AD-blacklist1

2018
okt.
31

Festmények, versek, tánc – ha hívnak, menni kell

Írta: szerk-OGY

Farkas Viola Book 062leadA szokásos forgatókönyv szerint zajlott a Kanizsa József ötlete alapján szervezett képzőművészeti-irodalmi délután szeptember végén, az Újhegyi Közösségi Házban. A minitárlat vendége dr. Váradi Klára festőművész volt, az irodalmat az örökifjú Farkas Viola költő, író legutóbbi, a Siker ára című kötetének bemutatása képviselte.

 

 

Az érdeklődésre nem lehetett panasz, sokan voltak kíváncsiak a két művészre. S nem véletlenül szól két művészről a krónika, mert Farkas Viola egykoron a nővérével, a Farkas Sisters formációval járta a világot. De erről kicsit később.

 

   Lássuk először Ari Fabbro bemutató írását, mely dr. Váradi Klára festőművészről (képünk jobbra), a délután első részének főszereplőjéről szól!

 

   Farkas Viola Book 488A mindig mosolygós Klárikától megtudtuk, ruhatervező szeretett volna lenni. Az élet más feladatot jelölt ki számára, gyógyszerésznek szánta. Már nyugdíjas éveit tölti, de mellette a Lánchíd Patika személyi jogos gyógyszerésze, ami nem kis felelősséggel jár.

 

   Négy éve kezdett a festéssel komolyabban foglalkozni. Az Élő Ige csoport tagjaként egy prófétai napon vett részt, ahol előkerültek a rajzeszközök is. Munkájára, amivel nagy sikert aratott, prófétai áldást kapott. Innentől kezdve azt érezte, ez a kijelölt út.

   Négy év alatt, kb. 500 képet festett. Több alkotó csoportnak a tagja: KINVA, Zsilip, Festőparti, de kedvence Bolla Márta: New World in Art csoportja, akikkel az ország számos városában megfordultak már képeikkel.


   Festményein visszaköszönnek a hétköznapok: iskolások, kerékpározó, kutyasétáltató emberek, csendélet, portrék, tájképek… Elmondása szerint a természet szépsége ihleti meg leginkább.
Festészetében régi álma is valóra vált, hiszen női alakjait szép ruhákba „öltözteti”. Általában olajjal és akrillal dolgozik, de kedveli a vegyes technikát is. Színvilága gazdag, vidám, magával ragadó, csak úgy, mint ő maga.

 

   Nagyon termékeny művész, gyakran adakozik rendezvényeken a munkáiból, vagy csak egyszerűen a barátait lepi meg azokkal. Természetesen meg is vásárolhatók a képei. Érdeklődni lehet az interneten, de megtalálható a Gozsdu udvarban is.
   Reméljük, sok remek alkotást láthatunk még tőle.
                                                                                                                                              (Ari Fabbro)

Farkas Viola Book 022

 

 

   Nem titok, ahol Farkas Viola, Zsuzsa Mihály színművész, operetténekes és Albert Ferenc Gufi egyszerre jelen van, ott bizony meglepetésre lehet számítani. Zsuzsa Mihály előkapja aprócska MP3 lejátszóját, bekapcsolja, s dalra fakad: vagy egy csodálatos operett dalbetétet, rendszerint keringőt vagy egy tangót ad elő, Gufi felkéri Violát, s mind számukra, mind a közönségnek megszűnik a külvilág.

   Farkas Viola Book 258Csak a tánc van. Illetve, talán Viola lelki szemei előtt megjelenhetnek a múlt képei, hiszen annyira átszellemülten táncol, oly kecsesen, hogy sem kor, sem a versében megfogalmazott gondok nem látszanak rajta.


   A bemutató előtt pedig izgul. Nagyon izgul, s több szempontból elemzi, vajon sikere lesz-e az új kötetének? Aggódik az egészségéért, általános fizikai állapotáért, s kineveti az összes gonoszt, kik ártani akarnak neki. Határtalan bizalommal néz a másnapi esemény elé, s fel kell tenni a kérdést, vajon tényleg ez lesz az utolsó kötete? Elárulom, erről szó sincs.


   versHadd tegyem hozzá, Viola könyvének bemutatásában, verseinek előadásában – bár nem táncolnak, de hasonló átéléssel, mint Gufi – vesznek részt Ari Fabbro, Ujvári Ferenc és Kanizsa József is. Természetesen, Zsuzsa Mihály és Albert Ferenc többes szereposztásban működnek közre: Viola verseinek avatott tolmácsolói is.


   Farkas Violát Kanizsa József faggatta, s arra kérte, mondjon néhány szót a Siker ára című kötetéről. Viola erre egy versével válaszolt, melynek központi eleme nem az írás, hanem a házimunka, kertjének gondozása volt. A vers utolsó sorát – „Végső óhajom az lenne, / Ha a kertem betemetne” – hál’ istennek, senki sem vette komolyan. A taps vidám nevetés közepette csattant fel.

