AD-blacklist1

2022
jan.
30

A negyedik kötet - Hegedűs Károly: Lélekrondó

Írta: Oszvald György

HK cover kozepHegedűs Károly: Lélekrondó című, immáron negyedik kötetének bemutatóját tartotta meg a szerző a kőbányai Helytörténeti Gyűjteményben január 13-án.

A zenével, diavetítéssel és egy megzenésített vers klipjével színesített est méltán aratott sikert.

 

  

   Hegedűs Károly első, Ölelő semmi című verseskötete 2017-ben jelent meg a Ráth Lépcső Tudásközpont Kiadó gondozásában. (Majd 2018., 2019. következett, s érthető módon, a Covid járvány miatt kimaradt a következő két év.)

   HK coverAz új kötet azt bizonyítja (nem hiszem, hogy az alkotókedve csappant meg), hogy Hegedűs rendkívül termékeny szerző, versei a könyvein kívül a közösségi oldalán is sűrűn láttak és látnak napvilágot.

   De miért is tartozik az új kötet az unikumok világába?! Hadd kezdjem azzal, hogy az első meglepetés a küllem. Nem egy szokványos megjelenítéssel állunk szemben: a könyv gerince vékony, vörös szalaggal van nagyon szorosan átfűzve, imígyen rögzítve a lapokat a fedélhez.

   A másik meglepetés, ahogy Hegedűs Károly mondta, „tükörkönyv: azaz, az egyik fele verseket, megfordítva, >>hátulról<< olvasva rövid novellisztikus írásokat, úgy mondanám, sóhajtásokat tartalmaz.”

  

   S ha már a küllemről írok, szólnom kell a fekete borítóra fényes bordó színnel írott címről, s az ismét csak egyedinek és különlegesnek minősíthető monogramról is. No, meg a betűtípusról. Abszolút egyedi, egyfajta izgalmat, izgatottságot – de mondhatnék nyugtalanságot is – kifejező, kézírást utánzó; a kötet tervezőjét dicsérő választás.

   A prózai írásokat és a verseket mértékkel adagolt kiváló grafikák illusztrálják; egészen pontosan, miután átolvastam ezeket, kiderült, hogy ettől azért jóval több: megerősítik, alátámasztják az írások hatását. Arról már nem is szólva, hogy vizuális élményt adnak. Lásd egyes címek kiemelését, a HK monogram, a vörös tintapacák elhelyezését…

 

   HK cover TunodesElgondolkoztam a címadáson: Lélekrondó. A lélek teljesem érthető: a költő maga. Mindaz, ami benne vagy vele valaha is lejátszódott, legyen az kedves történés vagy szomorú esemény. A rondó pedig…? A zenéből indultam ki. A rondó egyfajta visszatérést jelent: van egy fő téma, amely mindig előjön, és az ismételt megjelenések között más és más téma (melléktémák, epizódok sora) jelenik meg. Ugyanakkor a rondó egy versforma is: általában a vers első néhány szava (adott esetben az egész első sor) a vers közepén és végén refrénszerűen ismétlődik. Nos, ezeket a visszatéréseket, ismétlődéseket kerestem a lélek rezdüléseiben.

   Nem állítom, hogy megjelenésében mindegyik vers követi a rondó stílust, de rögvest az elején beleakadtam egybe, a nyitóversbe: Tűnődés. Itt az első sor éjszaka szava („Látod az éjszakák lángját?”) középen ismétlődik („éjszaka, arcodra töri”), majd a vers végén a második sor árnyék szava ismétlődik („Itt járok köztetek, halovány/színes árnyék”). Az Igézet című versben is (ha nem is geometriai szerkesztéssel) megtalálható a rondó elem („én úgy vigyázok rád”), sőt az Együtt (39x vágott fény) című versben – az elején, közepén és a végén – is fellelhető a forma az „álom” szó révén.

   Az Ahol én születtem című vers azért érdekes, mert tartalmában ez a rondó melléktámája – ugyanis megtöri az eddigi, a szerelem köré épített témákat – és formai elemeiben „az ahol én születtem” mondat teszi rondó-szerkezetűvé. A főtémáról pedig a 18+ című vers gondoskodik.

 

   No, de nem szándékom a verselemzésben elmélyedni, de azt el kell mondjam, hogy az érzelmek, többnyire a szerelem, a szerelem emlékképei, a vágyódás, a féltés, aggódás visszatérő elemek Hegedűs Károly költészetében. És itt meg kell jegyeznem, hogy a műsor szerkesztése is a rondó formát követte.

   Külön kiemelném az Uram add című verset, mely inkább egy ima, egy fohász a békességért, az őszinteségért, a kegyeletért, a mindennapi betevőért, a gyermekek egészségéért... Versnek és imának is gyönyörű.

 

           

 

    A bemutatón két különleges előadás jelezte a nem mindennapi szerkesztést: Hegedűs A rés című versét, amely a kötet utolsó verse, néhány barátja megzenésítette, mely opus már egy külföldi zenei szaklapban elismerést aratott, s várhatóan egy klip is készül hozzá rövidesen. Az egyelőre csak fotókkal illusztrált mű alkotói: Antal Gergő és Cser Tamás

   További érdekesség, különlegesség, hogy egyes versek hatását zenei aláfestés és a kivetítőn megjelenő fotók erősítették.

