AD-blacklist1

2015
nov.
15

Nem csak varrni jó a babákat

Írta: Oszvald György

katibaba 026A Szent László Általános Iskola és a Szent László plébániatemplom, személyesen Balogh Attila atya összefogásával egy különleges kiállítás nyílt meg a felújított plébánián november 7-én. A szép számú érdeklődő Orbánné Balogh Katalin népi iparművész, aranykoszorús babakészítő mester Fantázia és hagyomány „Katibaba” varrószobájából című babacsodáit nézhette meg.

 

 

Természetesen, nem csak nézegetni lehetett a babákat a megnyitón. A meglepetésről igazság szerint Bein Klára Ferenczy Noémi-díjas textilművész (lenti képen balra) gondoskodott: a kiállító tér melletti teremben mindenki arra várt, majd egy hivatalos méltatással nyílik meg a kiállítás. Ezzel szemben Bein az első mondat után kipenderült az ajtón, és mit beszélek én, mikor mutathatom is felkiáltással behozott egy picinyke rongybabát. Majd jött a többi is – hasonló úton – és még maga a kiállító művész, Orbánné Balogh Katalin (lenzi képen jobbról) is beszállt a „játékba”. Fogta a botos babákat, az öltöztethető játékoknál pedig a parányi ruhákat bemutató táblát tartotta.

 

   katibaba 249

 

   Persze, nem hiányzott ám a „hivatalos” méltatás sem. Bein Klára kedves közvetlenséggel ismertette Orbánné Balogh Katatin rövid pályarajzát, majd a babákkal kísérve elemezte magát a kiállítást. A legfontosabb kiemelések között jegyezhettük magát a csoportosítást. Tematikus rendben sorakoztak a játékok, a népművészeti babák, a botra szúrt alakok és a többiek. Külön szólt a vallási tárgyú csoportról, melyek között is textilszoborként aposztrofálta a kisdedet karjaiban tartó Szűz Mária szobrot („Üdvözlégy Mária”) és a betlehemi jelenet alakjait.

 

   katibaba 051aKiemelkedik a kiállítás anyagából – már csak szemlélete miatt is – Benedek Elek meséinek illusztrálása. Az egyik a Maros és Olt, a másik Az aranytulipán. Jellemző a síkból való kiemelkedés, sőt, a térbeliséget a hegyek perspektivikus ábrázolása, egymás elé helyezése jelzi. – Katalin ezzel, mondhatni, új stílust teremtett. Nem népi iparművész, hanem folklór elemekből is építkező iparművész – összegezte véleményét Bein Klára.

 

   A szakmai méltatás után – mi más, mint néptánc, egy kalotaszegi csérdás – következett, majd Balogh Attila atya, mondhatjuk, a kiállítás házigazdája, a Szent László Plébániatemplom kormányzója néhány megszívlelendő gondolattal nyitotta meg a kiállítást.

   

   katibaba 497‒ Az elsődleges cél a felújítással az volt, hogy a plébánia egy közösségteremtő épület legyen. A kiállítás ezt a célt szolgálja, megjegyzem, az ötlet Menyhárt Sándor a Szent László Általános Iskola igazgatójának a fejéből pattant ki. Nem volt nehéz belátni, hogy egy ilyen kiállítás teljes egészében beleillik az egyházközség profiljába. Megvallom, nem nagyon szeretek kiállításokra járni, mert azt tartom, egy kiállítás akkor jó, ha megmozgatja az elmét, ha emlékeket hoz elő, s ez nálam elég nehezen működik. Kiállítása válogatja. Ez a babavarázslat viszont, egyfelől házhoz jött, de a másik oldalról teljes egészében megfelelt az emlékidézésnek. Mert milyen emlékek, fantáziák születtek abban a másodpercben, mikor megláttam a figurákat? Kétféle is volt. Jó pár éve Andocson, az ottani katolikus templomban jártam. Van ott egy érdekes kiállítás, az öltöztető Mária. Több száz Mária ruha van a templomban és a környezetében, s ezekbe öltöztetik a szobrot. (A zarándokhely legfontosabb elemét, a Szűz Mária szobrot Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária Múzeum kiállítási anyagát képezi. A világ minden tájáról származó ruhák közül a legrégebbi 163 éves. Wikipédia – a szerk.) A másik emlék visszavisz öt éves koromba. Volt egy kedvenc rózsaszínű mackóm. Amikor megláttam itt egyet a kiállításon, ez az emlék jutott az eszembe. Milyen sokat jelentett az a maci nekem! Még ma is megvan.

   A személyes emlékeimmel azt szeretném csak mondani, engedjék, hogy a kiállítás beszéljen önökhöz, fogadják ezt be, engedjék, hogy a régi emlékeik előjöjjenek! Kívánom önöknek az ezzel járó élményt!

  

   katibaba 120Szerkesztőségünk kíváncsi volt a különös, hol a folklórba, hol a mesevilágba hajó művész motivációjára. A vele való beszélgetésből, megtudtuk, nem véletlen a népi iparművészet felé fordulása. Szülei néptáncosok voltak, gyerekkorától a folklór levegője lengte körül. Anyukája vitte fel először a Várba, a mesterségek ünnepére. – Itt beleszerettem a kézművességbe, s itt volt egy babakésztítő, akinek aztán addig jártam a nyakára, míg bekerültem egy tanfolyamra, s innen már vitt a varrótű – idézet pályája indulását. – Művész babáimat elsősorban az alkotás öröméért, a játék babákat pedig a gyerekek kedvére, a mai műanyag világ ellensúlyozására és a népi hagyományok tovább élésére készítem. Mert babát varrni jó… ‒ mondta meggyőződéssel.

 

  Azt is tudni szerettük volna, miért vállalkozott meseillusztrálásra.

   – Csak úgy jött magától vagy volt valami apropója?

   ‒ A Maros és Olt úgy született, hogy egy Győrben rendezett babakészítő versenyen az egyik kategória a mese volt. A Benedek Elek emlékév tiszteletére tetszés szerinti meséjét lehetett illusztrálni. Találomra emeltem le a lányaim könyvespolcáról egy mesekönyvet, olvasgattam, s az egyik történeténél történt meg a csoda: egyszerűen láttam magam előtt, amit leírt. Innen jött a gondolat, hogy meg kell „eleveníteni” a mesét. Ehhez pedig az én babás gyakorlatom jó alapnak bizonyult. Először készítettem néhány skiccet, majd elkezdtem gyűjteni az anyagokat. Megjegyzem a sok grafika, festmény közül én nyertem meg a versenyt. Az aranytulipán már egy folytatás, úgy gondoltam, más mesét is szeretnék e módon megjeleníteni.

 

   A kiállításon klarinéton közreműködött Jónás Emese, a Szent László Általános Iskola tanulója és a Koccintós meg a Kereplő néptánc csoport tagjaiból verbuválódott alkalmi kamara csoport. Kalotaszegi táncokat adtak elő.

 

   A kiállítás december 6-áig tekinthető meg szombaton és vasárnap, délelőtt 10-től 12.30-ig és 14 úrtól 19.30-ig a plébánián (cím: 1102 Budapest, Szent László tér 25.). Hétköznap csak csoportos (10 fő felett) látogatás lehetséges, egyeztetés a 0670/701-7509 telefonon. December 5-én adventi vásár lesz a kiállítás nyitva tartása alatt.

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

Fotó: 10kerkult.hu/OGY