hitelesen elmondani a sorsukat? Ha ők elmennek, elfelejtődik ez a korszak… A 88 éves anyukája volt, aki alapját adta az egyik történetnek. De biztosan vannak mások is, akik élete könyvbe kerülhetne…

 

   Ahogy hallgattam Erika szavait, arra gondoltam, hogy bár az egyensúly megtalálása, megtartása tényleg az asszonyok sorsa, legalább is túlnyomó súllyal, de az mégsem csak a nő kizárólagos feladata. Kell az a szeretet, ahol még a legjobban tropára ment férfi is „egyensúlyi tényező” – és innen már nem is igaz a kezdeti benyomásom: ti., hogy a nő alárendelt szerepet játszik a családban (enyhe túlzással azt is mondhatnám: szolga).

   A beszélgetés – és sok más, a nők másodrendűségét alátámasztó, napjainkban is (még) jelen lévő „alfahím” agresszió – megerősített abban a hitben, hogy a nők tűréshatára, megújulási képessége határtalan. S ennek bizonyítására talán a legütősebb Faludi véleménye:

   „Bár a férfiak rendre elbuknak – van, aki az alkoholizmusba menekül, van, aki belezavarodik az átélt borzalmakba –, az asszonyok kitartanak a bajban. Akkor is, ha ennek ára a szemük világa, a megbecstelenítés elviselése vagy a saját gyermek eltemetésének, illetve nevelőszülőkhöz adásának szörnyű élménye. Ez az ő sorsuk.”

   Kriszti book prezi 090Krisztina a regény alcíme – Történelmünk hiányzó lapjai – okán arról is faggatta Erikát, valójában mi hiányzik neki a történelem nagy könyvéből? Mitől több ez a kötet, mint egy szimpla családregény? A válasz után – mely tisztázta, hogy a történelem csak egyik síkja a történeteknek, a regény ugyanis négy síkon játszódik – néhány kizárólag kőbányai vonatkozású részletet olvasott fel a regényből és kíváncsiskodott az anyaggyűjtés mikéntjéről is.

 

   A kötet bemutatása dedikálással ért véget.

 

fotó: 10kerkult.hu/OGY