   Félreértés ne essék! Viola sorsa, élete, nem volt mindenkor fenékig tejfel, mégha a színpad, a csillogás hosszú éveken át is volt útitársa. A siker, a népszerűség mögött ott volt, s ott van ma is az ijfjúkor szegénysége, a nélkülözés, a gyerekként muszájból felnőtt viselkedés kényszere, a megaláztatások szörnyű árnya.


„1945-ben veszítettem el édesapámat, s édesanyám betegeskedése miatt már 15 évesen segédmunkát vállaltam, s lettem a család fenntartója. … Férjhez mentem, gyereket szültem, és sajnos, a tragédia sem került el. Férjemet fiatalon veszítettem el.” – írja önéletrajzában.

 

   Kanizsa József felidézte, Viola már a tizedik kötete után is azt mondta, kész, ez az utolsó. De jött a következő, s most itt van A siker ára. Kérdésére Viola elmondta, szerkesztés alatt áll a következő könyve is, aminek már a címét is tudja. – Az árral szemben – ez lesz a címe. És nem véletlenül – mondta Viola sokat sejtetve. – Ugyanis egész életemben mindig az árral szembe mentem. Persze, több esetben éppen a jó érdekében, de akkor is csak a szembenállás volt, s nem a sodródás – zárta le a gondolatot.


   Egy pillanatra azért hadd kössek vissza egy gondolat erejéig A siker ára kötetre! Viola verseit (95 darab), melyekben a mindennapjairól ír – adott esetben egyetlen pillanatot önt rímekbe, legyen az akár a napsütés bátortalan megvillanása a reggeli felhők között vagy éppen egy rügy felfakadása miatti öröm – próza követi, köztük az utazásairól szóló Napló és és néhány friss történet, esemény, majd ezek után két vendégírást közöl. A kötetet egyFarkas Viola életét, családját, munkásságát bemutató képgaléria zárja.
   A könyv a Holnap Magazin kiadó gondozásában jelent meg 2018-ban.

 

   Farkas Viola Book 041Négy részben és egy utóiratban szól első, majd további külföldi útjairól nővérével, Farkas Vilmával. A naplórészletekből eddig csak irodalmi délutánokon hangzottak el rövid epizódok, bemutatva, hogy a fellépések milyen terheket, sokszor szinte megoldhatatlan feladatokat jelentettek számukra. Elmondja, mi is a siker ára. Idéznék egy részt az Utóiratból!


   „2017. október 7-e van, megérkeztem a mai napba, életem fináléjába, megelégedéssel és sok tapssal a hátam mögött, melyeket a táncnak és az írásaimnak köszönhetek, de mindenekfelett, Teremtő Atyámnak és segítő Angyalaiknak. … Hogy-hogy, még mindig itt vagyok? De elfáradtam és a MEGVÁLTÁSOMAT várom. Az utóbbi éveken javában folyik a leépülésem, elesések, ilyen-olyan törések, orvoshoz járások; nehéz ezt átélni és elfogadni, de ez a Természet rendje. Eddig még teljesítettem a felkéréseket, bemutatókat, táncoltam is, ha úgy jött ki a lépés, de már nagyon rá kellett koncentrálnom és ez eléggé kimerített. Lelki bánatom, Fiam miatt, változatlan, de már amiatt is, hogy házasságai nem sikerültek, kifosztották mindenéből, ellene nevelték a gyerekeit és szeretethiányos az Ő élete is. Húgom szintén a leépüléssel bajlódik, fájó, törött végtagjaival, pedig 6 és fél évvel fiatalabb, fájdalomcsillapítókat szed, hogy kibírja a napot, a sok munkát és segíteni tudja a lányát, akivel nem felhőtlen a kapcsolata.

   Már világosan látom, hogy ez volt A SIKER ÁRA!”

 

   Kétségtelen, a „ránk ömlesztett” fájdalom súlyos mondatai a fentiek. Ám kételkedem, mert Viola – szerintem – elnyűhetetlen, s hatalmas szíve van. Legutóbb azt mondta nekem, hogy higgyem el, minden tagja fáj, a lábát alig bírja mozdítani.
   – De, kedves Gyuri, ha hívnak valahová, arra nem lehet nemet mondani! Mert a közönség az első! És, ha kíváncsiak is rám, és, ha tapsolnak, akkor attól nagyobb öröm nincs! A mi sikerünk a taps – fogalmazta meg az antitézist is Viola.

  Az elvégzett munka sikerdíját!

 

Farkas Viola Book 516

  balról: dr. Váradi Klára, Kanizsa József, Ari Fabbro, Ujvári Ferenc, Farkas Viola, Albert Ferenc, Zsuzsa Mihály

 

fotó: 10kerkult.hu/OGY
cikkünkhöz képgaléria tartozik - ITT

tamogatas