  

HK cover beliv

   A bravúros grafikai illusztrációk

 

   És hadd éljek a lehetőséggel, hogy Verbai Lajos, a Helytörténeti gyűjtemény vezetője méltatását, mely valójában az első vers elhangzása után hangzott el, zárszóként foglaljam össze! Hiszem, hogy nyomatékot ad annak a minőségnek, mely Hegedűs Károlyt és költészetét elhelyezi a Kőbányához kötődő költőóriások között!

 

   IMG 20220113 170852Verbai Lajos (képünk) abból indult ki, hogy ki tekinthető kőbányai alkotónak. Lehet-e szempont, hogy csak az, aki Kőbányán született, vagy tágabbra kell húzni a kört. Nos, ezt az utóbbi lehetőséget választotta. Ehhez segítségül hívta a rendkívüli helytörténeti ismereteit. Mint mondta, a versekhez nem ért, de azt meg tudja oldani, hogy beszél egy kicsit Kőbányáról és az irodalomról, nota bene, a kőbányai irodalomról. Ez utóbbi fogalmat azonban meg kell határozni: mi is az a kőbányai irodalom. Illyés Gyulát idézte, mi szerint a nemzetiségi kérdésekben magyar az, aki magyarnak vallja magát. Adaptálva a gondolatát, „kőbányai író, költő az, aki kőbányainak vallja magát.”

   De az is kérdés, hogy a kőbányaiak kit tartanak sajátjuknak, maguk közül valónak? Sorolta a lehetőségeket: „aki itt született, aki itt lakott, aki itt alkotott, dolgozott, vagy egy műve Kőbányáról szól.” Véleménye szerint ezek a feltételek adják a kőbányaiságot.

 

IMG 20220113 175601

   A könyvbemutató közönsége

 

   „Igazából akkor beszélhetünk saját irodalomról, amikor megjelenik az állandó kőbányai lakosság is. Kialakul egy műkedvelői kör, s mint egy piramis, ennek csúcsán az elit.” Verbai felsorolt néhány példát mind az alapokból, mind a „színe-java” körből. Ez utóbbiak között említette Sajó Sándort, a László Gimnázium egykori igazgatóját; – nincs olyan helyi vagy országos rendezvény, amelyen ne az ő verseit szavalták volna – emelte ki Verbai, majd megemlített még néhány nagyságot ebből a körből, akik itt laktak: Babits Mihály és párja, Török Sophie, alias Tanner Ilona, Vészi Endre, Lázár Ervin, Moldova György, Gion Nándor.

   Unikumként említette meg a börtönben itt lakók („a börtönirodalmunk önmagában megér egy misét”) körének néhány tagját: Déry Tibor, Háy Gyula, Határ Győző, Fónagy Jenő.

   Megerősítendő a kőbányaiság kiterjesztését, az itt dolgozók közül is említett néhány kiemelkedő költőt, írót: Gaál Mózes, Benedek Elek, a meseíró, Szerb Antal – tanított Kőbányán –, Göncz Árpád – ’56 után segédmunkásként volt kénytelen itt dolgozni –, Csurka István, Örkény István – az EGIS-ben írt gyógyszer ismertetőket.

   Nem maradtak ki a felsorolásból a kőbányai lelkipásztorok: Hegyi Füstös István református lelkipásztor, Hock János katolikus plébános, az „aranyszájú pap” sem.

 

   IMG 20220113 172335Minezek után Verbai Lajos már indokoltan jelentette ki, hogy „Hegedűs Károlynak, Karcsinak a kőbányaiságához nem fér kétség! Az a hosszú idő, amit itt töltött a kerületben, ezt egyértelműen igazolja.” Hozzátette, hogy az elmondottak alapján ahhoz sem fér kétség, hogy ennek a kötetnek a bemutatója a Helytörténeti gyűjteményben történik meg. Majd néhány gondolatot elmondott arról is, hogy mit ért a vers fogalmán. Kiemelte, hogy Hegedűs Károly (képünk) versei nem csak a verstan szabályainak akarnak megfelelni, de az esztétika követelményeinek is.

 

   Végezetül egy kedves történetet osztott meg arról, hogy miért is versremekek Hegedűs költeményei. Volt egy idő, amikor egy irodában dolgoztak, s Hegedűs beavatta a titokba, hogy verseket ír, de nem tudja megítélni, hogy ezek jók vagy sem. Ezért elküldte egy akkoriban már neves költőnek néhány versét véleményezésre. Választ ugyan nem kapott, de Hegedűs versei ama költő neve alatt megjelentek az egyik újságban.

   Hát, ezek alapján mindenki eldöntheti, hol is van Hegedűs Károly (képünk) helye a költők páholyában.

 

   A versek és a prózai részek előadásában közreműködtek: próza: Szűcs Korina, a verseket elmondták: természetesen Hegedűs Károly, majd Galbenisz Tomasz színművész, Ács Viktória Éva, dr. Szabó Krisztián.

   Az est zenei közreműködője Lenkefi István költő, zeneszerző, aki gitárra adta elő a megzenésített saját szövegeit.

 

Hegedűs Károlyt egy 2018-ban írt cikkemből ismerhetik meg.

A könyvbemutatón készült fotók – ITT – tekinthetők meg.

fotó: 10kerkult.hu/OGY